A kereszténydemokrata politikus a parlament honlapján közzétett dokumentumban kifejtette: az eredményes kora gyermekkori intervencióhoz szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat elfogadásával párhuzamosan a kisgyermekek napközbeni ellátásának fejlesztésénél a kormány a lehetőségekhez mérten minél nagyobb figyelmet kíván fordítani az ágazatban dolgozó kisgyermeknevelők, szakemberek bérhelyzetének javítására, az erőfeszítéseikhez méltó anyagi elismertség biztosítására. Ennek alapján 2016. január 1-től a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőket bevonják a pedagógus-előmeneteli rendszerbe, ez csaknem 900 érintettnek átlagosan 30-40 százalékos, havi nettó 40-60 ezer forint közötti béremelkedést jelent – mutatott rá.

Az intézkedés bevezetésével a felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők társadalmi megbecsültsége, elismertsége és elégedettsége is javulni fog – közölte az államtitkár.

Kitért arra is: a pedagógus-életpálya kiterjesztése a jelenlegi bérezéshez képest nemcsak növekményt jelent majd a bölcsődében felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelőknek, hanem egy igazságosabb illetményrendszer bevezetését is, amely figyelembe veszi az iskolai végzettséget és a pályán eltöltött időt is.

A felsőfokú végzettségűek mellett fontos, hogy az ágazatban dolgozó középfokú végzettségű munkavállalók helyzete is javuljon - mutatott rá Rétvári Bence, aki kiemelte: őket érinti a kormány november 18-i ülésén elfogadott azon döntése, hogy a 2015 júliusától bevezetett kiegészítő bérpótlék 2015 novembere után is jár határozatlan időre, de legalábbis a szociális életpálya bevezetéséig a szociális szférában – így a bölcsődében is – dolgozóknak.

A pedagógus-életpálya csak a felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelőkre terjed ki, de próbálnak ösztönző megoldást találni azon kisgyermeknevelőknek is, akik vállalják a felsőfokú végzettség megszerzését.

Rétvári Bence hangsúlyozta: a kormány a bölcsődei férőhelyszám növelésére törekszik: 2018-ig 17 ezerrel kívánják növelni a napközbeni ellátás jelenlegi férőhelyszámát, ez bővíti a foglalkoztatást is. Megvalósulásához megfelelő képzésre is szükség van.

Emlékeztetett: az ágazati pótlékot 2014-ben vezették be, mértéke bruttó 6000 és 17 200 forint között változik az alapbérezés arányában. Az ágazati pótlék bevezetése átlagosan 9 ezer forint többletjövedelmet jelentett a területen foglalkoztatottaknak. Az ágazati pótlék hasonlóan a kiegészítő pótlékhoz a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer minden foglalkoztatottjára kiterjed, függetlenül attól, hogy technikai vagy szakmai munkakörben végzi tevékenységét – jegyezte meg Rétvári Bence.

Ugyanerről a témáról az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában Rétvári Bence úgy foglmazott: a kormány rugalmasabbá tette, az élethez igazította a bölcsődei rendszert.

Rétvári Bencét abból az alkalomból kérdezték, hogy egy kedden elfogadott törvénymódosítás értelmében tovább bővül a családtámogatási rendszer Magyarországon.

A bölcsődék mellett 2017. január 1-jétől mini-, családi vagy munkahelyi bölcsődét is választhatnak a szülők. Míg korábban a tízezer lakos feletti településeken volt kötelező a bölcsődei ellátás, a jogszabály-módosítás hatálybalépése után minden olyan településen gondoskodni kell erről, ahol negyvennél több három év alatti gyermek él vagy van legalább öt olyan gyermek, akinek a szülei igénylik az ellátást.

A törvénymódosítás azt is tartalmazza, hogy jövőre emelik a szünidei étkeztetésre fordított összegeket. Rétvári Bence elmondta, hogy a jövő évi költségvetésben az eddigi 3 milliárd forint helyett 4,5 milliárd forintot irányoztak erre elő, így 144 ezer helyett már 206 ezer gyermek lesz jogosult.

Hangsúlyozta, hogy az intézkedés időbeli hatályát is kiterjesztették: már a tavaszi, az őszi és a téli szünetben is igénybe lehet majd venni az étkeztetést. A módosítással a skandináv országokhoz mérhető szintűvé vált a szociális gondoskodás Magyarországon – fogalmazott Rétvári Bence.