A KDNP országgyűlési képviselője elmondta, hogy az egyszerűsített honosítási eljárás részleteiről a Facebook közösségi portálon tájékoztatják a határon túli fiatalokat. Az IKSZ nemzetpolitikai munkacsoportja pedig az iksz [kukac] kdnp.hu (iksz[at]kdnp[dot]hu) e-mail címen jogsegélyszolgálatot működtet. Ennek segítségével igyekeznek gyors és pontos tájékoztatást adni a határon túl magyar fiataloknak az egyszerűsített honosítási eljárás részleteiről.

Az IKSZ elnöke kitért arra is, hogy idei programjaikat összehangolták a határon túli magyar ifjúsági szervezetekkel, hogy minél többen és minél többször találkozhassanak egymás közösségi programjain.

Stágel Bence rámutatott: a fiatal nemzedékek csupán családi elbeszélésekből és a történelemkönyvekből ismerhették meg Trianon súlyos következményeit. A határon túli magyar közösségekkel való intézményesített, élő kapcsolatok hiánya okozta többek közt a 2004. decemberi népszavazás szomorú eredményét. „Közös feladatunk volt tehát, hogy a történelmi sérelmeket és mulasztásokat nemzedéki összefogással orvosoljuk” – tette hozzá.

Ennek jegyében az új Országgyűlés az első döntései közt szavazta meg a határon túli nemzettársaink magyar állampolgárságának biztosítását, és számos további döntésével segítette elő a nemzet újraegyesülését – fogalmazott az IKSZ elnöke. Mint mondta, külön örömükre szolgál, hogy az IKSZ korábbi kezdeményezését felkarolva az új kormány a parlament elé terjesztette a határon túli magyar területekre történő középiskolai osztálykirándulások kérdését, elősegítve ezzel a magyar fiatalok kapcsolatépítését, működő közösségek kialakítását, hiszen minden határon túli magyar fiatal a nemzet része nyelvi, szellemi és kulturális értelemben egyaránt.

„Erős Európát építeni csak optimista, a múltból építkező és a jövőbe tekintő nemzetekkel lehet. A kettős állampolgárság biztosításával Magyarország valamennyi magyar fiatalt közjogi értelemben is a nemzet soraiba hívott, így őszintén remélhetjük, hogy a 2011. év Magyarország megerősödésének és építkezésének kiemelt esztendeje lesz” – mondta a kereszténydemokrata politikus.

A parlament május 26-án 344 igen, 3 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett fogadta el a fideszes és KDNP-s képviselők – Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László, Németh Zsolt és Kósa Lajos – indítványát, amely által lehetővé válik a határon túli magyarok egyszerűsített, kedvezményes honosítása.

Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény augusztus 20-án lépett hatályba, alkalmazni 2011. január 1-jétől kell. A kérelmeket az év első munkanapjától, január 3-tól lehet benyújtani. A kérelmeket 2200 magyar anyakönyvi hivatalba, több mint 90 külképviseletre, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal megyeszékhelyeken lévő ügyfélszolgálati irodáiba lehet benyújtani. A fővárosban, az Üllői úti új irodában 18 munkatárssal kezdik meg az ügyfélfogadást január 3-án. Nagyvárad mellett az utóbbi napokban Szatmárnémetiben és Sepsiszentgyörgyön nyitott demokráciaközpontot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), segítendő az egyszerűsített honosítási eljárást. A tervek szerint az EMNT januártól 20 irodát működtet majd.

Wetzel Tamás miniszteri biztos az MTI-nek korábban elmondta, hogy az első évben 250-400 ezer kérelmezővel számolnak, a legnagyobb érdeklődés eddig Szabadkán, Csíkszeredán és Kolozsvárott volt. A mostantól alkalmazandó törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy az ő leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1940 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.