A Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke a benyújtás indokaként a többi között azt jelölte meg, hogy ezeknek a bemutatóknak a 75 százalékát szélhámosok rendezik.

Elmondta, a kereskedelmi törvény módosításával ügyfélszolgálat létrehozását írnák elő ezeknél a cégeknél, de módosítanák a reklám- és a pénzintézeti törvényt is.    

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint ezek a csalók azt használják ki, hogy az idős emberek egyedül élnek és ezek a termékbemutatók társasági eseménynek számítanak neki.    

Beszámolt arról is, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság a termékbemutatók elsöprő többségénél törvénysértés talált, és 2010-14 között jelentősen megnőtt az írásos panaszok száma is, amelyekben azt tették szóvá, hogy nem tudtak élni az elállás jogával.
    
Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) szerint az adatok ismeretében egyértelmű, hogy indokolt a műszaki határzár a magyar-szerb határon. Hozzátette: idén eddig több mint 70 ezren érkeztek Magyarországra a zöldhatáron.

Vitatta azt, hogy a határzárral megromlik a magyar-szerb viszony, és ennek igazolására a két kormány szerdai együttes ülése utáni nyilatkozatokat hozta fel. Szerinte ezt a barátságot sem a gazdasági bevándorlók, sem a bevándorláspárti ellenzék nem ronthatja el.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: Magyarország és Szerbia között soha ilyen jó, zökkenőmentes és hatékony nem volt az együttműködés. Beszámolt a két ország közötti kedvező gazdasági adatokról, majd elmondta: világossá tették a szerbek előtt, hogy az ideiglenes határzár a kétoldalú együttműködést nem érinti.

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a magyar kormány inkább a hangulatkeltésre mintsem a megoldásra törekszik a bevándorlás, a migráció problémája kapcsán. Annak kialakulását globális okokkal magyarázta, ezért szorgalmazta, hogy az emberiség ismét tanuljon meg spórolni. Elkerülhetetlennek nevezte a globális pénzügyi rendszer reformját is. Az LMP-s politikus azt mondta, „a háború nem videojáték”, ezért meg kell fékezni az imperialista erőpolitikát. Schmuck Erzsébet szerint ezekben a kérdésekben az EU súlyánál fogva képes arra, hogy valódi változást érjen el.    

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára szerint a globális megoldások hosszú távon hozhatnak eredményt, de Magyarország nem engedheti meg hogy tovább várjon. Ezt azzal magyarázta, hogy míg Európában 30, addig Magyarországon 800 százalékkal nőtt a bevándorlók száma.    

A határokat meg kell védeni - hangsúlyozta, és rámutatott, hogy ennek érdekében határozták meg a biztonságos harmadik ország fogalmát.        

Lukács Zoltán (MSZP) arra szólította fel a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság hagyjon fel „a pártos magatartással” és engedje át az MSZP népszavazási kérdését a vasárnapi zárva tartás ügyében. Rámutatott, hogy a jogszabályt a társadalom nagyobb része nem támogatja. Szerinte a törvény miatt háromezren veszítették el munkájukat és 387 ezer plusz munkaórát kell dolgozniuk azoknak, akik maradtak.    

Tállai András, Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: végre van egy ügy, amiben következetes az MSZP álláspontja, azaz nem támogatja 150-200 ezer kereskedelmi dolgozó pihenését. Szerinte minden negatív várakozás megdőlt a zárva tartás bevezetése, március 15-e óta. Az ország elfogadja a döntést, a 200 négyzetméter alatti üzletek működnek vasárnap is, nem dolgoznak kevesebben a kereskedelemben. Hozzátette: egyetlen egy szakszervezet, érdekvédelmi szervezet sem lépett fel az intézkedés ellen.
      
Gyüre Csaba (Jobbik) véleménye szerint politikai döntés állhat amögött, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) befejezi a jelenlegi módszertanon alapuló létminimum publikálását. Emlékeztetett arra, hogy az első világháború óta állítják össze a létfenntartási adatokat. Az ellenzéki politikus a döntés mögött azt látta, hogy a kormányzati sikerpropagandába nem illeszthető bele a négymillió szegénységgel küzdő ember, pedig ez nem a mutató hibája. Hozzátette: a kormány nem keres valódi válaszokat a problémára, a Jobbiknak azonban valódi javaslatai vannak. Ezek között említette az áfacsökkentést és a többkulcsos adórendszert.    

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára visszautasította, hogy kormányzati nyomásra változtatna a KSH a módszertanán, azt ugyanis nemzetközi standardok alapján saját maga határozza meg. Szerinte az sem igaz, hogy négymillió szegény ember lenne Magyarországon.      

A KSH döntését ismertetve közölte, a hivatal a létminimum módszertanának problémáival évek óta küzd, annak elnevezése is megtévesztő, mivel a lét puszta fenntartása helyett egy elfogadható minimális életszínvonalat mutat.   

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló jogszabály-módosítások

Vas Imre (Fidesz) a parlament törvényalkotási bizottságának (TAB) többségi véleményét ismertetve azzal indokolta a módosításokat, hogy rendezni kívánják azon helyezet, amikor az alapító meghal vagy jogutód nélkül megszűnik.

A bizottság MSZP-s tagja, Bárándy Gergely elfogadhatatlannak tartotta a változtatás motivációját, szerinte annak lényege, hogy a csepeli önkormányzat megszerezhesse a Munkásotthon Alapítványt és emiatt személyre szabottan alkot jogszabályt.

Ikotity István (LMP) azt bírálta, hogy a módosítás nem teszi sokszínűbbé a civil életet, egy forinttal sem ad nekik több forrást, hanem a munkásotthon megkaparintásáról szól, ezért szégyelli magát az előterjesztő helyett.

Szabó Szabolcs (független) azt hangoztatta, hogy a csepeli ügyet tárgyalásos úton kellett volna rendezni. Értékelése szerint valóban meg kell találni a módot, hogy az önkormányzat birtokon belülre kerüljön, de ezt szerinte kompromisszumokkal kell elérni.

Staudt Gábor (Jobbik) is azon a véleményen volt, hogy a törvényt számos ponton lehetett volna még módosítani. Úgy vélte: a munkásotthont Németh Szilárd fideszes képviselőhöz köthető köröknek kívánják átjátszani. Azt is szóvá tette, hogy az ingatlant korábban „MSZMP-s káderek” játszották át, az ezzel összefüggő elszámoltatást támogatnák.

Az előterjesztő Németh Szilárd (Fidesz) úgy reagált a vitában elhangzottakra, hogy a félelmet, megkaparintást, személyes bosszút emlegető ellenzéki képviselők üldözési mániában szenvednek, amire "jó gyógyszerkészítmények vannak". Bírálta azt is, hogy az ellenzék számára a civilek a teljes ellenzéki szegmens takarják, rögtön civilekké válnak, ha el akarnak érni valamit. A kormánypárti politikus azt is felvetette, hogy kik és hogyan adták össze az alapítványt és hogyan hagyták leromlani a csepeliek tulajdonát. Azt emelte ki: az önkormányzat a csepeliek hasznára szeretné üzemeltetni a létesítményt.

A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosításáról

Salacz László (Fidesz) a TAB többségi véleményéről szólva azt mondta: a jogszabály módosítás a társadalmi kockázatok mérséklését, a fogyasztóvédelmi szempontok érvényesülését és az illegális szerencsejáték elleni fellépést célozza. A javaslat az online kaszinók működésének részletes szabályozását is lefekteti annak érdekében, hogy a hazai szervezők törvényesen végezzék tevékenységüket.

Tukacs István (MSZP) a bizottság ellenzéki véleményét ismertetve bírálta, hogy a jogszabály nem orvosolja a valódi gondokat, viszont szinte megnevesíti a lehetséges szervezőket. Kétségesnek nevezte, hogy a jogszabály orvosolni tudná az illegális szerencsejáték-szervezést, a költségvetésnek pedig bevételkiesést jelent, ha az egyik szegmens koncessziómentes lesz. Elfogadhatatlannak ítélte a személyre szabott törvényhozást és szóvá tette a Flipper Múzeum ellehetetlenítését is.

Ikotity István (LMP) a jogszabályok önkényes felülírásának minősítette a változtatást, ami szerinte néhány kiválasztott "szupergazdag oligarchának" kedvez. A siker feltétele a kormánypárttal ápolt jó viszony, s ha a tehetségnek, szorgalomnak nincs becsülete, akkor hiába várja az ország a társadalom innovációs hajlandóságának erősödését - összegzett az ellenzéki politikus.

Egyed Zsolt (Jobbik) is azt hangoztatta, hogy a módosítást két embert juttat vagyonhoz, akik nem szűkölködnek most sem, s ezt jogosan kelt felháborodást a társadalomban. Értékelése szerint a nyerőautomaták betiltása családok ezreinek vette el a megélhetését, miközben most számítógépen anélkül játszhatnak az emberek, hogy elmennének a helyi italboltig.

Az előterjesztő Bánki Erik (Fidesz) azt elhangzottakra azt felelte: nem elosztják a piacot, hanem szabályozni igyekeznek és fellépnek az adófizetés megkerülésével működő szolgáltatók ellen. Visszautasította, hogy bárkinek a megélhetését elvették volna, szerinte családok tízezreinek a megélhetése maradt meg azzal, hogy a szenvedéllyel bírókat elzárták a lehetőségtől, hogy eljátsszák a család pénzét. Azt is kiemelte: több szolgáltató is részt vehet a szervezésben, a sportfogadás liberalizálásának lehetőségét ugyanakkor elvetik, azt csak állami tulajdonú cégek végezhetik. A kormánypárti politikus a játékosvédelmi intézkedésekről - például önkizárásról – és a kiskorúak kitiltásáról szólva elmondta: ezzel a hazai jogszabály felzárkózik az uniós szabályozáshoz.

Ombudsmani beszámoló

Rubovszky György, a KDNP országgyűlési képviselője azt kérte rövid hozzászólásában, hogy a képviselők támogassák a beszámolót és a jelentést.

Fuzik János nemzetiségi szószóló fontosnak tartotta a jelentés megállapításait és szintén elfogadásra ajánlotta azt. Szavai szerint készítői hiteles tükröt tartottak az egész társadalom elé. 

Gyüre Csaba (Jobbik) jelezte: nem fogják támogatni a beszámolót, s a többi között az egészségügyi pontokat kifogásolta, hogy nem valós problémákra világít rá. Az oktatás területéről a Klik, a tankönyvellátás problémáit, az integrált oktatás megjelenítését hiányolta és kritizálta.  Hiányosság még szerinte, hogy az alaptörvény-módosítás nyomán nincs meg az egyén joga, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon, ha törvénytelennek tart egy jogszabályt. Szerinte az ombudsmannak sorozatosan kellene felülvizsgálati kérelmeket benyújtani, de ez nem így történik.

Tóth Bertalan (MSZP) azt mondta, hogy a beszámoló átfogó képet ad a hivatal működéséről, a kiemelt jogok helyzetéről, a konkrét ügyeket részletesen taglalja, több területet átölelve. A civil szervezetekkel való együttműködés érzékelhető a beszámolóból, s azt és a jelentést támogatják - közölte.

Rubovszky György zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor önálló ombudsman működött nem volt szószólói testület és az ombudsman helyettesítési rendszer is szélesebb lehetőségeket ad.

Állami Számvevőszék

Ritter Imre, német nemzetiségi szószóló kiemelte: egy független, felkészült apparátus által végezett vizsgálat objektív képet adhat a nemzetségekről.

Z. Kárpát Dániel szerint a beszámoló nem felel meg a törvényi előírásoknak. Példaként említette, hogy nincsenek országos összesített adatok, s nem ellenőriztek jelentős vagyonrészeket. Szóvá tette ismét az országleltár hiányát. 

Józsa István (MSZP) úgy fogalmazott, valami van, de nem az igazi. Azt javasolta, a szabályos gazdálkodás kikényszerítésére haladéktalanul tegyenek lépéseket.

Völner Pál (Fidesz) rámutatott: az ÁSZ 233 számvevőszéki jelentést adott ki, ezzel egyre szélesebb körben tudta megindítani a közpénzek rendbe tételét. Kiemelt figyelmet fordít az alaptörvényben és a stabilitási törvényben rögzített államadósság szabályok betartását elősegítse - közölte, s jelezte: 70 százalékkal nőtt az ellenőrzöttek száma, 966 szervezethez jutottak el.

A földgázellátásról szóló törvény módosításáról

Miniszterelnökség: egy független adatgyűjtő és adatfeldolgozó jön létre a földgázelosztási rendszerben

Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára célja egy független adatgyűjtő és adatfeldolgozó intézményi modell létrehozása, amely a földgázelosztási rendszeren belül közreműködik az elszámolási  feladatok ellátásában.

Rámutatott, hogy a ma Magyarországon a lakossági ügyfelek és a legtöbb kis- és közepesvállalkozás gázfogyasztásának mérése nem napi szintű, hanem egy statisztikai modell alapján becslés készül a felhasználók várható földgázfogyasztásáról.

Az államtitkár szerint az eddig gyakorlat szerint az elosztótársaságok a becsült és a tényleges fogyasztás közötti, úgynevezett korrekciós számításokat és az ahhoz kapcsolódó pénzügyi elszámolásokat a kereskedő által nem ellenőrizhető módon vagy egyáltalán nem is végezik, holott ez a gáztörvény értelmében kötelezettségük lenne.

Németh Lászlóné szerint a javaslat értelmében egy olyan független, az energiahivatal szakmai felügyelete alatt működő, központi szervezet jönne létre, amely pontos műszaki és forgalmi adatokat kérne be az elosztótársaságoktól, ezzel pedig lehetővé tenné, hogy az elszámolási folyamatok egységes, érdekmentes és transzparens módon történjenek meg.

Riz Gábor (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar földgázellátásban a hazai termelés az éves fogyasztás mindössze 20 százalékát fedezi, vagyis az import jelentős. Szerinte ezért az egységes és átlátható gázpiac megteremtése elengedhetetlen.

Hangsúlyozta, hogy a javaslat egy olyan rendszert hoz létre, amely átlátható és ellenőrizhetővé teszi az elosztói elszámolások rendjét. A módosítás következményeként említette, hogy rugalmasabb lesz a szabad kereskedőváltás, csökkenthetők az energiaárak, és ez végső soron a fogyasztóknak is előnyös.

Tóth Bertalan (MSZP) a 2015 februárjában létrehozott az MFB tulajdonában lévő, Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt. (KAF) létrehozásával hozta összefüggésbe a törvénymódosítást. Szerinte az adatgyűjtésen túlmutat a törvény valódi célja, az ugyanis az, hogy Lázár János irányítása alatt létrejöjjön egy olyan adatbázis, amelyben mindenkinek a földgázhasználati adatai rendelkezésre álljanak. Melyik családban hánykor fürdetik a gyereket – illusztrálta, hogy mi derülhet ki az adatbázisból. Vélekedése szerint az előterjesztés feleslegesen drágíthatja a földgázellátást a földgáz-elszámolási díj, és a gázvezetékeken keresztül segít az államnak belopakodni a háztartásokba, és szellemisége ellentétes az uniós egységes gázpiacára vonatkozó célkitűzésekkel. Hozzátette: az MSZP nem támogatja a javaslatot.

Fldgázellátás

Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt, hogy a javaslat előzménye a Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt. (KAF) létrehozásáról szóló kormányhatározat. Mint mondta, a mostani előterjesztés a KAF működéséhez szükséges törvényi rendelkezéseket tartalmazza, illetve a jelenlegi struktúrától eltérően a földgázelosztó rendszerhez kapcsolódó egységes adatkezelési rendszer kialakítását.

Úgy értékelt, a javaslat megalapozza az egységes, átlátható földgázelosztási rendszeri elszámolás kialakítását.

Későbbi felszólalásában Vejkey Imre azt is mondta, a KDNP fontosnak tartja a rezsicsökkentés fenntartását, amit ez a törvényjavaslat is elősegít.

Kepli Lajos (Jobbik) véleménye szerint az adatgyűjtés nem feltétlenül rossz, ha annak a rendszer javítása a célja, de a kormány eddigi működése miatt háttérszándékot kell keresni. Ezért nevezte pártját szkeptikusnak.

Ugyanakkor azt üdvözlendő célnak nevezte, hogy az úgynevezett korrekciós eljárás transzparens legyen, illetve hogy az adatgyűjtő függetlenül, a piaci érdekektől mentesen működjön. Azt firtatta, hogyan használják fel a begyűjtött adatokat. Reméli - folytatta -, hogy nem az a cél, hogy a kormányközeli vállalkozások könnyebben jussanak hozzá az információkhoz.

Ikotity István (LMP) szerint a földgázelszámolási díjjal egy újabb közteher kerül a túladóztatott gázszolgáltatási szektorra, ahol a szolgáltatók jelenleg is veszteségesek. Szorgalmazta, az okosmérés, az okoshálózat bevezetését is. Ennek előkészítése érdekében módosító javaslatot is benyújtanak. Ha ezt megszavazzák a kormánypártok, az LMP újraértékeli az előterjesztéssel kapcsolatos álláspontját, ha azonban leszavazzák, a párt nem támogatja a törvényjavaslatot.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta, Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára pedig zárszavában azt hangoztatta, hogy nem újabb teherről van szó, a felgyülemlő adatokat pedig a jogszabályoknak megfelelően fogják felhasználni.

Napirend után

A jobbikos Novák Előd a 45 éve elhunyt Fekete István íróról emlékezett meg napirend után.

Frakciótársa, Lukács László György a július 1-jei Semmelweis-napon tartott egészségügyi demonstrációról beszélt, úgy fogalmazva, hogy a kormány nem hajlandó meghallani az ápolók hangját.

Ezután Latorcai János a tanácskozást bezárta, közölve, hogy a nyári rendkívüli ülésszak következő ülését hétfőn tartják.