A kormány gazdaságpolitikai alapelvei változatlanok, ezért a gazdasági élet szereplőinek nem kell adó- vagy járulékemelésre készülniük; a kormányváltás óta jellemző fegyelmezett és felelős gazdálkodás folytatódik – jelentette ki a miniszter.   

A kormány a költségvetés tervezésekor 2,9 százalékos európai uniós módszertan szerinti hiánnyal, 2,4 százalékos inflációval, valamint 2 százalékos gazdasági növekedéssel számolt – ismertette Varga Mihály

Elmondta: a költségvetés 220 milliárd forintos biztonsági tartalékot is tartalmaz az előre nem látható kiadásokra. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a kiterjesztett családi adókedvezmény 260-270 ezer család jövedelmi helyzetét javítja.

A nemzetgazdasági miniszter expozéjában kitért arra, hogy a Költségvetési Tanács a 2014-es költségvetési törvényjavaslatot hitelesnek és végrehajthatónak ítélte meg, de felhívta a figyelmet a költségvetés egyes bevételi és kiadási tételeinek az államháztartási egyenleget esetlegesen negatívan érintő kockázataira.   

A kormány mind a várható makrogazdasági folyamatok, mind a költségvetési bevételek és kiadások tekintetében kockázatelemzést végzett, és úgy ítélte meg, hogy a képzett tartalékok elegendő mértékűek az esetleges negatív hatások kezelésére  –  mondta  Varga Mihály.  

Az ÁSZ —amely számos pozitív megállapítást tett a költségvetési törvényjavaslatra — csak néhány pontot érintően fogalmazott meg kifogásokat — jegyezte meg. Kijelentette:  az ÁSZ által megfogalmazott, a költségvetési tervezést érintő jobbító szándékú javaslatokat a kormány megfontolja, és a közeljövőben érvényesíteni kívánja.

Varga Mihály a költségvetés prioritásait ismertetve kiemelte: a közfoglalkoztatásban elsősorban a Start munkaprogram lehetőségei bővülnek az előző évhez képest. Mint mondta: a kormány célja, hogy a foglalkoztatási szempontból kritikus téli időszakban is legyen munkájuk, jövedelmük a közfoglalkozottaknak, ezért téli közfoglalkoztatási program indítását tervezi 2013. november 1. és 2014. április 30. között, valamint 2014. év végén. Erre a célra 2014-ben több mint 30 milliárd forint áll rendelkezésre.  

Varga Mihály kifejtette: a munkahelyvédelmi akcióterv keretében bevezetett foglalkoztatást segítő kedvezmények továbbra is adottak és elérhetőek maradnak az érintett társadalmi csoportok számára. 2013-ban átlagosan közel 740 ezer, nehezen foglalkoztatható munkavállaló alkalmazását segítette elő a szociális hozzájárulási adó csökkentése, jövőre pedig a kormány számításai szerint további mintegy 260 ezer munkavállaló veheti igénybe a kedvezményt.  

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: 2014-ben az európai uniós források hatékonyabb és gyorsabb felhasználása is egyre növekvő hangsúlyt kap; a kifizetések gyorsítása a 2014. évi költségvetésben egyértelműen nyomon követhető. A kormány döntésével túlléphető uniós előirányzatok továbbra is garantálják, hogy ne legyen se pénzügyi, se szabályozási akadálya az uniós források felhasználásának.  

Kitért arra is, hogy az új hétéves uniós költségvetési ciklus fejlesztési területei az EU 2020 Stratégiához igazodnak, az új operatív programok megvalósítása pedig januártól új intézményi környezetben indul. Az Európai Unió részére teljesítendő 288 milliárd forint összegű nemzeti hozzájárulással együtt Magyarország egyértelműen nettó haszonélvezője az uniós forrásoknak. Hozzáfűzte: a költségvetésben megjelenő közel 1735 milliárd forintos uniós bevétel a GDP több mint 5 százalékát teszi ki.  

2014-ben is fontos feladatnak tekinti a kormány a nemzeti vagyon gyarapítását és a közfeladatok hatékony ellátását, ezért a kormány prioritásként kezeli azoknak a beruházásoknak a megvalósítását, amelyekkel gyarapodik a nemzeti vagyon, és hatékonyabbá tehető a közfeladatok ellátása. Az elmúlt évhez hasonlóan beruházási alapot képzett a kormány a költségvetésen belül, amelyből biztosíthatók a tervezett fejlesztések és rekonstrukciók az állami vagyon értékesítéséhez, hasznosításához kapcsolódó bevételek teljesülése esetén.  

A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: az államháztartás intézményi struktúraátalakítása befejeződött, ezért a közszféra, ezen belül a központi fejezetek működésével kapcsolatban a kormány a hatékonyság javítását és a takarékosságot tűzte ki fő célul.  

Az önkormányzatoknál tavaly megtörtént az állami és önkormányzati feladatok szétválasztása; ehhez kapcsolódóan a finanszírozási rendszer kisebb évközi kiigazítások, finomítások után hozzáigazodott a feladatellátáshoz. 2014-ben ezért ezen a területen további módosításokat nem tervez a kormány– mondta Varga Mihály.  

Szólt arról, hogy a helyi önkormányzatok 2014-ben – hitelforrások nélkül – közel 2350 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amelyhez a központi költségvetés 703 milliárd forintot biztosít.  

A tárcavezető közölte, a településeknek 2014-ben továbbra is alapvetően a segélyezési és alapellátási feladatokra kell koncentrálniuk: jelentősen nő a szociális feladatok ellátásának támogatása, nő a bölcsődei ellátásra és a kistelepülések szociális feladataira fordítható támogatás. Továbbra is önkormányzati feladat a gyermekétkeztetés, amelynek támogatásánál ugyanakkor a valós kiadásokhoz és az igényekhez jobban igazodó finanszírozást érvényesít a kormány - hangsúlyozta Varga Mihály. Elmondta, hogy a 2013. évi rendszertől eltérően mind az ágazati, mind az általános működési támogatások összegének meghatározása a kis gazdasági teljesítőképességgel és alacsony iparűzésiadó-bevétellel rendelkező településeknek kedvez.  

A nemzetgazdasági miniszter expozéjában szólt arról is, hogy a banki intézkedések elmaradása esetén a kormány kész olyan jogszabályt alkotni, amely a devizában eladósodottak számára a jelenleginél alacsonyabb, hosszú távon is kiszámítható törlesztőrészletet eredményez a jövőben. 

Varga Mihály felidézte: a kormány arra kérte a bankokat, hogy 2013. november 1-jéig módosítsák a szerződéseket, és tegyenek lépéseket a törlesztőrészletek csökkentése érdekében.  

Az eddig megtett lépések már 350 ezer adósnak nyújtottak jelentős segítséget; a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével 170 ezer adós élt, az árfolyamgátba további 170 ezren léptek be, valamint a Nemzeti Eszközkezelőnek is már 11 500 ingatlant ajánlottak fel - ismertette a nemzetgazdasági miniszter, hozzátéve ugyanakkor, hogy vannak, akik eddig nem tudták kihasználni a mentőprogramok nyújtotta lehetőségeket.

Az ÁSZ véleménye szerint megfelel a szabályoknak a költségvetéstervezet

A 2014. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat megfelel az alaptörvénynek és a stabilitási törvénynek, az államadósság-szabálynak, valamint az államháztartásról szóló jogszabályok előírásainak, és a jogszabályoknak megfelelően rendelkezik a tartalékokról is – összegezte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapítását a büdzséjavaslatról Warvasovszky Tihamér, a számvevőszék alelnöke a parlamentben.

Az ÁSZ úgy értékeli, hogy a jövő évi hiánycél tartható, bár kockázatokkal számolni kell. Ilyen a vártnál esetlegesen alacsonyabb fogyasztói áremelkedési ütem, az önkormányzati szektor hiányának és adósságának, illetve az egyéb kormányzati szervek adósságának kedvezőtlen alakulása.     

Warvasovszky Tihamér jelentős előrelépésnek nevezte a korábbi évekhez képest, hogy a 2014-es törvényjavaslat nem tartalmaz az ÁSZ módszertana szerint „nem megalapozottnak” minősülő előirányzatot.      

Az adóbevételeknél összességében alig több mint 2 százaléknyi kockázatot jelzett az ÁSZ, és a költségvetés meghatározó közvetlen kiadási előirányzatainak csaknem teljes egésze megalapozott minősítést kapott a számvevőszéktől - ismertette az alelnök. Elmondta: az ÁSZ a hiánycél tartása szempontjából kockázatot jelentőnek minősítette, hogy a tervezett kiadási főösszeg több mint fele úgynevezett felülről nyitott kiadási előirányzat.  

A szeptember végi adatok alapján tett megállapításukat ismertetve közölte: az adóbevételek valamivel több, mint felét fedik le azok az előirányzatok, amelyeket jogszabályokkal és számításokkal alátámasztottnak ítéltek. A fennmaradó tételek „részben megalapozott” minősítést kaptak, de ezzel együtt teljesíthetőek – fűzte hozzá –, vagyis a tervezett bevételek jelentős részben befolyhatnak, egyes tételeknél kell kisebb-nagyobb kockázattal számolni.  

A legnagyobb, mintegy háromezer milliárd forintot kitevő áfa esetében kockázatot jelent az ÁSZ-alelnök elmondása szerint– a fogyasztási bizonytalanság mellett – az, hogy ezen adóból idén is a vártnál kevesebb folyt be. Ezt ellensúlyozza ugyanakkor a pénztárgépek online bekötése - közölte.  

Kockázatosnak nevezte a kisadózók tételes adójával, valamint a kisvállalati adóval kapcsolatos bevételek felfutásának tervét is, ugyanakkor közölte: a létszámfelfutás elmaradásával és más adónem választásával ezen adókból származó bevételek emelkedhetnek.  

A kulcsemeléssel összefüggő tapasztalatok szembonjából hordoz bizonytalanságot a távközlési adó teljesülése  a tranzakciósilleték-bevételek pedig az ÁSZ szerint az eddigi teljesüléshez viszonyítva kockázatosak.  

Az alelnök, aki hangsúlyozta, hogy az ÁSZ véleménye nem makrogazdasági elemzés, vagyis a többi közt az inflációs előrejelzést vagy a gazdasági növekedést nem minősíti, elmondta, hogy szervezete a javaslatban szereplő kiadások majdnem 89 százalékát, míg a bevételek csaknem 94 százalékát ellenőrizte. 

Mint arról beszámolt, vizsgálódásaik elvégzésekor idén sem álltak rendelkezésre maradéktalanul a megalapozó jogszabályok, amelyek közül az adótörvényeket emelte ki. Hozzátette ugyanakkor, hogy az általános vita megkezdéséig már javult a tervezet alátámasztottsága.  

Hiányolta a többi közt a szociálpolitikai menetdíj támogatással, valamint a gyermekgondozási segéllyel összefüggő törvénymódosítások elkészültét, valamint a hulladék-közszolgáltatással és az egyes tárcák peres ügyeivel kapcsolatos kiadásokat alátámasztó számításokat. Ezen tételek együttesen a kiadások 1,7 százalékát teszik ki.  

Emlékeztetett arra, hogy az ÁSZ a nemzetgazdaság legnagyobb problémájának tekinti az államadósság mértékét, a jövő évet viszont „a jó irányba tett lépések éveként” értékelte az alelnök. Bár 2014-ben lényeges megoldandó feladat lesz a lejáró 5,4 milliárd eurónyi devizaadósság refinanszírozása, de a tervezet szerint folytatódni fog a magyar gazdaságpolitikát gúzsba kötő devizaadósság arányának csökkenése – mondta, hozzátéve: jövő év végéig a teljes magyar államadósság 38,2 százaléka lesz devizaadósság.  

A finanszírozás tervezésénél Warvasovszky Tihamér az egyik legnagyobb bizonytalansági tényezőként jelölte meg az európai uniós transzferek egyenlegét, az uniós finanszírozás beérkezési időpontjának bizonytalanságát. Mint mondta, a kockázat mértékét jól mutatja, hogy az idei évben az EU-s támogatások érkezésének bizonytalanságával összefüggésben több mint 400 milliárd forinttal nőhet meg az eredetileg tervezett finanszírozási igény. 

Nagy előrelépésnek tekinti az ÁSZ, hogy nyáron megszűnt az országgal szembeni túlzottdeficit-eljárás. A számvevőszék megállapította azt is: a költségvetés tartalmazza azokat az előirányzatokat, amelyek lehetővé teszik a támogatások teljes körű felhasználását, erre a célra az ideinél harmadával magasabb összeg, csaknem 1788 milliárd forint áll rendelkezésre; a források felhasználását dinamizálhatja a 30 milliárd forintos EU önerő alap.  

Az ÁSZ mind a nyugdíjbiztosítási, mind az egészségbiztosítási alap bevételeit és kiadásait megalapozottnak ítélte. Ugyanígy értékelte a 120 milliárd forintos, rendkívüli intézkedésekre szolgáló előirányzatot, az országvédelmi alap 100 milliárd forintos előirányzatát viszont részben megalapozottnak minősítette, az indoklás ugyanis nem tartalmazza annak kockázatait - mondta az alelnök.

A költségvetés gazdasági fordulatra épül

A Költségvetési Tanács (KT) szerint a növekedés felső határán mozgó teljesítményekre építő, 2014. évi költségvetési javaslat feszített, gazdasági fordulatra épített, erősen kitett a nemzetközi gazdaságban bekövetkező, nem várt eseményeknek – ismertette a KT álláspontját Kovács Árpád, a tanács elnöke.

Hozzátette: ezt ellensúlyozhatja a növekedési hitelprogram teljes kihasználása révén keletkező kedvező pótlólagos költségvetési hatás, ami hosszabb távra kihatva a növekedés két, két és fél százalékot meghaladó, érdemi fennmaradását segítheti.

A KT elnöke szerint a tavalyinál kisebb tartalék elfogadását az is indokolhatja, hogy a törvényjavaslat a 2014-es bevételek tervezésénél nem vesz figyelembe olyan, hatásaiban nehezen számszerűsíthető intézkedéseket, mint amelyek 2013-ra a jelentős tartalékképzést indokolták.

Úgy fogalmazott, a tanácsnak a hitelességre és végrehajthatóságra nézve nincsenek alapvető ellenvetései. Jelentős eredménynek tartják – folytatta – , hogy a jövő évi költségvetési tervezés bázisa - mind a bevételeknél, mind a kiadásoknál - messze jobb tavalyinál, akkor jóval több volt ugyanis a kockázati tényező a makrogazdasági mutatóknál, valamint a bevételeknél jelentkező bizonytalanságok miatt.  

Kovács Árpád hangsúlyozta: a tanács megalapozottnak látja a kormány által várt két százalékos gazdasági növekedést, figyelembe véve a lakossági fogyasztást, az uniós forrásokra épülő állami beruházásokat.  

A hiánycél bár teljesíthető, de továbbra is „plafon közeli”; az adósságmutató tervezett javulása is csekély - folytatta az elnök. Ezeket a tanács kockázatosnak tartja, mert a vártnál alacsonyabb gazdasági bővülés, alacsonyabb infláció vagy az önkormányzati hiánynak és adósságnak, illetve a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának a becsültnél kis mértékben nagyobb értéke is megakadályozhatja az adósságszabály érvényesülését, a hiánycél tartását – fejtette ki.