A 2012-ben életbe lépő változások „nem lesznek fájdalmasak” – mondta Hoffmann Rózsa. Az új köznevelési rendszerben hangsúlyozott cél, hogy visszatereljék a magyar iskolarendszert arra az útra, ahol – a Szent István király vagy Klebelsberg Kunó kultuszminisztersége alatt végrehajtott nagy iskolareformok idején – nagyon eredményes és sikeres volt, aminek csodájára járt a világ.

Az államtitkár úgy fogalmazott: „Erősíteni kívánjuk azokat az értékelven alapuló pedagógiai eljárásokat”, amelyekben a magyar pedagógiai élet nagy többsége hisz.

A művészeti neveléssel kiemelten foglalkozó zalaegerszegi általános iskola tanévnyitóján Hoffmann Rózsa szólt arról is, hogy az új köznevelési rendszerben nagyobb szerepet kap a művészeti nevelés, elsősorban a zenei nevelés. „Ezt az új nemzeti alaptanterv fogja biztosítani, megemeljük az óraszámokat, és erősítjük a zenetanárképzést”.

Középtávú elképzelés, hogy minden iskolának, vagy akár osztálynak önálló zenekara legyen, hogy a gyerekek „a közös muzsikálásban örömet találjanak, megtanulják az egymásra figyelést”, és ezáltal ezek a gyerekek felnövekedve együtt is tudjanak dolgozni - fejtette ki az államtitkár.

Gyutai Csaba (Fidesz–KDNP), Zalaegerszeg polgármestere azt mondta: nagy változások előtt áll a magyar oktatási rendszer. Szükség is van a változásokra, „arra, hogy az ország megújuljon, hogy olyan országban élhessünk, amely figyel az oktatásra”, és azt a jövő zálogát jelentő stratégiai szektornak tekinti.

Elmondta: Zalaegerszeg a helyi közoktatás fenntartását az elmúlt öt évben – az állami támogatásokon felül – mintegy 15 milliárd forinttal segítette, és ugyanekkora összeget fordított felújításra, fejlesztésre. Büszke lehet a város az oktatási rendszerére, amelynek részeként Zalaegerszegen található az ország második legjobb középiskolája és a negyedik legjobb szakképző intézménye – tette hozzá a polgármester.