Kétszázmilliárd forintba kerülne a migránsok kvóta szerinti betelepítése Magyarországnak az első évben, és valószínűleg az Európai Unió, eddigi gyakorlatát követve, egyetlen fillért sem adna ehhez támogatásként – mondta el a Magyar Idők című napilapnak Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) államtitkára. A politikus példaként említette, hogy ez az összeg lényegében annyi, mint amennyit a pedagógus-életpályamodell bevezetésére költöttek. Ha az arányokat tovább nézzük, a kétszázmilliárd forint megfelel annak az összegnek, amely a bankadóból az államkasszába befolyó legmagasabb összeg volt – emelte ki Rétvári Bence.



– Az uniós kötelező kvóta azt jelentené, hogy számtalan ember ellátását kellene megoldani Magyarországnak, de erre nincs elegendő kapacitása hazánknak. A hétköznapi megélhetést, a szociális biztonságot és a magyarok munkahelyeit veszélyezteti a bevándorlók betelepítése – fejtette ki a politikus. – El kell döntenünk, hogy a jóléti kiadásokat mire fordítjuk. A magyar adófizetők pénzéből az egészségügyre, a családok támogatására, a szociális ellátásra, az oktatásra költünk, vagy olyan gazdasági bevándorlókat támogatunk, akik a jobb megélhetés reményében keltek útra.

Az államtitkár kitért a bevándorlással kapcsolatos demográfiai adatokra is. Eszerint minden 12 másodpercben érkezik egy migráns az Európai Unió­ba, miközben ennyi idő alatt csupán két gyermek születik Európa-szerte. Ez évente ötmillió gyermek. – Mi azt szeretnénk, ha Európában az európaiakra helyeznék a térség demográfiai jövőjét, az unió munkaerőpiacára kell támaszkodni. Mi hiszünk az európaiak erejében, mind a gyerekvállalás, mind a munkavállalás tekintetében, és nem úgy akarjuk megoldani Európa jövőjét, hogy máshonnan hívunk embereket. – jelentette ki Rétvári Bence.

Mint fogalmazott, ha évente még több gazdasági bevándorló érkezik az unióba, akkor a kötelező kvóta alapján még több emberről kellene gondoskodni, holott Magyarországnak sok belső feladata van. Északkelet-Magyarországon például még vannak olyan járások, ahol probléma a munkanélküliség, a képzetlenség, és az ottani munkaerőpiaci elhelyezést kell megoldani. Sok nyugat-európai ország úgy gondolja, hogy munkaerőre van szüksége, ezért támogatja a bevándorlást. Sok esetben bebizonyosodott azonban, hogy ez illúzió, a migránsoknak csak kis része képzett, a többiek nem tudnak szakmunkát végezni. Németországban is gigantikus pénzeket, négyszázötven millió eurót kell a képzésükre fordítani – tette hozzá a politikus.

– A tömeges, kontroll nélküli migráció legnagyobb kockázata abban áll, hogy az ide érkezők nem tudnak, és ami rosszabb, nem is akarnak integrálódni az európai társadalmakba – jelentette ki Rétvári Bence. Szerinte pontosan jelzik ezt a skandináv munkaerőpiacról készült újabb tanulmányok. Ezek szerint Dániában a bevándorló férfiak húsz százaléka, a nőknek pedig csupán öt százaléka helyezkedett el négy év dániai tartózkodás után. Svédországban a migráns nők kétharmada öt év alatt sem talált magának állást – ismertette Rétvári Bence.

Az államtitkár a külföldi lapok migrációról szóló írásairól is beszélt. Az osztrákok például a helyi sajtó szerint azért dühösek, mert a bevándorlóknak elsőbbséget akarnak adni az egészségügyi ellátásban. A drága tolmácsok is jelentős terhet jelentenek. A skandináv országok egyfajta negatív marketinggel próbálják távol tartani a gazdasági bevándorlókat, azt üzenik, hogy ők nem befogadók.

A külföldi statisztikai adatok szerint a német börtönökben minden harmadik ember migráns, miközben az ország lakosságának csupán tíz százaléka bevándorló. Svájcban minden negyedik ember migráns, a börtönökben pedig az elítéltek 73 százaléka bevándorló. Ez azért is veszélyes, mert az Iszlám Állam leendő terroristáit a külföldi börtönökben toborozzák, ahol szakértők szerint „divat lett a csatlakozás”.