A miniszter beszámolt a kárpátaljai magyarság megsegítését célzó intézkedésekről, mint kiemelte: olyan válsághelyzetről van szó, amely napi reagálást igényel a magyar kormány részéről.

A humanitárius segítségnyújtásban első számú szövetségesként az egyházakat, és azok szeretetszolgálatait, segélyszervezeteit jelölte meg.

Ukrajna számára szeretnék világossá tenni, hogy a kárpátaljai magyarok helyben maradása és megerősödése elemi érdek Magyarország számára, ahogy az is, hogy Ukrajnában kialakítsák a nem magyar kulturális hátterű népcsoportokban is a magyarbarát szemléletet – mondta.  Hozzátette: a magyar-ruszin és a magyar-ukrán együttműködés erősítése nagyon fontos cél.

Ennek szimbolikus jeleként egy 100 milliós adomány fele a Kárpátokon túli régiókba, másik fele Kárpátaljára került.

Egy éven át, havi támogatást nyújtanak továbbá ötszáz kárpátaljai családnak, főként olyanoknak, amelyek családfő nélkül maradtak. A háborús helyzetre tekintettel a magyar állam az összes, magyarul tanító pedagógus fizetését átvállalta, és a teljes óvodai étkeztetés költségét is a magyar gyermekek estében, utóbbi 116 millió forint. Szólt még az egyházi személyek bérkiegészítéséről, ami idén ötven millió forint volt, jövőre ezt szeretnék megduplázni. A művészeti és egészségügyi támogatás 137 millió forintot tesz ki. Kitért arra is, hogy cél: minden kárpátaljai magyar 8-14 év közötti gyermek legalább egy heten Magyarországon táborozhasson. 3500 gyermek táboroztatását vállalták, ez áthúzódik jövő évre is – jelezte, hozzátéve: a kárpátaljai gyerekek anyaországi társaikkal töltenek el egy hetet.

Balog Zoltán beszámolt a Kárpát-medencei ösztöndíjprogram januári elindításáról is, amelynek közel 400 milliós forrását kihelyezik 11 külhoni, magyar felsőoktatást folytató intézményhez, és ők maguk bonyolítják majd azt. Szeretnék segíteni a professzorok cseréjét is, ha valaki vállalja az akkreditációt segítendő a külhoni oktatást, megmarad itthoni státusza is és magyarországi fizetését is megkapja. Februártól 25-30 fő kiküldését tervezik, és kiegészítendő a kezdeményezést professzori lakásprogram is indulhat.

Megemlítette azt is, hogy jelentősen nőtt az egyházi támogatás, amely az elmúlt öt évben elérte a 4,5 milliárd forintot.

A kérdések során Szabolcs Attila (Fidesz) az egészségügyi ellátásokkal összefüggésben azok egyszerűsítését vetette fel a külhoni magyarok számára.

Pánczél Károly (Fidesz) a bizottság elnöke úgy fogalmazott: a nemzetpolitika ma példaértékű, és fő cél a magyarság megmaradása, hogy gyarapodhasson a szülőföldjén. A 2010-ig tartó időszakot jégkorszakként jellemezte, az azóta eltelt éveket pedig kegyelmi időszakként. Egyetértett azzal, a kárpátaljai válság elhúzódásával kell számolni, és, hogy szükség van a magyarországi támogatásokra. Kitért arra, hogy a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program költségvetési támogatása jövőre 2 milliárd forintra nő, cél a ciklus végére a 3 milliárdos keret.

Szávay István (Jobbik) örömét fejezte ki az egységes felsőoktatási térrel, az ösztöndíj-programmal összefüggésben. Jó példa az egységes magyar felsőoktatási tájékoztató is – mondta.

Feltette ugyanakkor a kérdést, tervezik-e a hallgatói támogatások emelését, a 2800 forintot  ugyanis megalázóan alacsonynak tartotta. Érdeklődött a komáromi Selye János Egyetem akkreditációjáról és kitért arra is, hogy sokszor zavart okoz a külhoni érettségik beszámítása, majd szóvá tette a Határtalanul! program csúszásait.

Balog Zoltán válaszában azt mondta, a programnál valóban van késlekedés, de ígéretet tett arra, hogy ez jövőre nem fordul elő. Jelezte: a 2016-os felhívásokat már közzétették. Az egészségügy területén nehezebb a feladatuk, mint a felsőoktatásnál, hiszen jóval különbözőbb rendszerek működnek – mondta.



A Selye János Egyetemről elmondta: az eddigi szlovák kormányzati hozzáállás pozitív volt, most újabb megméretés előtt állnak. Tavasszal tervez egyeztetést szlovák kollégájával, reméli lesz előrelépés.

Az érettségi beszámításáról azt mondta, ha jelzik a problémát, mindig igyekeznek megoldani.

Az oktatási-nevelési támogatásoknál kérdésként vetette fel, hogy jó-e, ha alanyi jogon jár, vagy érdemes programokhoz kötni.   

Kérdésre jelezte: a tárcájánál lévő, a terület támogatását célzó források csaknem 5 milliárd forintot tesznek ki.

Kulturális bizottság: eljött a tartalmi kérdések ideje az oktatásban

Az elmúlt évek strukturális átalakításai a felsőoktatásban és a köznevelésben lehetővé teszik, hogy a jövőben a tartalmi kérdésekkel lehessen foglalkozni – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt kedden, Budapesten.

A miniszter éves kötelező meghallgatása a kulturális bizottságban tavasszal kezdődött, ám akkor nem volt elég idő az összes kérdés megválaszolására, így a meghallgatást - Balog Zoltán felajánlására – most folytatták.

A miniszter elmondta: a jövőben az egyetemekkel szeretnének párbeszédet folytatni a képzési formák megújításáról, hogy a hallgatók olyan képzést kapjanak, amely leginkább megfelel a szakmapolitikai igényeknek, és így versenyképes diplomát nyújt.

Balog Zoltán úgy látja, hogy sikerült közelebb hozni egymáshoz a gazdaságot és a felsőoktatást.