Erdő Péter bíboros, prímás szerint karácsonykor is szükség van egy kis megállásra, csöndre, és hogy elővegyük a Bibliát és olvassuk. Bölcskei Gusztáv, a Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szerint a karácsony nem öncélú, nem önmagáért való ünnep, hanem annak a lehetősége, hogy az emberek rájöjjenek, jó dolog jót tenni. Gáncs Péter, az Evangélikus Egyház elnök-püspöke úgy véli, hogy a karácsony az evangélium továbbadásának ünnepe.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke az MTI-nek nyilatkozva utalt arra, hogy ma is aktuális az a felszólítás, amit egy korábbi karácsonyi éjféli misén mondott: „Küzdjünk magunkkal a csendért, hogy meghallhassuk az angyalok örömhírét!"
„Mi, keresztények, katolikusok tudjuk, hogy karácsonykor mit ünneplünk. Vegyük elő a Bibliát és Jézus születésének a történetét, és olvassuk a fa alatt! Nagyon sokan vannak, akik megveszik a fenyőfát, katolikusok is akár, otthon felállítják, és nem tudnak mit kezdeni alatta" – mondta Erdő Péter.
A bíboros kiemelte: az utóbbi időszak nyugati emberének az egyik vonása az, hogy felületes, szétszórt, mert rengeteg inger éri, felpörgettük magunk körül az életet. „Gondoljunk arra a tipikus mai emberre, aki megy át egy nagy útkereszteződésben, egyik fülében a mobiltelefon, a másikban a zene szól, közben még esetleg egy számítógépecske is van a kezében, csak azt nem veszi észre, hogy a lámpa piros!" – tette hozzá.
Ez azonban nem jelenti azt – hangsúlyozta –, hogy elvesztettük a képességünket vagy az igényünket a gondolkodásra. Szükség van a megállásra, a csöndre, a lényeges kérdések szép, csiszolt megfogalmazására, és ebből az életünk energiával telik meg. Keresni kell az odafigyelést, ha tetszik, figyelni kell az idők jeleire is – mondta Erdő Péter.
Bölcskei Gusztáv: a karácsony a jó cselekedetek ünnepe
A karácsony nem öncélú, nem önmagáért való ünnep, hanem annak a lehetősége, hogy az emberek rájöjjenek, jó dolog jót tenni. Ekkor arra emlékezünk, hogy „valaki értünk is karácsony lett", a mai válságos időkben pedig különösen sokan várják, hogy valakik „karácsonnyá legyenek" számukra – mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az MTI-nek.
A református püspök egy Szombathy Viktor-novella alapján felidézte egy favágó történetét, amelyben egyik karácsonykor mindössze három fenyőfa kivágását engedélyezték a faluban, az egyik a favágóé lehetett. Ő a sajátjából minden falubelinek osztott egy-egy ágat, így viszont neki is csak egyetlen fenyőága maradt.
Otthon a favágó a családjának azt mondta: „Idén engem jelölt ki az Úr, hogy én legyek a karácsony" a falubelieknek.
Bölcskei Gusztáv rámutatott: a szeretet az adásra és az elfogadásra való képességet, valamint annak a tudatát jelenti, hogy „ez mennyire sebezhető", mert aki mindig csak adni akar, az előbb-utóbb kiég, aki pedig soha nem tud elfogadni, abban az emberben nincs szeretet.
Meglátása szerint a szeretet adására, illetve elfogadására való képességgel lehet „mindenkinek szóló ünnep a karácsony", amelyben "benne van a születés, az élet ajándéka".
Hozzátette: a keresztény hit szerint a karácsonyi történet bemutatja Isten ajándékát, Jézus földi jelenlétét, amely segíthet abban, hogy az ember olyanná változzon, amilyenné magától nem lenne képes.
Gáncs Péter: a karácsony az örömhír továbbadásának ünnepe
Az evangélikus elnök-püspök rámutatott: az egyház felelőssége, hogy az örömhírt mindenhova eljuttassa, továbbadja. Magyarországon a társadalom zöme ugyan hallotta már a jó hírt arról, hogy Jézus megváltotta az embert bűneitől, de közülük sokan ezt már elfelejtették, őket ismét meg kell szólítani, mert „az evangélium nem egyszerűen egy leírt könyv, azt hirdetni kell" – fogalmazott.
Gáncs Péter annak az óhajának adott hangot, hogy jó lenne, ha 2012-ben is lennének olyanok, akik utánajárnak az evangélium hírének, „hogy meggyőződjenek annak valóságáról". Így találhatja meg az ember azt, ami addig hiányzott az életéből – tette hozzá.
Hasonlata szerint a társadalomban úgy élnek együtt a generációk, ahogy következnek egymás után a gyertyák az adventi koszorún. A négy közül elsőként meggyújtott, karácsony előtt közvetlenül már csonkig égett gyertyák a legidősebb nemzedéket jelképezik, amelyek amellett, hogy „hála Istennek, még mindig világítanak, talán kicsit többet füstölögnek", míg a később meggyújtott gyertyák fokozatosan egyre nagyobbak és a perspektívájuk is hosszabb. A koszorú jelképezi azt, hogyan tudják átadni a lángot, azaz az evangéliumot az egyes generációk az utánuk következőknek – jegyezte meg a püspök.
Úgy fogalmazott: az életet jelképező tüzet, amit Istentől, „felülről" kapott az emberiség, tovább kell adni a következő nemzedékeknek, mert „egymásnak is tudni kell világítani". Az élet és a gyertyák mindig a végére érnek ugyan, de egyik sem hiábavaló – állapította meg.
