Budai Gyula a termőföld védelmének fontosságát hangsúlyozva kitért arra, hogy az elmúlt öt évben évente mintegy négyezer hektárnyi mezőgazdasági területet vontak ki a termelés alól, mert ott más beruházásokat valósítottak meg. Emlékeztetett az alapvető jogok biztosának megállapításaira is, amelyek szerint a termőföld védelmének garanciális eszközei nem kielégítőek, valamint a bányaterületek, kavicsbányák esetében átfogó szabályozásra van szükség.

Beszámolt arról, hogy a változtatás rendezi az ipari szerencsétlenséggel kapcsolatos kárrendezés szabályait, a külfejtéssel kapcsolatos földvédelmet, valamint azt, hogy a használaton kívüli, zártkerti ingatlanokat hogyan vonhatja be az önkormányzat a szociális földprogramba. Budai Gyula hangsúlyozta: a termőföld helyreállítása a károkozó felelőssége.

A szabályozás szigorítja a belterületbe vonás feltételeit - folytatta -, de megkönnyíti a már beépített területek belterületbe vonását, emellett részletesen rögzíti azokat a szabályokat, amelyek mentén az ingatlanügyi hatóságnak az eredeti állapot helyreállítása mellett kell döntenie.

Sáringer-Kenyeres Tamás, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője felszólalásában hangsúlyozta: fontos és üdvözlendő a tendencia, amit a törvény meghatároz. A politikus szólt a  kultúrnövények és gyommentesség fontosságát is.  Mint mondta: a KDNP a törvény megszavazását javasolja.  

Turi-Kovács Béla (Fidesz) felszólalásában kiemelte: a földvédelem és a vidéki közösségek védelmének nagyon fontos eleme, hogy a közösségek kezében maradjon a termőföld. Annak megművelését azonban hosszú távon is biztosítani kell, ezért a kormánypárti politikus fontosnak tartja, hogy az általános oktatásban az agrárismeretek tanításának bevezetésével el kell terjeszteni az alapvető ismereteket. Szerinte ha a javaslat csak kismértékben is szolgálja a kívánatos magyar agrárreformot, akkor mindenkinek jó szívvel támogatnia kell ezt.   

V. Németh Zsolt (Fidesz) is azt emelte ki, hogy a jelenleg nem hasznosított földterületeket a helyi közösségek hasznosításába kell adni. Emellett szerinte fel kell értékelni a helyben termelt terményeket, amelyek egyik legfontosabb terepei lehetnek a zártkertek.   

Gőgös Zoltán (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy van egy valós „földéhség”, azok részéről akik szeretnének foglalkozni vele, eközben olyanok kezében van föld, akik semmit nem kezdenek vele.

Az ellenzéki politikus szerint teljesen nyilvánvaló, hogy a külterületi szabályokat belterületen is alkalmazni kellene.  

Varga Géza (Jobbik) arról beszélt, hogy a törvény jelentős részével egyetértenek, és meg fogják szavazni azt. Ugyanakkor a hiánypótló és előremutató passzusok mellett vannak olyan pontok, amelyet építő kritikával lehet illetni. Megjegyezte: szemérmesen szemet hunynak afölött, hogy a helytelen művelés milyen károkat tud okozni a talajban.   

Ángyán József (független) szerint ha a földet nem tudják a következő generációknak megőrizni, nagy baj lesz. A szigorító lépéseket üdvözölte, de aggályosaknak tartotta az enyhítő szabályokat. Példaként említette a belterületbe vonás kérdését, ami a földek árbeli különbségét jelentősen megnöveli majd, és lehetőséget kínál spekulációkra is.

Üdvözölte azokat a pontokat, amelyek megakadályozni igyekeznek, hogy a korábban művelt területeket elhagyják. Fontosnak tartotta, hogy a talajt úgy és arra használják, amire valóban alkalmasak. A bányaművelés és a földterületek kivonásánál ugyanakkor még szigorúbb szabályozást tartana szükségesnek.        

Hegedűs Lorántné (Jobbik) felszólalásában több példán keresztül is bemutatta, hogy sok külföldi befektető számára könnyen megkerülhetőek a hatályos magyar szabályok és ezen a mostani törvényjavaslat sem változtat.   

Schiffer András az LMP frakcióvezetője ismertette: alapvetően egyetértenek a most tárgyalt javaslattal, de a kormány agrárpolitikájával és az ehhez szükséges törvénykezéssel nem.

Budai Gyula a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: nem szakmai vita zajlott, hanem az egyes képviselők a pártjuk álláspontját ismertették. Hangsúlyozta: sem az LMP, sem a Jobbik a mai napig egyetlen javaslatot sem tett le az asztalra az általuk felvetett problémákra. Szerinte pedig ezen törvényjavaslat esetében szakmai vitát kellene lefolytatni és erre kérte a képviselőket is.   

+

A kormány célja nem egy élethelyzet, a hajléktalanság büntetése, azonban a hajléktalanság, mint élethelyzet nem ok arra, hogy megnehezítsék a többi, nem hajléktalan ember életét - jelentette ki a Belügyminisztérium (BM) államtitkára a szabálysértési törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában szerdán, az Országgyűlésben.

Expozéjában az államtitkár leszögezte: éppen ezért a törvényjavaslat az önkormányzatoknak lehetőséget teremt arra, hogy a közterület meghatározott részein – a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében – az életvitelszerű tartózkodást jogellenessé nyilváníthassa. A törvényjavaslat szerint az első alkalommal csak felszólítással élhet a hatóság. Ugyanakkor ha valaki a rendőrség, a járási hivatal arra felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, a halászati őr vagy a mezőőr felkérése ellenére nem hagyja el a kijelölt területet, az szabálysértést követ el, ez pedig feljelentést von maga után. Súlyosabban minősül a szabálysértés, ha az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül már két alkalommal történt jogerős elmarasztalás ugyanezen szabálysértés miatt. Ebben az esetben a szabálysértés elzárással is büntethető. A törvényjavaslat emellett szintén elzárással büntetné azokat is, akik a tulajdonos hozzájárulása nélkül építményt emelnek. Fontos kiemelni, hogy a javaslat célja nem a büntetés, hanem az, hogy a jogszabályokat mindenki betartsa – tette hozzá az államtitkár.

Kontrát Károly kiemelte, hogy a helyi önkormányzatok rendeletalkotási joga korlátozott: az önkormányzat a tiltást csak az alaptörvény által szabott keretek között, egyes, meghatározott területeken és a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy és a kulturális értékek védelme érdekében rendelheti el. Szintén fontosnak nevezte, hogy a javaslat szerint nem lehet bármilyen büntetést bármilyen sorrendben kiszabni, hanem először a releváns intézkedések, illetve a közérdekű munka alkalmazásával kell szankcionálni a szabálysértést. A javaslat nem ad lehetőséget helyszíni bírság kiszabására - tette hozzá.

Kontrát Károly hangsúlyozta azt is: a kormány meghozta a szükséges döntéseket ahhoz, hogy az ország föl tudjon készülni a télre, és ezért ma Magyarországon több fűtött szálláshely áll rendelkezésre, mint ahány hajléktalan él az országban. Budapesten két év alatt hétszázzal nőtt a férőhelyek száma, komfortosították azokat, gondoskodnak a szállókon a biztonságról és egészségközpontot létesített a kormány. A főváros cégei foglalkoztatást és munkabért is biztosítanak a hajléktalanok számára – tette hozzá.

Ismertette: a hajléktalanok ellátására a kormány idén összesen 8,2 milliárd forint normatív támogatást biztosít továbbá – más programok mellett – csaknem 360 millió forint pályázati forrást nyújt több tucat karitatív, civil, egyházi szervezet és önkormányzat segítő tevékenységéhez.