A határozati javaslat elfogadásával a törvényhozás felkérné a kormányt arra, hogy az első világháborúban tengersírban elesett magyar haditengerészek emlékére emeljen emlékművet a horvátországi Pula haditengerészeti temetőjében, amelynél már a 2017. június 10-én tartandó első emléknapon rendeznének ünnepséget.



Vejkey Imre kiemelte: az emléknap napvilágra hozhatná azt az évtizedek óta eltitkolt tényt, hogy létezett magyar haditengerészet, amely olyan erőt képviselt, amellyel a világ legnagyobb tengeri hatalmainak is számolniuk kellett.



Rubovszky György azt mondta: a pulai temetőben csupán a helybéli magyar közösség által állított emléktábla szól a hősökről. Hozzátette: közbenjárásukra az Emberi Erőforrások Minisztériuma megteremtette az emlékmű felállításának tárgyi, személyi és anyagi feltételeit.



Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke fontosnak nevezte, hogy a politikusok és a civilek együttműködjenek az emlékezés kultúrájának megteremtésében. 1917-ben alkották meg a magyar hősök napjáról szóló törvényt, minden településen állítottak Magyarországon első világháborús emlékművet, de ez a temető ebből kimaradt valamiért.



A KDNP-s politikusok indítványának indoklása kitér arra, hogy az első világháborúban Magyarországról bevonult katonák közül több mint hatszázezer idegen földben, illetve tengerben nyugszik. Kevesen tudják, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia a világ hatodik legnagyobb és legkorszerűbb flottájával rendelkezett, a legénység húsz százaléka pedig magyar volt, körülbelül 27 ezer tiszt és matróz teljesített szolgálatot – jegyezte meg Rubovszky György és Vejkey Imre. 
 

A hősi halált halt magyar haditengerészek emléknapjául azért június 10. napját javasolják a kormánypárti képviselők, mert 1918. június 10-én hajnalban az Otrantói-szorosban lévő tengerzár feltörése érdekében harci bevetésen levő Szent István csatahajót egy olasz torpedónaszád elsüllyesztette – derül ki az indoklásból.