A KDNP frakcióvezetője hozzátette: egyelőre egy technikai probléma áll fenn, az adókedvezmény járulékból történő leírása esetén ugyanis a befizetés elmaradását valahogy pótolni kell, hogy ne járjanak rosszul azok, akik nem fizetnek járulékot. Ez azonban megoldható, és a KDNP, "mivel a családok pártjának vallja magát", megtette javaslatát, ám még további egyeztetések szükségesek, amelyek remélhetőleg a nyáron lezajlanak, a módosítás pedig ősszel az Országgyűlés elé kerülhet – hangsúlyozta.

Műsorvezetői kérdésre reagálva leszögezte: „arra van pénz a költségvetésben, amit fontosnak tartunk, a családok helyzete és állapota pedig lényeges kérdésnek tekinthető”. Hozzáfűzte, hogy az adóhatóság számításai szerint 50-60 milliárd forint az az összeg, amit még le lehetne írni a járulékokból. Lesznek olyan családok, főleg a nagyjövedelműek, akik ezt nem veszik majd igénybe, mert olyan magas az adójuk, hogy abból írják le a kedvezményt, így végső soron a módosítás a kisebb jövedelmű és a sokgyermekes családoknak kedvez – húzta alá.

A műsor második felében az egyházi törvény harmadik módosítására áttérve kifejtette: az egyházak elismerésénél a támogatók számával kapcsolatban el kell fogadni a különböző közösségek adatait. Egy olyan egyház, amely legalább 20 éve működik már Magyarországon, olyan ismertséggel rendelkezik, ami alapján eldönthető, hogy „bizniszszervezet” vagy tényleges egyház – állapította meg.

Úgy vélte: a kritériumnak számító, az ország lakosságához viszonyított 0,1 százalékos taglétszám meghatározásához a népszámlálási adat tekinthető egyetlen objektív forrásként, így azt kell figyelembe venni.

Az adatfelvétel során a vallási hovatartozás kérdésére azonban nem volt kötelező válaszolni, így 2,7 millió embert nem is rendelkezett erről. Harrach Péter ezzel kapcsolatban rámutatott: egy magára valamit adó szervezet olyan tagokkal rendelkezik, akik ilyen kérdésekre válaszolt adnak.