A kereszténydemokrata politikus hozzátette: Kádár János az ÁVH-t a kulákok megrendszabályozására hozta létre.  

Budai Gyula elmondta, 1948. augusztus 20-án Kecskeméten Rákosi Mátyás meghirdette a szövetkezetesítést, lényegében a kuláküldözést. 1948 és 1953 között mintegy 71 ezer kulákcsaládot tartottak nyilván, ideszámítottak a 25 holdon felüli családok - mondta, hozzátéve: a kuláküldözés alatt elvették a családok földjét, házaikat, az eszközeiket, százakat ítéltek halálra.

A mezőgazdaság helyzetéről, a kuláküldözésről és gazdaság teljesítményéről volt szó napirend előtt csütörtökön az Országgyűlésben.  

MSZP-s kifogások a mezőgazdaság helyzetével kapcsolatban

Gőgös Zoltán (MSZP) szerint amihez a kormánypártok nyúlnak, abból nem arany lesz, hanem „a haveroknak aranybánya”. Kifogásolta, az iskolagyümölcs-program kiírási feltételeit, a földpályázatokat. Gőgös Zoltán szerint a legnagyobb nagybirtokosok a Fidesz hátterében vannak, ötvenéves földbérlettel. Mit akarnak ebből az új földtörvényből kihozni, ugyanazt, mint a 90-es évek elején? Százezer munkanélkülit vidéken? – kérdezte.  

Budai Gyula, Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, akkor volt káosz a mezőgazdaságban, amikor a szocialisták voltak kormányon. A támogatásokat soha nem fizették ki időben a gazdáknak, 2010 után mindig kifizetik nekik - tette hozzá. Az államtitkár szerint a LEADER programból kilopták a pénzt, több tízezer hektár állami föld haszonbérletét adták el strómanokon keresztül, és a pályázatokat úgy hirdették meg, hogy a helyi gazdák nem tudtak azokon részt venni.     

Fidesz: Magyarország gazdasági kilátásai ígéretesek

Szijjártó Péter (Fidesz) arról beszélt: 2010-ben a magyar kormány úgy döntött, hogy az EU-ban nem megszokott gazdaságpolitikai megoldásokat alkalmaz, ma már elmondhatják jól döntött, mert Magyarország jobban teljesít, saját lábán áll, gazdasági kilátásai ígéretesek.  

Szerinte a makrogazdasági alapján Magyarországon egy európai sikertörténet épül, úgy csökken a munkanélküliség, nő a foglalkoztatás, a reálbérek, a nyugdíjak vásárlóértéke, csökken a rezsi, hogy közben három éve csökkenteni tudják az államadósságot.  

Kitért arra, hogy az eredmények nem függetlenek a külgazdasági eredményektől sem. Ismertette, 2012 végére elérte 78,5 milliárd eurót a külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya, ez pedig azt jelenti, hogy a GDP arányában a magyar állomány a legmagasabb, 80,3 százalék a közép-európai térségben.  

A Jobbik ismét a földtörvényt bírálta     

Magyar Zoltán (Jobbik) szerint az új földtörvény nem változtat a jelenlegi állapotokon, a nagyüzemekre semmilyen hatással nincsen. A külföldiek tulajdonszerzését kizárólag az EU-n kívüli állampolgárokra értik – tette hozzá. Úgy vélte, a törvény a magyar emberek véleménye nélkül készült. Szerinte a törvényt "azok a narancsbárók" diktálták, akik haszonélvezői a mostani rendszernek: „Csányi, Nyerges, Leisztinger és a többiekről beszélek, akik sok-sok tízmilliárd forintot vesznek ki a közös agrárkasszából”.  

Budai Gyula szerint az ellenzéki képviselő folyamatosan kritizálja a földforgalmi törvényt, de ő és pártja sem tett alternatív törvényjavaslatot. Csak szóban harcolnak a külföldiek földszerzése ellen, de semmi mást nem tettek – hangsúlyozta.

Július 15-ig módosítható az országgyűlési választókerületek határa
    
Július közepéig lehet módosítani az országgyűlési egyéni választókerületek beosztását a parlament döntése értelmében. A korábbi, június 30-i határidőt a fideszes Vas Imre javaslatára hosszabbította meg két héttel az Országgyűlés. A választójogi törvény módosítását 251 igen szavazattal, 59 nem ellenében, egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. A kihirdetését követő naptól hatályos határidő-változtatásra azért volt szükség, mert ugyancsak Vas Imre kezdeményezte hét országgyűlési választókerület határának megváltoztatását, de ennek elfogadására június végéig már nem volt lehetőség. Az átalakítást Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban azzal indokolta, hogy technikai okokból, a települési jegyzőkkel folytatott konzultáció után szükséges néhány, elsősorban budai választókörzet határának módosítása.

+

A munkahely-teremtési támogatásokról, a kormány földpolitikájáról, valamint a Dunaferrnél történ elbocsátásokról is interpellálták a kormány képviselőit délután az Országgyűlés ülésén.

KDNP: a helyben élő gazdálkodókat támogatja a kormány földpolitikája

A kereszténydemokrata Tarnai Richárd interpellációjában arra hívta fel figyelmet, hogy a közelmúltban méltatlanul sokat támadták a földtörvényt, pedig az a helyben élő gazdálkodókat hozza helyzetbe. Hangsúlyozta továbbá, hogy az állami haszonbérleti program szintén ezt a célt szolgálja, amit az is mutat, hogy a pályázatok háromnegyedének őstermelők, fiatal és családi vállalkozók egyéni vállalkozók a nyertesei.  

Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár válaszában közölte, a kormány célja egy új vidéki középosztály létrehozása, amely a kis és közepes birtokokon gazdálkodó családokból állhat. Tájékoztatása szerint ehhez arra volt szükség, hogy a kabinet az új földtörvény segítségével a jelenlegi 50 százalékról 20 százalék alá csökkentse a nagybirtokok arányát.  

A kormánypárti képviselő elfogadta az államtitkár válaszát.

Jobbik: miért a multik munkahelyteremtését támogatja a kormány? 

A jobbikos Bertha Szilva interpellációjában arról beszélt, hogy a kormány a multinacionális cégeknél történő munkahelyteremtésre kétszer-háromszor annyi állami támogatást biztosít, mint a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) támogatására. Az ellenzéki politikus szerint mindez azt jelenti, hogy a Fidesz nem javított a korábbi szocialista kormányok gyakorlatán.  

Czomba Sándor foglalkoztatásügyi államtitkár válaszában azt mondta, a munkahelyteremtő támogatásokat nem lehet ilyen egyszerű átlagolással értékelni. A kormány képviselője szerint a kabinet célja, hogy hasonló támogatásai három-négy év alatt megtérüljenek. Az államtitkár kiemelte továbbá, hogy 2010 óta 2 milliárd forintról idénre 13 milliárd forintra nőtt a magyar kkv-k támogatása.

Bertha Szilva reagálásában nem fogadta el az államtitkár válaszát, majd kétségbe vonta a kormány nemzeti elkötelezettségét a munkahelyteremtés területén. Czomba Sándor válaszát az Országgyűlés 183 igen szavazattal, 35 nem ellenében elfogadta.     

Jávor: a kormány védje meg a dunaújvárosiak munkahelyeit

A dunaújvárosi Dunaferrnél történt elbocsátások ügyében interpellálta a kormányt a független Jávor Benedek. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, a kabinet mit tesz a most állásukat vesztett munkavállalók újrafoglalkoztatása érdekében. Jávor Benedek kezdeményezte továbbá, hogy a kormány ne csak a nehézipart vegye számításba, ha foglalkoztatni kívánja a dunaújvárosiakat.   

Czomba Sándor válaszában hangsúlyozta, dunaújvárosi tárgyalásain arról kapott tájékoztatást, hogy a Dunaferr tulajdonosai abban érdekeltek, hogy minél több álláshely maradjon meg. A vállalkozás irányítása ugyanis a közelmúltban olyan döntést hozott, amelynek eredményeként a legnagyobb öntöde felújításával több ezer munkahelyet őrizhetnek meg.  

Jávor Benedek nem fogadta el Czomba Sándor válaszát, a parlament viszont 205 igen szavazattal, 46 nem ellenében elfogadta.

A KDNP az alaptörvény melletti kiállás összesítését kérte a kormánytól      

Pálffy István, a KDNP frakciószóvivője az alaptörvény melletti kiállás fontosságáról beszélt, és elmondta: sokan gratuláltak a kormánynak a család és az élet védelme melletti kiállásért. Arra kérdezett rá: milyen súlyt képvisel a nemzetközi véleményben a Szakemberek az Etikáért Szervezet? Azt kérte, a kormány vonultassa fel az alaptörvény mellett kiállók körét.   

Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára közölte: ennyire jól szervezetten egyetlen szervezet sem lépett fel Magyarország mellett. Azt mondta, az alaptörvénnyel kapcsolatban olyan értékvita dúl, amelyet a kormány vállal.    

A gázkészülék-felülvizsgálatok ingyenessé tételéről kérdezett az MSZP  

A szocialista Nemény András azonnali kérdésében az iránt érdeklődött, hogy a kormány miként kívánja megvalósítani a gázkészülék-felülvizsgálatok ingyenessé tételét, továbbá mi lesz azokkal, akik korábban már fizettek azért, illetve a vizsgálat nyomán több százezres felújításra kényszerülnek.  

Szatmáry Kristóf nemzetgazdasági államtitkár válaszában azt mondta, a felülvizsgálat költségeit a gázszolgáltató állja, míg a szükségessé váló felújítások finanszírozására a rezsicsökkentésért felelős Németh Szilárd dolgoz majd ki javaslatot.

A KDNP a foglalkoztatásról kérdezett

Tarnai Richárd (KDNP) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását elősegítő kormányzati intézkedéseket ismertette. Elmondta, hogy kettős ösztönzőrendszerrel segít a kormányzat a rászorultakon: 20 milliárd forintot rendeltek erre a célra, és öt hónapon keresztül támogatják az ilyen munkavállalókat foglalkoztató munkaadókat, majd a kormány további intézkedéseiről kérdezett.  

Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár közölte: több mint 10 ezerrel több megváltozott munkaképességű munkavállaló dolgozik, mint három évvel ezelőtt. Emellett a kormány az érintett cégek és termékek piacra jutásának segítését is kiemelt céljának tekinti - tette hozzá.

A Jobbik a földpályázatokról kérdezett

Magyar Zoltán (Jobbik) azt kérdezte a kormánytól: hogyan módosítják a pályáztatási rendszert a visszaélések elkerüléséért?  

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában felajánlotta a segítségét az ellenzéki politikusnak, mondván, ha vannak bizonyítékai visszaélésekről, segít Magyar Zoltánnak megírni a feljelentést.

Jobbik: mi lesz a nem állami fenntartású köznevelési intézményekkel?

Vágó Sebestyén (Jobbik) arról érdeklődött, hogy mi lesz a nem állami fenntartású köznevelési intézmények sorsa. A politikus azt mondta, hogy jelenleg bizonytalanságban tartják a fenntartókat, ami véleménye szerint bűn.   

Hangsúlyozta, hogy ezen intézmények a fenntartásuk körülbelül 70 százalékát a normatívából fedezik.  

A válaszadó Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár azt mondta, hogy a magán- és egyházi intézmények finanszírozásának kérdését a köznevelési törvény egyértelműen rendezi. Az új rendszerben a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítők bérét az állam fedezi, a fenntartás költségeit pedig a fenntartónak kell állnia.     

Fidesz: milyen támogatás kapható a határon túli gyermekek táboroztatásához?

Kozma Péter (Fidesz) azt akarta megtudni, hogy milyen támogatásra számíthatnak azok, akik határon túli magyar fiatalok magyarországi táboroztatását végzi. Felhívta a figyelmet arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – amely három olyan országgal határos, ahol nagyszámú magyar él – különösen fontos minden ilyen tevékenység.  

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy a kormányzat a lehetőségein túl is mindent megpróbál megtenni a határon túliak támogatásáért. Hangsúlyozta, hogy az Erzsébet-programban is próbálnak minél több ilyen táboroztatást megvalósítani.

Jobbik: elszámolt a munkásőrség a fegyvereivel?

Zakó László (Jobbik) azt akarta megtudni, hogy mi történt a munkásőrség vagyonával és ingatlanaival, illetve a megszüntetésekor a szervezet valóban beszolgáltatott-e minden fegyvert.  

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára azt mondta, a munkásőrség ingó és ingatlan vagyonának hasznosítására az akkori Pénzügyminisztérium igazgatóságot alapított.  

A ruházat a munkásőröknél maradt, a fegyverzetet és a hadfelszerelést a honvédség szállította el – tette hozzá.