A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötendő megállapodás egyik legfontosabb része, hogy a hitelkeretből megnyitnak egy 600 milliárd forintos részt, amely egyrészt a magyar bankok tőkehelyzetét erősítheti, másrészt az állami garanciavállalás miatt olcsóbban juthatnak a bankok devizaforrásokhoz. A tőkejavítást szolgáló részt jövő január 31-ig lehet igénybe venni, míg a garanciaalapot 2009. december végéig. Veres János pénzügyminiszter hozzátette: az összeg igénybevétele esetén az állam átmeneti részesedést szerezne a bankokban. A csomagra azért van szükség, hogy a magyar bankok ne szenvedjenek versenyhátrányt az európai pénzintézetekkel szemben - hangsúlyozta Simor András. A pénzügyminiszter az Országgyűlés költségvetési bizottságában azt mondta: a tőkemegerősítéshez feltehetően a CIB, az OTP és az MKB vesz igénybe segítséget.

A magyar kormány vállalta, hogy november 10-ig benyújtja a parlamentnek a hazai bankokat segítő támogatócsomagot (tőkemegerősítés, garanciaalap) és sürgősségi tárgyalást kér a mielőbbi elfogadás érdekében. A rövid határidőt azért vállalta a kormány, hogy a törvényjavaslat elfogadása után minél hamarabb, lényegében egy hét múlva már megérkezhessen az IMF-hitelkeret első részlete a bankok megsegítésére.

Szintén a vállalások közé tartozik, hogy december végéig elfogadja a parlament azt a közpénzügyi törvénycsomagot, amely közép- és hosszú távon is kiszámítható fiskális politikai keretet határoz meg, a választási ciklusoktól függetlenül.

A kabinet ugyancsak vállalta, hogy december végéig benyújtja a törvénytervezetet a kormány a parlamentnek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vészhelyzeti hatáskörének megerősítése céljából. A törvény megadja majd azt a különleges jogkört a PSZÁF-nak, amely alapján felgyorsíthatja a fizetésképtelenné vált bankok helyzetének rendezését.

Az IMF negyedévenként vizsgálja majd, hogy megfelel-e a megállapodásnak a magyar költségvetés elsődleges pénzforgalmi egyenlege, az infláció mérséklődési üteme, valamint a büdzsé teljes adósságállományának alakulása.

Értetlenül fogadta a kormány bankmentőcsomagját a Fidesz. Varga Mihály, az ellenzéki párt alelnöke azt mondta: eddig nem tudtak arról, hogy ilyen készül, ezért arra várnak választ a kormánytól, hogy valóban abból az IMF-hitelből akarja-e megsegíteni a többségben külföldi tulajdonú, Magyarországon működő pénzintézeteket, amit a magyar adófizetőknek kell visszafizetniük. Az ellenzéki politikus hozzátette: a kormány eddig arról beszélt, hogy az emberek vannak bajban, mert az árfolyamváltozás miatt drágultak hiteleik, most viszont a bankok kapnak segítséget a magyar állam által felvett hitelből.

Várhatóan nem sok bank veszi majd igénybe a 600 milliárd forintos pénzügyi csomagot - vélekednek elemzők. Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője úgy vélte: a pénzügyi csomag hosszú távon stabilabbá teheti a magyarországi bankok helyzetét, ugyanakkor rövid távon bizonytalanságot szül a piacon. Az elemző szerint nem fogja sok bank igénybe venni a csomag tőkejavító részét, ami azt jelenti, hogy a garanciához sem jutnak hozzá. A csomag két részének összekapcsolása nem szerencsés - vélekedett.