Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott: a jószomszédi viszony a normális emberi élet része, amelynek feltétele az emberi méltóság tisztelete. Ehhez járul még hozzá, hogy gesztusokat kell tenniük a feleknek egymás felé, ugyanakkor a tűrőképesség határait is figyelembe kell venni.

Hasonló a helyzet az egyes államok közötti kapcsolatoknál is – vélte a kereszténydemokrata politikus, hozzátéve: a problémák számtalan esetben abból adódnak, hogy a szomszédos országokban, az elszakított területeken élő nemzettársaink sokszor úgy kénytelenek létezni, mintha albérlők lennének.

Hoffmann Rózsa korábbi oktatási államtitkár, a KDNP országgyűlési képviselője az MTI-hez eljuttatott összegzés szerint kiemelte: a reformkor nagyjai, köztük Kazinczy Ferenc, Széchenyi István már kétszáz évvel ezelőtt világosan látták, hogy a megmaradás legfontosabb feltétele az anyanyelv használatának joga és gyakorlata az egyéni és a közösségi élet minden területén. Amikor a szomszédságpolitikánk kapcsán az anyanyelvi oktatásról vagy a nyelvhasználat egyéb területeiről beszélünk, nemzeti sorskérdéseinket taglaljuk – mutatott rá.

Surján László, a Charta XXI Megbékélési Mozgalom alapítója szerint Közép-Európa sikeréhez nem a megoldatlan problémák szőnyeg alá söprése vezet. A régióban a közösen átélt történelem hiteles megismerésére, egymás kulturális értékeinek megbecsülésére és őszinte párbeszédre van szükség, hogy megszűnjön a gyanakvás és a félelem – rögzítette a politikus az írásos összegzés szerint. Hozzátette: az emberi jogok teljességének kell érvényesülnie, hogy senki ne érezze albérlőnek magát a szülőföldjén. A kereszténységből fakadó megbocsátás és bocsánatkérés szellemét az egyházak mellett a civil szervezeteknek is képviselniük kell – közölte.

Kiss Gy. Csaba történész előadásában rámutatott: a nemzetté válás sajátos útja különbözteti meg Közép-Európát Európa nyugati és keleti részétől. Kitért arra is, hogy az utóbbi évtizedekben a baloldal és a liberálisok egyre inkább kétségbe vonták a modern nemzetek létezését, de a nemzeti identitástudatunk fontos része és ez a jövőben is így marad. Globális gazdaságról lehet beszélni, de globális ember nem lesz a jövőben sem – összegzett.



Véleménye szerint a magyar tudományosság keveset foglalkozik azzal, hogy mit is jelent számunkra a nemzet fogalma. Felvetette azt is, hogy nem ismerjük eléggé a szomszédos államokban élő többségi népeket, ahogy az ottani magyarságot sem.

A szomszédos országokról szólva kiemelte: Ausztriában, Horvátországban, Szlovéniában, ahol alapvetően szórványmagyarság él, nincsenek feszültségek, megoldatlan problémák. Komoly helyzetek, stratégiai megoldást igénylő gondok Romániában, Szlovákiában, és Ukrajnában merülnek fel, de ezeket az államokat sem lehet egy kalap alá venni.

A történész jónak látná, ha a szomszédos országok nem magyar partneri szervezeteivel is keresnék a kapcsolatokat.

A keresztény civil szervezetek találkozóján készült fotógaléria