Semjén Zsolt kifejtette: „Az Európai Néppárt, amelynek a KDNP teljes jogú tagszervezete, az Európai Unió legerősebb politikai ereje. Most Varsóban programalkotó kongresszusa volt a néppártnak, ahol Angela Merkeltől Silvio Berlusconiig az európai jobbközép valamennyi meghatározó szereplője részt vett. Elfogadtuk az Európai Néppártnak az uniós választásokra vonatkozó programját – ami teljesen egybecseng a Fidesz-KDNP szövetség programjával. Az alaptézis az, hogy a válságból csak a növekedésorientált gazdaságpolitika jelenthet kiutat. Nem a megszorítás és a restrikció, hanem a gazdaságélénkítést és növekedést segítő lépések, elsősorban az adócsökkentés. Különösen fontos számunkra az, hogy az a politikai gondolat, amit mindig is képviseltünk, az egyre erőteljesebb támogatást kap az Európai Néppárton belül. Nevezetesen az, hogy vissza kell navigálni az unió hajóját az alapító atyák örökségéhez: Adenauer, Schuman, De Gasperi tanításához, akik a keresztény civilizációra épülő Európát álmodták meg.”

A párelnök szerint „a Kereszténydemokrata Néppártnak két feladata van az Európai Unióban és az Európai Néppárton belül. Az Európai Unióban az, hogy minél inkább a nemzeti érdekek képviseletét erősítse. Két tévedés is van a mai magyar politikában: az egyik a szocialistáké, akik feladják a nemzeti érdekeket, és szervilis módon szolgálják ki a brüsszeli bürokráciát. A másik tévedés a radikális jobboldalé, amely Európai Unió-ellenességével még a lehetőségét is elveszi annak, hogy olyan embereket küldhessünk Brüsszelbe, akik ott valóban eredményesen tudják a nemzeti érdekeket képviselni. Hatékony képviseletünk csak egy erős frakcióban lehet: ez pedig az Európai Néppárté. Az Európai Néppárton belül pedig az a küldetése a KDNP-nek, hogy magát a néppártot kereszténydemokrata hagyományai irányába segítse, aminek megkerülhetetlen eleme a keresztény civilizáció, mint fundamentum. Erre építve lehet olyan uniót felépíteni, aminek saját identitása van: a keresztény kultúra.”

A kormány a magáncsődről szóló törvény tervezetéről Semjén Zsolt elmondta: „A magáncsőd intézményét a Kereszténydemokrata Néppárt vetette fel sajtótájékoztatóján, majd egy parlamenti vita során én fejtettem ki, amire akkor Gyurcsány Ferenc elutasítólag válaszolt, de egyfajta párbeszéd lehetőségét nyitva hagyta. Ezután tartottunk egy nagysikerű konferenciát, ahol emblematikus baloldali személyiségek is jelen voltak. Ennek a tapasztalatnak az összegzése az, amit a kormány hála az Istennek úgy tűnik, hogy így vagy úgy, de mégiscsak felvállal. Én akkor is elmondtam: nem az a célom, hogy itt egy Lex Semjén szülessen, hanem az, hogy a családok csődvédelme megvalósuljon. Nem presztízskérdés, hogy ki fogja a javaslatot beterjeszteni. Míg ma Magyarországon a cégeket, gazdasági társaságokat csődvédelem illeti meg, addig a családokat semmi sem védi. Elfogadhatatlannak tartom, hogy míg az adófizetők pénzén hihetetlen összegeket adnak a bankoknak – olyan bankoknak is, amelyek nem magyar bankok, nem is magyarországi bankok, hanem külföldi bankoknak a magyarországi leányvállalatai –, melyek mikor konjunktúra volt, talicskával tolták ki a pénzt, most meg semmiféle terhet nem akarnak vállalni, eközben a lakosságon, a családokon valóban segítő szociális bankról hallani sem akar a jelenlegi hatalom.”

Álláspontja szerint: „a mostani helyzet különös erővel kényszeríti ki azt, hogy a családok csődvédelmével szembenézzünk. Ezt indokolja az, hogy egyfelől soha nem látott mértéket öltött a munkanélküliség, márpedig azt tudjuk, hogy aki elveszti a munkáját az aligha tudja fizetni a hiteleit. Másfelől a kormány rossz gazdaságpolitikája következtében a forintválság miatt, a valutahitelesek jelentős része ellehetetlenült, és ezért a lakhatása is veszélyben van. Harmadsorban meg az általános gazdasági válság miatt, valamint a kormány slendrián pénzügyi felügyelete következtében olyan uzsorások jelentek meg, amelyeket nem lett volna szabad megtűrni a magyar pénzügyi piacon, amelyeknek a karmaiba került embereket véglegesen és végletesen ellehetetlenítették. Mindebből következik, hogy amiként a cégeknek van csődvédelme, ugyanúgy biztosítani kell a családok csődvédelmét is. ”

Arra a kérdésre, hogy mit tehet a KDNP annak érdekében, hogy megfékezze a gyermekszegénységet, csökkentse az éhező gyermekek számát a pártelnök kijelentette: „Mindaz, ami történik megint csak a neoliberalizmusnak a következménye. A társadalompolitikai szempontokat szemrebbenés nélkül feláldozta a jelenlegi kormány a nagytőke érdekeinek az oltárán. Mindaz, ami történik, az az általános szociális krízisnek a következménye, annak a sehova sem vezető megszorító politikának a következménye, amit a Gyurcsány-Bajnai-kormány művel.

Mint mondta, minél több pénzt von el a kormány a lakosságtól a pénzt, annál inkább csökken a fogyasztóképes kereslet, tehát annál inkább csökkenni fog a GDP. Ez egy ördögi kör: minél inkább csökken a GDP, annál inkább megszorítások kellenek, és minél inkább újabb megszorítások vannak, annál inkább csökken a GDP. Ennek a vége Szomália, ahol nulla kiadás, nulla bevétel: ott van az a pénzügyi egyensúly, ami Bokros Lajos álma.

A pártelnök emlékeztetett rá, hogy a jelenlegi kormány megszüntette azt az Orbán-kormány idején lévő gyakorlatot, hogy akkor volt családtámogatás, ha a gyerek iskolába járt. 2002-ben az a hatéves gyerek, mire kormányra kerülünk, és visszaállítjuk, hogy akkor van családtámogatás, ha a gyermek iskolába jár, már 14 éves lesz. Tizennégy éves korában menjen az első osztályba? Azzal, hogy bizonyos társadalmi csoportok szavazatait így megszerezte a szocialista párt, nemzedékek életét tette tönkre, egyszer s mindenkorra kizárva őket minden munkaerőpiaci lehetőségből.

Semjén Zsolt hangsúlyozta: „mi azt mondjuk, hogy a legszegényebb családok esetében csak akkor van támogatás, ha a gyerek iskolába jár. Részint mert a munka és a tanulás a kitörési lehetőség a szegénységi csapdából, részint pedig azért, mert ha a gyerek iskolába jár, akkor legalább napjában egyszer meleg ételt ehet.” Hozzátette: személy szerint annak a híve, hogy ezeknél a „családoknál” nem szabad a családtámogatást készpénz formájában odaadni, mert ma gyakorlat, hogy két nap alatt elmulatják a pénzt, a hátralévő huszonkilenc napban pedig a gyerek éhezik. Ebből a pénzből be kell fizetni a gyereket napközibe, biztosítani kell neki az iskolában a reggelit, uzsonnát, a tanszereket, és akkor ez a pénz a gyerekre fordítódik, nem pedig a „szülei” isszák el. Ezért tehát a gyerekszegénység leküzdésének két kulcseleme van: az egyik, az a gazdaságpolitikai fordulat, amit javaslunk, ami a növekedésre épít, és nem a lakosság megsarcolására, a másik pedig az, hogy a családtámogatás, sőt mindenfajta támogatás feltétele az, hogy a gyerek iskolába járjon, és bizonyos családoknál pedig a családtámogatást természetben kell biztosítani, például iskolai étkeztetés formájában – mondta végezetül.