A kormányfő kereszténydemokrata helyettese hangsúlyozta: a szekularizáció nem egy állapot, nem is egy folyamat, hanem a maga klasszikus szabadkőműves, marxista összefüggésében egy ideológia. Ennek lényege, hogy a vallásnak, egyháznak nincs legitimációja, kompetenciája társadalmi, politikai és egyéb területeken, kivéve esetleg a karitatív ügyeket.

A szekularizmus az egyház szabadságát, a vallást korlátozva, illegitim módon a sekrestyékbe akarja szorítani az evangélium egyetemes küldetését – mutatott rá, hangsúlyozva: hívei a világnézeti semlegesség címén, és ezt követelve próbálják kiszorítani az értékelvű gondolkodást a társadalmi és politikai legitimitás köréből. Ezt el kell utasítani, ennek határozottan ellent kell mondani – szögezte le.

A világi állam ugyanakkor nem azonosul a társadalom egyetlen lehetséges filozófiai, teológiai felfogásával sem – jegyezte meg.

Semjén Zsolt kiemelte: a vallásnak, a kereszténységnek van üzenete az élet minden területén, beleértve a társadalmat és a gazdasági, politikai kérdéseket is.

Az egyház és a vallásszabadság nevében nem fogadható el, ha a kereszténységet illegitimnek nevezik – hangsúlyozta, hozzátéve: az egyház sziklaszilárd alapokon áll, és ehhez képest a politikai pártok szabadon közeledhetnek vagy távolodhatnak. A kereszténydemokraták nem azt várják, hogy az egyház álljon közel hozzájuk, hanem vállalják, hogy közel állnak ezekhez az értékekhez.

Mint mondta, kellő határozottsággal vissza kell utasítani, hogy Magyarországon ne lenne joguk a keresztény alapon történő politizálásra. A kormányfő helyettese szerint a keresztény értékek alapján berendezett Magyarország és Európa mindenkinek javára válik.    

Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere Robert Schuman egykori francia külügyminisztert idézte, aki szerint a demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz. Kiemelte: a kereszténység lehet egy olyan szilárd alap, amelyre igazi demokráciát lehet építeni.

A kérdés ma az, lesznek-e erősek az egyházi közösségek, hogy az európai architektúrában megjelenítsék azt a hitbéli vonást, ami évszázadok óta természetes – fejtette ki.

Kitért a nyugat-európai egyházak helyzetére, majd azt mondta: azt látni, hogy bár a mindennapi élet színterein a vallásos értékek még megbízhatóan összetartják a közösségeket, de mégis az egyházak közéleti szerepe mintha csökkenne. Ugyanakkor szerinte az elmúlt években mégis, mindenfajta egyházi erőtlenség ellenére megtörtént Magyarországon az egyházi közösség újrafelfedezése.    

Vonzó kereszténységre van szükség, amely nem adja fel az alapelveit – mutatott rá a miniszter, kiemelve: a kereszténység nélkül nem lennének olyan értékek, mint a munka becsülete, a család szeretete, az elesettek iránti együttérzés és támogatás. 

A miniszter szerint konszenzusnak kell lennie abban, hogy a kontinens keresztény elveken nyugvó Európa legyen, és ezt a kereszténydemokrata ihletettségű erőknek világosan le kell szögezniük. 

A Magyar Érdemrend nagykeresztjével kitüntetett Christoph Schönborn bíborost, bécsi érseket méltatva kiemelte: beírta magát a magyar történelembe és emlékezetünkbe.

Rétvári Bence a KIM parlamenti államtitkára a rendezvényen hangsúlyozta: a bíboros hívta életre azt a nemzetközi katolikus hálózatot, amelynek a magyar csoportját is megalakították. 

Kitért arra, hogy az igazságot a keresztény politikusok az egyház tanításából eredeztetik, és a keresztény politizálás a szekularizált Európában többféle kihívással küzd. Szembe kell, hogy szálljon az ateizmussal, a politikai korrektséggel és az egyre terjedő muzulmán hittel egyaránt – mutatott rá.