A most már a Bajnai-csapatban lévő politikus a számításai során a Szigetváriék által készített új választókerületi számokat vette figyelembe, amelyek rengeteg torzítást tartalmaznak.

A jövő évi választások közeledtével egyre nagyobb figyelmet kapnak a közvélemény-kutatások, és azok értelmezései. Az új választási rendszer révén változik a korábbi mandátumkiosztási szabály, így a pártok támogatottságából érdemes erre az aspektusra is figyelni. Eddig egyedül Karácsony Gergely készített mandátumkiosztási modellt az új választási rendszer fényében, a fő probléma azonban a számításaival az, hogy a Bajnai Gordon által gründolt Haza és Haladás torzított számait használja.

Mint ismert, Szigetváriék 2011 végén állítottak föl egy olyan választási modellt, amely szerint 2002-ben és 2006-ban is a Fidesz nyert volna, ha a két évvel ezelőtt elfogadott szabályok alapján rendezték volna meg a szavazást. A volt szoci kampányfőnök többek között elfelejtkezett az egyéni jelöltek támogatottságáról, az esetleges pártkoalíciókról, valamint az egy forduló pszichológiai hatásáról.

Mindezek egyébként eltörpülnek azon torzítás mellett, hogy a budapesti és megyei jogú városokat érintő körzeteknél bevallottan becsléssel dolgoztak a szavazatok kiszámolásánál. Ez a torzítás csak a második kerület esetében több száz házat érint. Természetesen ennek kapcsán az egész modell érvényessége és hitelessége megbukott, de ez annyira nem zavarja a szerzőket, mivel állításaik egy jelentős része nyugat-európai lapokban is fölbukkant.

Ennek ellenére érdemes a Karácsony-modellt használni, mivel így valamilyen képet kaphatunk a várható mandátumokról, azonban néhány megjegyzést mindenképpen tenni kell a számításokkal kapcsolatban. A most már a Bajnai-csapatban focizó politikus a modell felállítása során a pártok 2010-ben kapott listás egyéni körzetes szavazatait mindig a legfrissebb közvélemény-kutatási adatokkal súlyozta.

Így azt feltélezi, hogy egy adott párt támogatottsága egyenletesen nő vagy csökken az egyéni választókörzetekben az országos támogatottsággal. Ez természetesen a valóságban nem így van, mivel például 2002-ben azokban a körzetekben, ahol az MSZP volt hagyományosan erős, ott a szocialisták elsöprő győzelmet arattak, míg ahol korábban a Fidesz volt népszerű, ott kevésbé szerepeltek jól.

Az Ipsos legfrissebb felmérése szerint a biztos szavazók között a Fidesz–KDNP pártszövetség 45 százalékkal vezeti a rangsort, második a 27 százalékos MSZP, harmadik a Jobbik 14 százalékkal. Az Együtt 2014 támogatottsága az aktív és elkötelezett szavazók között 9 százalék. Más erő nem jutna be a parlamentbe. A mandátumkiosztási modell szerint a Fidesz–KDNP pártszövetség a mandátumok 68,84 százalékát, az MSZP 18,09, a Jobbik 8,04, míg az Együtt 2014 a parlamenti helyek 5,03 százalékát szerezné meg.

Fontos megjegyezni az eredmények kapcsán, hogy rengeteg körzetben kevesebb mint egy százalék különbséget mutat a modell a Fidesz és az MSZP között, így valós helyzetben lehet, hogy ezek a viadalok fordítottan alakulnának, így a mostani kormánypártnak nem valószínű, hogy meglenne a kétharmados többsége. A modell emellett nem veszi figyelembe azt sem, hogy egy körzetben roppant sokat számíthat, hogy egy párt milyen jelöltet indít, mivel az akár 10-15 százalék plusz vagy mínusz szavazatot is hozhat.