Font Sándor szerint még soha nem kapott olyan szintű védelmet a termőföld és a vízkészlet, mint a hétfőn elfogadandó új alkotmányban. A fideszes országgyűlési képviselő a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón – a Jobbik egyik módosító indítványára utalva – azt mondta, a Jobbik arra játszik, hogy ha el tud fogadtatni egy olyan jogszabályt, amely nyilvánvalóan ellentétes az unió szabályaival, akkor ennek mentén elindítható Magyarország kilépése a szervezetből. A kormánypárti politikus és Nagy Andor kereszténydemokrata országgyűlési képviselő a leghatározottabban visszautasította a két frakció nevében a Jobbik által korábban használt hazaáruló minősítést.
Font Sándor azt mondta, egyértelműen nemleges a Fidesz válasza arra a kérdésre, hogy érdemes-e kilépni az unióból. „Nem mindig jó uniós tagnak lenni, (...) de egyértelmű, hogy kívül lenni, az a legrosszabb” – fogalmazott.
Kitért arra, a kormánynak sikerült elérnie, hogy további három évig külföldiek ne vásárolhassanak magyar termőföldet. Ez egy döntő lépés volt, így van három év, hogy olyan földtörvényt dolgozzanak ki, amivel a nem kívánatos szereplőket, a spekulánsokat távol lehet tartani a földpiacról – mondta, jelezve: a most elfogadandó alkotmány értelmében a földtörvény kétharmados jogszabály lesz, ami maximális biztonságot nyújthat a termőföld védelme érdekében.
Szólt arról is, hogy az államot az elővásárlási jog első helyen illeti meg, s azt mondta, hogy a francia földjog felé szeretnének elmozdulni.
A kormánypárti politikus és Nagy Andor kereszténydemokrata országgyűlési képviselő a leghatározottabban visszautasította a két frakció nevében a Jobbik által korábban használt hazaáruló minősítést, és utóbbi úgy fogalmazott: „elment az eszük”. Azt az Orbán-kormányt hazaárulással vádolni nemzeti ügyekben, amely már az elmúlt kilenc hónapban is többször bizonyította, hogy mennyire elkötelezett e téren, rágalmazás – fogalmazott, s hozzátette: a Jobbik „szellemi masírozásának az egyik terméke ez is”.
Nagy Andor idézve, amit a Jobbik módosító indítványában rögzített, azaz, hogy természeti kincseink, így a víz is kizárólag állami, önkormányzati, vagy magyar természetes személy tulajdonát képezheti, azt mondta: a frakciószövetség szerint ezt így az alaptörvényben kimondani nem is lehetséges és nem is szükséges. Kifejtette: a vízközművek állami és önkormányzati tulajdonban vannak, ezeket természetes személyek nem tulajdonolhatják. Az alkotmányban megfogalmazott passzus kielégítő – jegyezte meg, hozzátéve: az alaptörvényen kívül is vannak olyan megoldások, amelyek révén a nemzeti érdekeket védeni lehet.
A vízkészlet kiemelt védelme mellett azért döntöttek, mert a víz a 21. század stratégiai eszköze lett, szerepe felértékelődött és Magyarországnak egyedülálló édesvízkészletei vannak – mutatott rá a KDNP-s politikus.
