Szili Katalin és Bogdan Olteanu román házelnök azt kéri levelében XVI. Benedek pápától, hogy tegye lehetővé a romániai Iasi Püspökség területén élő magyar ajkú csángók magyar nyelvű misézését.
   

Erről a két házelnök még áprilisi, csángóföldi hivatalos találkozójukon állapodott meg, ennek eredményeként közös levélben fordultak a pápához.
  

Szili Katalin áprilisi látogatása „diplomáciai premier” is volt, mert nem volt még példa arra, hogy e Kárpátokon túli régióban bármikor is hivatalos látogatást tett volna magas rangú parlamenti delegáció. Szili Katalin a román képviselőházi elnök fontos gesztusaként értékelte továbbá, hogy hajlandó segíteni a csángóföldi magyar nyelvű misézés lehetővé tételében. A találkozón akkor arról is megállapodtak, hogy közösen írnak levelet a Vatikánnak.
   

A magyar, román és olasz nyelven írt levelet Bodgan Olteanu október eleji hivatalos budapesti látogatásán írta alá, ezután adták át a Szentszék magyarországi, illetve romániai képviselőjének.

Hegedűs Dóra, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke az MTI-nek úgy fogalmazott: kulcsfontosságú, történelmi pillanatnak lehetünk szemtanúi a moldvai magyar nyelvű miséért folytatott küzdelemben. A történtek diplomáciai szempontból is kiemelkedő jelentőségűek - tette hozzá.
   

Az elnök nagyon fontosnak tartotta, hogy éppen a román házelnök kezdeményezte a levelet. Nagyon fontos lépés, hogy nem egyoldalúan, Magyarországról indított kérésről van szó csupán, hanem a két állam egyik legnagyobb közjogi méltósága együtt lépett e kérdésben –emelte ki. Mint elmondta: az anyanyelvű mise soha nem adatott meg a Kárpátokon túli magyarságnak. Utalt arra, hogy eredetileg latin, majd olasz nyelvű, napjainkban pedig román nyelvű liturgiát hallgathatnak csak a moldvai csángók a templomaikban.
   

A csángók számára ugyanakkor a legnagyobb összetartó, közösségformáló erő a hitük, a római katolikus vallásuk, amit az is jól mutat, hogy naponta egyszer vagy kétszer járnak templomba – mondta.
   

Hozzátette: a nyelvi megmaradás egyik kulcsa épp azért az lehetne, ha naponta egyszer vagy kétszer magyar nyelven hangozhatna el a liturgia. Ez már önmagában is megtartó ereje lehetne a nyelvnek, s nemcsak a magyar oktatási programban résztvevő gyermekeket, hanem az idősebbeket is elérhetné.
   

Az Európai Unión belül, amelynek Románia is tagja, természetes állapot lenne, hogy az anyanyelvhez való jog az ügyintézésben és a hit gyakorlásában is érvényesül – jegyezte meg a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke.
   

Az Európa Tanács 2001-ben elfogadott, 1521-es számú ajánlása - felismerve a vallás fontosságát a csángók azonosságtudatában – kimondta: a csángók „római katolikus vallású, nem homogén csoportot” alkotnak, ezért lehetőséget kell nyújtani számukra az anyanyelvű római katolikus misék hallgatására, valamint arra, hogy egyházi énekeiket anyanyelvükön adhassák elő.
   

Sólyom László köztársasági elnök 2006 novemberében vatikáni látogatása során a szentszéki államtitkárral folytatott megbeszélésén jogi megoldást is javasolt arra, hogy a moldvai csángók magyar nyelven misézhessenek. 
 

A moldvai csángók anyanyelvű misézéséért indított 4.000 kilométeres kerékpáros zarándoklatot 2007-ben Ferkó Zoltán, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke is, aki útja során a Vatikánban petíciót adott át.