Ma nagyon sokan vannak Magyarországon, akiknek nincs személyes élményük az akkori történésekről. Ezért kiemelt az iskola és a média felelőssége a kommunista diktatúra, az akkori események, és hátterük megismertetésében – mondta Harrach Péter.  

A kereszténydemokrata politikus felidézte, hogy a KDNP elődjének, a Demokrata Néppártnak a képviselőit a kommunizmus idején üldözték, emigrációba kényszerítették, börtönbüntetéssel sújtották. Ennek ellenére egyikük sem hajtott fejet az őrült eszme és képviselői előtt - fogalmazott, hozzátéve: erre ma is büszkék az utódpárt képviselőiként.  

Harrach Péter hangsúlyozta: napjainkban egy másik veszélyes ideológia okoz károkat Európában és Magyarországon. Ez az ultraliberalizmus, amely a közösségeket nélkülöző, csupán az egyént értékelő eszmeiség, ahol a hagyományos értékek, a normák és a közösségek nem erősek, ott ez a romboló eszmeiség jelenik meg. Képviselőinek alapvető érdeke, hogy egy rendezetlen világban tevékenykedjenek, és a fenti hármas értéket gyengíteni igyekeznek.  

Ha Európa nem találja meg identitását, ha nem talál vissza azokhoz a gyökerekhez, amik Európává tették, akkor ez az ultraliberalizmusnak köszönhető – állapította meg a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke.  

Eötvös Péter az új munkacsoportról szólva kiemelte: céljuk a kommunizmus idején Magyarországon elkövetett bűnök feltárása, és az így nyert ismeretek széles körben történő, közérthető publikálása. Mint mondta, hiányolnak egy sor eddig nem kutatott témát, és kétségbe vonnak sok eddig hivatalosnak tartott kutatási eredményt. Kitért arra is, a munkacsoport fontos feladata, hogy közreműködjék a bűnök feltárásában, és a bűnösök nevesítésében, mert „az igazságtétel hiányától szenved az ország”.  

Úgy fogalmazott: lassan eltűnik az a generáció, amely a vesztes II. világháború utáni időszakot megélte, amikor a kommunista párt három-négy év alatt a kezdeti jelentéktelen helyzetből hatalomra kerülve kialakította a szovjet típusú proletárdiktatúrát. A kommunista ideológia és hatása nem múlt el nyom nélkül, a rendszerváltozás ellenére lélekromboló emlékei ma is érezhetők. Mint mondta, több generáció nőtt fel úgy, hogy az újkori történelem legelemibb tényeit, összefüggéseit sem ismeri, ami akadályozza a jelenkori politikában való tájékozódást is. Hozzátette: minél több fiatal kutatót szeretnének bevonni a bűnök feltárásába.

„A félreinformált ifjúságnak is tudnia kell, hogy szüleiket, nagyszüleiket meghurcolták, megkínozták, esetleg meg is ölték” – mondta, hozzátéve: be szeretnék mutatni, hogy az elkövetett bűnök mögött egységes eszmerendszer rejtőzött, ami máig is kísért.  

Csallóközi Zoltán Tamás a miniszterelnök-helyettes kabinetfőnöke a kereszténydemokrata mozgalmak és az egyház sorsát tekintette át 1944-1947 között. Mint kiemelte: a magyar egyház szétzilálásra törekvő párthatalom támadássorozatainak nagy hadműveletei zajlottak ezekben az években. Nem véletlen, hogy a kommunista diktatúra mindent megtett az egyház intézményének felszámolására, hiszen felfogásában a vallásszabadság csak a kultusz, a templomi istentisztelet szabad gyakorlását jelentette – mutatott rá, hozzátéve: a diktatúra vallásszabadságában nincs benne az egyház kulturális, társadalmi és karitatív tevékenységének engedélyezése sem. A hatalmat gyakorlók az összes egyházat, valamennyi vallási intézménnyel együtt a polgári reakció szerveinek tekintették.   

Hans Kaiser, volt miniszter, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi irodájának vezetője arról beszélt, hogy november 10. különleges dátum. Felidézve a berlini fal leomlását és a határnyitást, köszönetet mondott Magyarországnak. Mint kiemelte, nem felejtik el, amit Magyarország tett, és nem lehetnek érte eléggé hálásak.