Ma már senki sem vitatja, hogy a nemzetiszocializmushoz hasonlóan a kommunizmus is egy őrült eszme volt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások közelgő emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen. Az ünnepséget a VI. kerületi Derkovits Gyula Általános Iskola udvarán tartották, ebben az épületben volt ugyanis 1945-1948 között a szovjet állambiztonság börtöne.
Orbán Viktor azt mondta: amikor a nemzetiszocializmus őrült gondolata háborúba rántotta a világot, és a megroggyant nyugati világ felismerte, hogy a léte forog kockán, szövetségre lépett egy másik őrült gondolattal, a nemzetközi szocializmussal, a kommunizmussal és annak gazdájával. Így tört be a szovjet világ Európába.
„Saját biztonsága fejében a Nyugat végül tálcán nyújtotta át a Szovjetuniónak Európa szabadságszerető népeinek jelentős hányadát” – fogalmazott a kormányfő.
Hangsúlyozta: „az egész nemzet nevében emlékezünk a meghurcoltakra, fejet hajtunk az elhunytak előtt, kifejezzük tiszteletünket a hazatérteknek, és vigyázunk a még élőkre”. A Gulag táboraiba sok százezer magyart szállítottak a Kárpát-medence minden részéről, hadifoglyokat, civileket, politikai elítélteket - idézte fel a miniszterelnök, hozzátéve: az 1944 őszétől 1948-ig elhurcoltaknak csak mintegy ötöde élte túl a megpróbáltatásokat. Mindezt egy Európában született őrült gondolat hozta létre - mutatott rá.
„Ma már senki sem vitatja, hogy a nemzetiszocializmushoz hasonlóan a kommunizmus is egy őrült eszme volt, senki sem vitatja a kommunizmus bűneit, de (...) hosszú és rögös utat kellett bejárnunk, amíg idáig eljutottunk” – mondta Orbán Viktor, arra utalva, hogy a rendszerváltás utáni két évtizedben Magyarországon „a mindenkori jobb- és baloldal külön-külön cipelte saját történelmi terheit”, és folyt a vita arról, „kinek a zsákja nehezebb”. Itt volt az ideje lezárni ezt az időszakot, ezért lett 2015 a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások nemzeti emlékéve – jegyezte meg.
Orbán Viktor arról is beszélt, felemelő érzés volt, amikor végre szabadon lehetett emlékezni a kommunizmus áldozataira. Azt is fontosnak nevezte – „különösen most, amikor Európa ismét támadás alatt áll” –, hogy a magyar fiatalok ismerjék a 20. századi diktatúrák szellemi eltévelyedéseit, és azzal az elhatározással nőjenek fel, hogy ez ne történhessen meg soha többé.
„Tisztelet a hősöknek, kegyelet az áldozatoknak!” – zárta beszédét a kormányfő.
Az ünnepségen – amelyen részt vett mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök és több kormánypárti országgyűlési képviselő – Menczer Erzsébet, a Szorakész elnöke a megemlékezés helyszínéről szólva azt mondta: a szovjet megszállás után, minden emberi joggal szemben, óriási igazságtalanságok történtek e börtön falai között, amiben az akkori magyar kommunista szimpatizáns hatóságok is bűnösök voltak.
„Ma már egy óvodában is tudják (...), hogy magyar hatóságok hivatalos közreműködésével szedték össze a zsidónak minősülő személyeket a második világháború vége felé, és erre nincs bocsánat” - fejtette ki, felhívva a figyelmet azonban arra is, hogy „ugyancsak magyar hatóságok közreműködésével vittek el a Szovjetunióba bírósági ítélet nélkül, csak gyanú alapján, osztályidegenként magyar hazafiakat”.
A Gulagot túlélők évtizedekig nem beszélhettek arról, mi történt velük. Azzal azonban – folytatta –, hogy az Országgyűlés 2012-ben a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánította november 25-ét, merőben megváltozott a helyzet, így ma már a kormány és a történettudomány képviselőivel közösen emlékezhetnek.
Menczer Erzsébet azt is mondta: „egy olyan Európában élünk, ahol jelenlegi szövetségeseinknek – jobbára a második világháború győzteseihez sorolják magukat – nekünk kell megmagyaráznunk, hogy az emberi jogok nem csak akkor sérülnek, ha valakit zsidósága miatt visznek el egy haláltáborba. Az emberi jogok ugyanis nem származástól függenek. A haláltábor pedig, amely Sztálin Szovjetuniójában hamarabb állt már a szögesdrótjaival, magasfeszültségű kerítésével, mint a kontinensen, Európában, éppúgy haláltábor, mint Auschwitzban”.
A Szorakész elnöke szavait azzal zárta, hogy mindennek ellenére a nemzet nagy sikere a mai nap, „élünk, itt vagyunk, feldolgozzuk a múltat, és nem hagyjuk megismétlődni a gyalázatot”.
A megemlékezés után a résztvevők megkoszorúzták az iskola – az egykori börtön – falán lévő emléktáblát, majd kegyeleti séta indult a Terror Háza Múzeumhoz.
+
Ismernünk kell a történelmet, hogy ne ismétlődhessenek meg a sötét időszakok
Minél több embernek meg kell ismernie a 20. század történelmének sötét időszakait, mert így tudjuk elkerülni, hogy azok még egyszer megismétlődjenek – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások közelgő emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen.
Rétvári Bence a Terror Háza Múzeum előtt – a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) és a Gulag Emlékbizottság rendezvényén – úgy fogalmazott, a 20. század erősen meggyötörte Magyarországot: lezajlott két világháború, egy békediktátum, egy eltiport forradalom és hét rendszerváltás.
A II. világháború totális háború volt, amit totális diktatúra követett, és a Szovjetunió nem csak a politikai vezetést, hanem az egész magyar népet meg akarta büntetni – emelte ki az államtitkár, aki elmondta: Kelet-Közép-Európából becslések szerint 4,3 millió embert vittek el kényszermunka-táborokba, ám a pontos számot sohasem fogjuk tudni, mert a Szovjetunióban úgy gondolták, akiket munkatáborba visznek, azokkal sohasem kell majd elszámolni. A táborokban pedig megszűnt az emberség, csak a büntetés és az embertelenség maradt.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a gulag és a malenkij robot sokáig tabutéma volt. Hiába léphettek át a szögesdróton és a kerítésen akik hazatértek, a kerítésen túl ott volt a „hallgatás fala”, ami magasabb volt, mint a szögesdrót – tette hozzá.
A megemlékezésen részt vevő túlélőkhöz szólva azt mondta, ők legyőzték a Szovjetuniót, a kommunizmust, a vörös csillagot, és ez jelzi a szabadság diadalát.
Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója történeti áttekintésében megtorlásnak nevezte a több százezer ember elhurcolását.
A Terror Háza Múzeum elé kegyeleti sétát követően érkeztek a megemlékezők a VI. kerületi Derkovits Gyula Általános Iskola udvarán tartott rendezvényről, ahol Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. A múzeum előtt az összegyűltek mécseseket gyújtottak az áldozatok emlékére.
Az Országgyűlés 2012. május 21-én határozott úgy, hogy november 25. legyen a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja. 1953-ban ezen a napon 1500 politikai elítélt érkezhetett haza a Szovjetunióból.
