Annak érdekében, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, a kormány három körös javaslatot tesz – mondta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken. Összesen 92,9 milliárd forintot zárol a kormány a költségvetésben, és ha szükséges, ezen felül felfüggeszti egyes beruházások finanszírozását. Mint ismert Brüsszel nem titkolt politikai okok miatt továbbra sem akarja kiengedni hazánkat a kilenc éve tartó túlzott-deficit eljárásból.
Brüsszel igazságtalanul mér
A kormány a pénteki ülésén áttekintette az EB tavaszi jelentését, és döntéseket hozott – mondta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón. A nemzetgazdasági miniszter megjegyezte, Magyarország és az EU között az elmúlt években folyamatosan vita volt az államháztartási hiány számai kapcsán, és rendre a „magyar” előrejelzési számok teljesültek. „2011-ben 4,3 százalékot mondtunk, az Európai Bizottság (EB) ezalatt 3,6 százalékot jelzett. 2012-ben az EB -2,6 százalékot jelzett, a hiány 1,9 százalék lett. Ez 0,7, és 0,6 százalékos tévedés, ami összesen 200 milliárd forintot jelent.
Varga elmondta, idén is van a korábbiakhoz hasonló eltérés az EB jelentésében, néhány egyenlegjavító tételt ugyanis nem vettek figyelembe. A közszférában például nem emelkednek a fizetések, ennek nominális hatásával nem számol a bizottság. Szintén nem veszik figyelembe, hogy a korábbiakhoz képest hatékonyabb adóbeszedés történik Magyarországon. Ugyanilyen egyenlegjavító intézkedések történnek az önkormányzati szférában is, sorolta a tárcavezető.
A kormány 92,9 milliárdot zárol
A magyar gazdaság EU-n belüli pozíciójára igaz az a tény, hogy igazságtalan módon mérik meg – közölte a miniszter. 2012-ben az adósságcsökkentés mértékében második volt – az első Görögország volt – az unió 27 tagállama közül, míg a deficit mutatót nézve a hetedik legkedvezőbb helyet érte el az unión belül.
Annak érdekében, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, a kormány három körös javaslatot tesz. Az első lépés egy zárolás lesz az államháztartás intézményrendszerén belül. Ennek keretében 2013-ban mintegy 92,9 milliárd forintot zárolnak a különböző alrendszerekben. Kérdésre válaszolva Varga elmondta, hogy a költségvetési zárolás az Országgyűléstől a minisztériumokon át az alkotmánybíróságig mindenkit érinteni fog, mely kedvező mutatók esetén feloldható lesz.
Felfüggesztenek beruházásokat
Harmadik lépésként a gazdasági miniszter a beruházások felfüggesztését jelölte meg. Ez csak akkor válik szükségszerűvé, ha azt a gazdasági helyzet indokolja – tette hozzá. Hangsúlyozta: a magyar kormány további bevételnövelő intézkedéseket is képes végrehajtani, így a transzakciós illeték emelése és a bankadó újragondolása következhet. „Reményeink szerint erre nem lesz szükség” – mondta Varga.
Rámutatott: februárban az Európai Bizottság hazánkról szóló jelentésében még visszaesést jósolt, ehhez képest a tavaszi, májusban elkészített raportban ez plusz 0,2 százalékos növekedésre módosult. „Mi tartjuk magunkat a konvergencia programban vállaltakhoz” – szögezte le.
Varga a sajtótájékoztatón beszámolt arról is, a kormány a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése végett hozott döntéseiről tájékoztatta Olli Rehn-t, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosát, a továbbiakban pedig az Európai Unió pénzügyminiszteri biztosait informálja.
Ez áll Brüsszel lépései mögött
Elemzők szerint ha az Ecofin idén nyár elején úgy dönt, hogy nem szünteti meg a túlzottdeficit-eljárást hazánk ellen, az vegytisztán politikai döntés lesz. Ezt támasztja alá, hogy tavaly októberben is nyílt színi adok-kapok alakult ki a kormány és Brüsszel között annak kapcsán, hogy teljesíthető lesz-e 2012-ben a 3 százalékos hiánycél. Az unió politikai okok miatt folyamatosan megszorításokat követelt a kormánytól, amely a terheket a hazai multikra terhelte. Ez kiváltotta Brüsszel ellenérzését, amely a tavalyi 1,9 százalékos hiány ellenére továbbra sem akarja kiengedni hazánkat a túlzott-deficit eljárás alól. Az unió többek között azért kívánja, hogy a megszorítások politikája érvényesüljön Magyarországon, hogy az Orbán-kormány veszítsen meglévő támogatottságából, és ezzel is az unió számára szimpatikus ellenzék erősödjön.
„Rezsieljárás folyik Magyarország ellen”
Rogán Antal, Fidesz-frakcióvezető május 9-én arról beszélt, hogy Magyarországot azért támadják, mert rezsit csökkent, bankok érdekeit sérti a bankadóval, nagy cégekét a különadókkal. „A rezsicsökkentés a legújabb, legfájóbb érdeksérelem Brüsszelben, így immár nem túlzottdeficit-eljárás, hanem rezsieljárás folyik Magyarország ellen.” A támadásnak Rogán szerint egyértelműen politikai okai vannak, a brüsszeli bürokráciában ugyanis értő fülekre találnak a nagyvállalati érdekek. A rezsicsökkentés a nagyvállalatok csökkenő profitjából valósul meg – így a frakcióvezető –, és mivel Brüsszelben jelen vannak az említett multinacionális vállalatok korábbi vezetői, érvényesülni tud a lobbi hazánk ellen.
A legnagyobb EU-tagállamok könyörögnek a kötelező deficitcél elérésének halasztásáért. Magyarország ezalatt teljesítette a 3 százalékos küszöböt, mégis aggódhat. Vajon miért? Magyarország – jócskán túlteljesítve a várakozásokat, és alulmúlva a 3 százalékos célt – továbbra is bizonytalan helyzetben van. Hiába bír a hetedik legjobb költségvetési deficittel az unióban, hiába csökkentette államadósságának mértékét GDP-arányosan 79,2 százalékra – az uniós átlag ebben a mutatóban is magasabb, 90,6 százalék –, egyáltalán nem biztos, hogy hazánk kikerül az uniós csatlakozás óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól a június 22-i pénzügyminiszteri tanácsi ülésen.
