A kormány további határozott lépéseket tesz annak érdekében, hogy csökkenjenek a magyar családokra háruló, energetikai szolgáltatók erőfölényére visszavezethető, adminisztratív és anyagi terhek – mondta Rétvári Bence a közműszolgáltatásokról tartott vitanapon az Országgyűlésben. Spaller Endre, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, hogy a válság harmadik hulláma következhet be, és a kormány tevékenysége arról szól, hogy ezt miként lehet megelőzni.
Rétvári Bence – a fideszes kezdeményezésre tartott vita indításaként elmondott felszólalásában – azt mondta: a mostani kormányzati ciklust megelőző nyolc év „hiányos, ellentmondásos és egyoldalúan szolgáltatóbarát szemléletű” energetikai szabályozása, illetve a gazdasági világválság nyomán fellépő pénzügyi problémák együttes hatására az elmúlt években gyors ütemben nőtt a magyar családok, háztartások rezsikiadása.
Amikor a közműszámlák kiegyenlítése sok családnak mindennapi gondot jelent, akkor megengedhetetlen a közszolgáltatást nyújtó cégek extra méreteket öltő profittermelése –hangsúlyozta. Közölte: a villamos energia ára az előző szocialista és szabad demokrata kormányok alatt több mint 97 százalékkal, 2010-től napjainkig ugyanakkor mindössze 2,5 százalékkal emelkedett, a földgázárak pedig az előző kormányzati ciklusban 200 százalékot meghaladóan nőttek. Az Orbán-kormány intézkedéseinek hatására a földgázárak alacsony szinten tartásával a fogyasztók az elmúlt két évben több mint 400 milliárd forintot takarítottak meg – mondta.
Kevésbé kiszolgáltatottak a fogyasztók
Spaller Endre, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka az OECD elemzésére hivatkozva arról beszélt, hogy a válság harmadik hulláma következhet be, és a kormány tevékenysége arról szól, hogy ezt miként lehet megelőzni.
Kiemelte: a kabinet nem a megszorítások útjára lépett, hanem azokra a cégekre vetett ki adót, amelyek a nyereségük ellenére a közös teherviseléshez kevéssé járultak hozzá, és ezek közé tartoznak a közmű-cégek. A kormánypárti politikus szerint az áremelésekkel szemben ma már nem annyira kiszolgáltatottak a fogyasztók, és reményét fejezte ki, hogy ez a helyzet tovább javulhat a jövőben. Megjegyezte: minden nyugati ország igyekszik energiaszektort nemzeti tulajdonban tartani, Magyarországon azonban a baloldali kormányok eladták ezeket a cégeket.
Felidézte a kormány azon intézkedését, amellyel moratóriumot rendelt el a közüzemi áremelkedésekre, és a lakosság teherviselését csökkentendő január 1-jétől infláció alatti áremelkedés lehetséges csak végfelhasználói árakban. Lehetőség lesz továbbá a cafeteria rezsire történő fordítására is – mondta a kormánypárti politikus.
Fidesz: a mostani kormány a magyar emberek érdekeit képviseli
A vitanapot kezdeményező Zsigó Róbert, a Fidesz vezérszónokaként arról beszélt, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormányok szinte minden esetben a közműszolgáltató cégek érdekeit védték a fogyasztókkal szemben, hagyták, hogy ezek a vállalatok visszaéljenek erőfölényükkel, profitéhségüket a fogyasztókra terheljék, ezzel szemben a mostani kormány minden esetben a fogyasztók, a magyar emberek, családok érdekeit képviseli.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány első intézkedései között moratóriumot rendelt el a közüzemi díjak emelésére, megakadályozta, hogy a közműcégek visszaéljenek erőfölényükkel és megerősítette a fogyasztóvédelmi hatóságokat.
A fideszes képviselő ugyanakkor úgy vélte: sok még a tennivaló, el kell érni, hogy a magyar fogyasztók egyre tájékozottabbak és tudatosabbak legyenek. Szerinte csökkenteni szükséges az adminisztrációs terheket, így a gázóra- és villanyóra-átírás és -csere határidejét, valamint egyszerűsíteni kell a kedvezményekkel kapcsolatos ügyintézést. Fontosnak tartotta azt is, hogy a szolgáltatók olyan számlát küldjenek ki, amelyeken el is lehet igazodni, és olyan ügyfélszolgálatokat kell létrehozni, ahol lehetséges a panaszfelvétel.
Hangsúlyozta: el kell érni azt is, hogy a szolgáltatók ne évente, hanem ennél gyakrabban legyenek kötelesek leolvasni a mérőórákat, megfelelően kell rendezni a szolgáltatás kikapcsolásának szabályait és az elszámolási viták eljárási rendjét, valamint meg kell erősíteni a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési jogkörét, hogy a szolgáltatók érezzék, nem tehetnek meg mindent, amit akarnak.
El kell érni, hogy a szolgáltató cégek, valóban szolgáltassanak – foglalta össze a szükséges változások irányát.
Fidesz: Gyurcsány és Bajnai úgy táncolt, ahogy a multik fütyültek
Földesi Gyula fideszes képviselő arról beszélt, hogy a 2010-es kormányváltást követően szemléletváltás volt a fogyasztóvédelem területén, a kormány célkitűzése az volt, hogy a fogyasztóvédelmi előírások lefedjék a közműszolgáltatásokat is.
Szerinte ugyanis a korábbi évek szabályozása nem a fogyasztókat, hanem a szolgáltatókat védte, a Gyurcsány-Bajnai-korszak szakértői, politikusai végignézték, hogy a külföldi óriásvállalatok bármit megtehetnek a magyar fogyasztóval.
Gyurcsány és Bajnai úgy táncolt, ahol a multik fütyültek, (...) Magyarország ellen hozták meg döntéseiket, és ezt teszik a mai napig is – fogalmazott. Ezzel szemben – folytatta – az Orbán-kormány óvja a lakosságot a minél nagyobb profitra vágyó multikkal szemben.
MSZP: eredménytelen a kormány tevékenysége
Józsa István az MSZP vezérszónoka arról beszélt, ha egy kormány vitanapot kezdeményez, azt mutatja, hogy nagyon nagy bajban van, és nem ért el eredményeket.
Kitért arra is, hogy egyszerűsödtek a tartozás miatt kikapcsolások, csökkentek a védendő fogyasztók jogai is, és az árstop ellenére az energiaköltségek folyamatosan nőnek.
Simon Gábor, az ellenzéki párt másik vezérszónoka azt mondta, hogy szemléletbeli különbség van a mostani kormány és a korábbi kabinet között, mint ahogy a kabinet ígéretei és a valóság, a cselekedetei és vágyai között is. A fogyasztóvédelem csalódások sora, a gyorsabb, pontosabb információcsere, a fogyasztók fokozott védelme helyett azok kiszolgáltatottsága nőtt - értékelte. Kitért a panelprogramra is, és azt mondta: 2009-ben 16 milliárd forint jutott rá, míg most ez az összeg jó, ha eléri a 2 milliárd forintot. A kormány nem a jövőről gondolkodik, hanem ellenségképet kreál, és azon akarja elverni a port - mondta.
Jobbik: elképesztő méreteket öltöttek a szolgáltatói visszaélések
A jobbikos Z. Kárpát Dániel úgy fogalmazott: Magyarország egyik legsúlyosabb társadalmi-szociális kataklizmájára világít rá ez a kérdés. A magyar állampolgárok többet költenek a puszta létbiztonságuk fenntartására, mint ruhára, vagy élelmiszerre, eközben Magyarország vásárolja a legdrágábban a gázt Közép-Európában. A szolgáltatói visszaélések térnyerése elképesztő méreteket öltött, a visszaeső bevételeket a tisztességesen fizető ügyfelek vegzálásával próbálják behajtani. A kormány engedi szabadon garázdálkodni ezeket a cégeket, és a terheket áthárítani – közölte, és bírálta a kormány rezsistop programját.
A jobbikos politikus kijelentette: teljes állami ellenőrzésre van szükség, a lakossági árak így csökkenthetők. Az ellenzéki párt tételes kimutatást szeretne látni arról, hogy mely szolgáltatók, milyen terhek áthárítása, milyen garantált profit kiszivattyúzásával, hová tüntették az állampolgárok befizetéseit - mondta. Megerősítette: eseti bizottság felállítását kezdeményezik, amely a közművek közösségi tulajdonba való visszavételének lehetőségét vizsgálná.
Szerinte a közműszolgáltatókban mint stratégiai fontosságú cégekben kizárólag többségi állami tulajdon lehet. Ezeket ténylegesen nonprofit cégekké alakítanák át - mondta -, és sürgette, hogy minden tisztességes magyar állampolgárnak járjon az ellátás biztonsága. Csökkentenék a külföldnek való kiszolgáltatottságot, a további tulajdonszerzést megakadályoznák, és törvénybe foglalnák, hogy recesszió idején automatikusan valódi, lekövethető rezsistop lépjen életbe, a fogyasztást terhelő adófajtákat valóban a multik fizessék meg.
LMP: demokratikus közösségi kontrollra van szükség
Scheiring Gábor, az LMP egyik vezérszónoka szerint a közművek ügyében nem a „piac vagy állam kérdésében kell állást foglalni, hanem arról, hogyan lehet megteremteni a politikai közösség demokratikus felügyeletét a közműszolgáltatások felett. Számonkérhetőség, elszámoltathatóság és demokratikus közösségi kontroll hiányában nem megvalósítható a közszolgáltatások valódi közösség célú működtetése.
Hibának tartotta, hogy a rendszerváltás kormányai úgy adták el a teljes energiaszektort, hogy ezt nem kísérte a verseny megteremtése és gyenge marad a szabályozási környezet felépítése is, ugyanakkor jelezte, LMP mégsem gondolja, hogy a szektor ismételt államosítása lenne a megoldás.
Szerinte ugyanis az elmúlt évtizedekben az állami vállalatok politikai alkuk tárgyává váltak, „szavazatvásárló gépek” lettek. Láttuk, hogyan talicskázták és talicskázzák ki jelenleg is azt pénzt, amit adófizetők ezeknek a közműveknek a fenntartására szánnak – fogalmazott a képviselő.
Szerinte ezért csak az állam demokratikus átláthatósága lehet a garancia arra, hogy az állam akár tulajdonosként, akár szabályozó hatóságként képes legyen megoldani a közműszolgáltatásokkal kapcsolatos problémákat.
Szilágyi László, az LMP másik vezérszónoka, az állam szabályozó szerepét hangsúlyozva azt mondta: az LMP szerint egy sokszínű, állami, önkormányzati kisebbségi és magántulajdonnak is teret adó tulajdonosi struktúrára lenne szükség, és arra, hogy a valóban a fogyasztók érdekeit tartsák szem előtt.
