A miniszterelnök kifejtette: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával kötött megállapodást a kormány továbbra is érvényesnek tekinti, a megindított reformokat végig fogja vinni, és ahol eddig nem indultak meg a szükséges változások, azokat el fogja indítani. A miniszterelnök fontosnak nevezte, hogy március végéig a kormány és a kamara közösen beazonosítsák, hogy a megállapodás egyes pontjaiban meddig jutottak el, esetleg a reformfolyamat közben hol módosult az irány. Április végéig a kormány ennek a bizottságnak a jelentésében szereplő összes ajánlást teljesíteni fogja.

Orbán Viktor beszédében kitért arra is, hogy a politikai átalakítás radikális szakaszán már túl vagyunk. Azokat a tabukat, amiket le akartunk dönteni, azokat ledöntöttük. Azokat az átalakításokat, amiket meg akartunk indítani, elkezdtük, ami sürgős volt, hogy gyorsan véghez vigyük, azt végig is vittük – fűzte hozzá. Hozzátette: az előttünk álló időszak karaktere sokkal inkább a konszolidáció lesz. A nagy átalakítások után lakhatóbbá, élhetőbbé, békéssé, nyugodttá és kiegyensúlyozottá kell tenni azt a közeget, melyben dolgozunk, ideértve az egész magyar gazdasági rendszert is – jegyezte meg.

A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy kormányváltáskor 3,8 millió ember dolgozott Magyarországon, ebből 1,2 millió a nulla adófizetési sávba esett. Tehát 2010-ben az országot 2,6 millió adófizető tartotta el. Ez lehetetlen, ez képtelenség, önmagában is abszurditás, hosszabb távon pedig tragédia – jegyezte meg. 2010-ben a kormányváltáskor több ember élt állami juttatásból, mint munkából. Ezért a kormány azt a célt tűzte ki, hogy legalább 5,5 millió ember éljen munkából, vállalkozásból – szögezte le. Megjegyezte: ha ezt nem sikerül elérni, akkor a magyar gazdaságnak nincs jövője.

Annak az elérése, hogy 5,5 millióan dolgozzanak, nem pusztán gazdasági kihívás. A „nem dolgozó világra” korábban egy politikai berendezkedés épült fel. Az a világ, amely eltűrte azt a gazdasági rendszert, leértékelte a munkát, lebeszélte az embereket arról, hogy értékteremtő munkát végezzenek. Helyette viszont felerősítette az összes olyan reflexet, ami arról szólt, hogy ügyesen szerezzünk pénzt az államtól, és minél ügyesebben távozzunk a munkaerőpiacról, állami járadékkal a zsebben. 2002 és 2010 között erre a gondolkodásmódra, erre a társadalmi szerkezetre épült fel egy szavazatszerző gépezet, amely állandóan állami juttatásokkal próbálta – politikai értelemben – újratermelni saját magát – fogalmazott Orbán Viktor. Ez megöli az országot, a gazdaságot – fűzte hozzá. A kormányfő szerint ennek a gondolkodásmódnak logikus következménye volt, hogy az egész ország eladósodott. Ha nem lehet munkából előre jutni, akkor kialakul egy munkaellenes közfelfogás és egy, a szabályokat kijátszó társadalmi hozzáállás. Ezért jutott Magyarország a csőd szélére – szögezte le a politikus.

A jelenlegi, mérsékelt optimizmusra okot adó foglalkoztatási adatok mögött van egy jelentős szerkezeti átalakítás – hangsúlyozta Orbán Viktor. Mint mondta, úgy dolgoznak többen, hogy közben az állami alkalmazottak száma csökkent. Ugyanakkor a miniszterelnök megjegyezte, „semmilyen gazdaságpolitika nem sikeres, ha nem fejeződik ki üzleti sikerben”. Magyarországnak üzleti, gazdasági forrásokra, pénzben mérhető üzleti sikerekre van szüksége – szögezte le. A kormányfő úgy fogalmazott, új magyar társadalomszerkezetre van szükség. Emlékeztetett arra, hogy hazánk 2010-ben egy „szegény és süllyedő ország volt, az átlagjövedelem havonta 750 euro volt”.

A sikeres gazdaságpolitikához sikeres társadalompolitikát is hozzá kell kapcsolni – jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: ennek érdekében meg kell erősíteni a középosztályt. Az 5 és félmillió munkavállaló önmagában és automatikusan magával hozná ezt – mutatott rá. Felhívta a figyelmet arra, hogy az erős középosztály megléte a magyar üzleti világ érdeke is. Ha ugyanis nincs stabil középosztály, nincs politikai stabilitás sem – fogalmazott Orbán Viktor. Ha nincsenek emberek, akiknek veszíteni valójuk van, akkor a radikális, dühből kialakuló vagy meginduló társadalompolitikai átalakulások és mozgások megerősödnek – szögezte le.

Magyarország akkor lesz sikeres, ha a politikai versenyfutásokban, választási kampányokban nagyobb energia, több hangsúly helyeződik az adórendszer kérdésére, mint az állami újraelosztásra. Ezért szükség van egy olyan adórendszerre, amit a középosztály a sajátjának érez – hangsúlyozta. Mint mondta, ezért vállalnak akár konfliktusokat is az arányos adórendszer és a családi támogatás ügyében. Az adórendszert és a középosztályt össze kell növesztenünk, világossá kell tenni azt a bölcsességet, miszerint: tartsd meg a rendet, és a rend megtart téged – jelentette ki a kormányfő.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy 2010-ben a megörökölt gazdasági helyzet mellett az euróválsággal is meg kellett küzdeni, „ami akkor is megviselt volna bennünket, ha erősek lettünk volna”. 2010 májusában hazánk közelebb volt az államcsődhöz, mint Görögország – mutatott rá Orbán Viktor. A kormány 2010 nyarán úgy döntött, hogy Magyarország politikai stabilitását minden áron meg kell őrizni. Egy demokratikus közegben a kétharmadnyi erőnek újra és újra meg kell termelnie a politikai stabilitást – hangsúlyozta. Kijelentette:  Európában csak azok az országok képesek sikeres gazdaságpolitikára, ahol tartós politikai stabilitás van.

A politikai elitet be kellett vonni a közteherviselésbe – mondta a miniszterelnök. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben az önkormányzati választások után kisebbek lettek a képviselő-testületek, a következő parlamentben pedig sokkal kevesebb képviselő lesz majd, mint a mostaniban. Világossá tettük, hogy most egy olyan gazdasági reformpolitika következik, ahol a politikai elit az első fájdalmas lépéseket saját magával szemben teszi meg – hangsúlyozta. A második fontos lépésnek a politikai stabilitás megteremtésében a nagytőke teherviselésbe való bevonását nevezte.

Az alkotmány két területen hoz nagy változást; egyrészt, megakadályozza, hogy Magyarország hosszabb távon eladósodott ország maradjon – hangsúlyozta a miniszterelnök, magyarázatképp hozzátéve: az egyik „legfontosabb pénzügyi szivattyút” le fogják állítani, ugyanis az alaptörvény arra kötelezi a politikai elitet, hogy az eladósodottságot meghatározott szintre csökkentse. „Az ország eladósításából nem lehet politikát csinálni a jövően, mert az ezirányú kormánydöntések azonnal hatályukat is vesztik” – mutatott rá.

A kormányfő felhívta arra is figyelmet, hogy az elmúlt húsz évben több gazdaságátalakítási kísérlet azon bukott meg, hogy nem tudták összhangba hozni a döntéshozók az alkotmány vonatkozó előírásaival. Ennek kapcsán kiemelte: az átmeneti magyar alkotmány karakterénél fogva az állami redisztribúciót védő alkotmány volt, amely szavai szerint nem egy vállalkozásbarát alkotmány volt, hanem a korábban kialakult status quo-t védte.

Orbán Viktor úgy vélekedett: indokolt volt, hogy a magyar alkotmányt egy olyan szellemiségű dokumentum váltsa fel, amely kifejezetten vállalkozásbarát, a felelősségre helyezi a hangsúlyt, és cselekvési teret ad az üzleti világnak, a törvényhozásnak, és a mindenkori politikai vezetésnek.

A külfölddel vívott politikai és gazdasági viták kapcsán a miniszterelnök kifejtette: a kormány eddig is ellenállt, és ezután is ellen fog állni a radikális nyelvezetű és konfrontatív nyomással szemben. Hozzátette: ezt a harcot józan ésszel kell vívni; valamikor fel kell vállalni az összeütközést, máskor megegyezést kell kötni, és olyan is van, amikor cselhez kell folyamodni.

A külföldi tőke hazánkban betöltött szerepéről szólva a kormányfő megjegyezte: a kormány világos különbséget akar tenni „gyarmatosítók és szövetségesek közt”. Hozzáfűzte: akinek csak a piacunk és a rajtunk megkereshető profit kell, az az első csoportba tartozik, míg szövetségeseink azok, akiknek kell tudásunk, kreativitásunk, felkészültségünk és energiánk is, azaz, akik munkát teremtenek.

Szavai szerint az ipari beruházások létesítőivel ezért könnyebben teremtünk szövetségesi kapcsolatot. „Ezt a megkülönböztetést mindig érvényesíteni fogjuk a politikánkban” – szögezte le Orbán Viktor. Magyarországot termelési központtá kívánjuk tenni – fogalmazott hozzátéve: azokat a befektetéseket akarjuk itt tartani, amelyek a versenyszektorban működnek, értéket teremtenek, és ehhez a magyar munkaerőt és szellemi képességet használják.

A hazánknak a kohéziós alapból juttatott támogatások egy részének a felfüggesztésére tett európai bizottsági javaslat kapcsán a kormányfő feltette a kérdést: hogyan szeretne az EU kilábalni a gazdasági válságból, ha még mindig azt a vezetői mentalitást képviseli, hogy a rosszakat támogatja, a jókat meg bünteti. Ezzel összefüggésben kiemelte: Magyarország költségvetési hiánya 2012-ben és 2013-ban is az unió hetedik-nyolcadik legalacsonyabb államháztartási deficitje lesz, és ez évben is képes lesz hazánk az államadósságot csökkenteni, akkor miért büntetik? Ez nem egyszerűen politikai támadás; ez egy rossz irányítási felfogás – hangsúlyozta, hozzátéve: ezzel a rossz, bürokratikus gondolkodással nemhogy egy gazdasági közösséget, de egy „vidéki kócerájt” sem lehetne irányítani.

Ugyanakkor a miniszterelnök aláhúzta: mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák azt, hogy Magyarországtól akár egyetlen forintot is levegyenek.

A magyar gazdaságnak az az érdeke, hogy megállapodjunk az IMF-fel – fogalmazott Orbán Viktor. Hozzáfűzte: „két hónapja ott ülök a tárgyalóasztalnál, csak nem jönnek”, ez a baj. Ennek kapcsán leszögezte: a tárgyalások elhúzódásáért a felelősség nem a mi oldalunkon van, hozzátéve, hogy Magyarország kinyilvánította tárgyalási szándékát, előkészítette a főtárgyaló pozícióját, és a jegybankkal kapcsolatos kérdéseket is rendezte.

A megállapodás tartalmát illetően Orbán Viktor kijelentette: nem tudunk elfogadni semmi olyat, ami gazdaságpolitikai céljainkkal ellentétes. Szavai szerint a kabinet semmilyen körülmények közt sem kívánja feladni a középosztály erősítését és a munka világát érintő politikáját.

A résztvevők kérdéseire adott egyik válaszában a miniszterelnök kijelentette, hogy oktatási kérdésekben - így például a tankötelezettségi korhatár leszállításában - szelíden képviselt, de hajlíthatatlan állásponton van. Egy másik felvetésre, a közösségi közlekedéssel kapcsolatban, úgy fogalmazott: "a MÁV átalakításába beleszorult a bicskánk". Az, ami az elmúlt másfél-két év alatt a MÁV átalakítása kapcsán történt, lehangolja őt - mondta, majd új gondolkodást, radikális változást sürgetett a vasúttársaságot érintően a következő hónapokban.