A kormány csak számokat lát, és nem törődik a számok „megnyirbálásának" következményeivel sem a családoknál, sem a korházaknál, sem az iskolákban, sem a vállalkozóknál, sem a munkanélküliek világában, sem a hajléktalanoknál, sehol a magyar társadalomban. Néha felmerül bennem a kérdés: ennyire tehetségtelenek, vagy tudatos pusztítást végeznek?
- Miként látta, érezte, tapasztalta a 2009-es évet?
- Mit tekint (akár személyes) kudarcnak, s mit sikernek?
- Mit remél az új esztendőben?
Lanczendorfer Erzsébet a Kereszténydemokrata Néppárt harcos asszonya. Az Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottság tagja. „Civilben" gyakorló háziorvos. 86 felszólalás és 46 önálló indítvány fémjelezte – eddig – e ciklusban parlamenti munkásságát. Első kérdésünkre a válaszát még a Tisztelt Házzal közölte:
| – Szabad demokrata, szocialista képviselő társaim! Önök együtt hajtották végre a reformoknak nevezett pusztításokat az egészségügyben, oktatásban, gazdaságban, szociális szférában és az élet minden területén! (Felzúdulás az MSZP–SZDSZ padsoraiban. Az elnök csenget.) Megállapíthatjuk: a szocialista kormány szinte minden szociális támogatást csökkent, nemegyszer igazságosságra hivatkozva. Az jut eszembe, hogy két birkózó között akkor igazságos a verseny, ha a paramétereik azonosak. A nehézsúlyú kormánynak nem lesz kunszt, nem lesz művészet földbe döngölni sem a pehelysúlyú gyermekeket, sem az idős, beteg embereket, sem a fogyatékkal élőket. De ez a küzdelem így egyenlőtlen. Ezért nemcsak sportszerűtlen, hanem embertelen, mélységesen erkölcstelen, és nem követi a Magyar Köztársaság alkotmányának utasításait. – Kormánypárti Képviselőtársaim! Egy év kis idő, nagy idő? Mennyországból kevés, a pokolból sok! Az őszödi beszéd nyomán, Magyarországon elindult a pokol. Elszabadította Gyurcsány Ferenc. Ez az igazság! Az őszödi beszéd a hazugság szinonimája lett. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök erkölcsileg lenullázta magát. (Közbeszólás az MSZP padsorából: Csak az igazat!) Ez az igazság! A tények pedig kemény dolgok, nem kell ehhez inkvizítornak lenni. Az egész nemzet tudatos félrevezetése nem menthető! Törpe, szánalmas cselekedet a hazugság erényként, úgynevezett szenvedélyes igazságbeszédként való bemutatása. A hazugság soha nem válik igazsággá! Az erkölcs nem relatívizálható! Az erkölcsi rossz soha nem válik a nép javára! Ahogy a hazugság a társadalomban háborúskodáshoz vezet, a társadalmi békét egyes-egyedül az igazság teremti meg. Erre van szüksége ma Magyarország agyonnyomorgatott népének! (Felzúdulás az MSZP soraiban.) |
– Igen! Most is így látom, érzem, fájlalom! Magyarország összeomlott. Erkölcsileg. Minden rossz ebből származik. A kormányzó pártok holdudvarába tartozók loptak, loptak és loptak. Nem csoda, hogy eltűntek a milliárdok, hogy duplájára nőtt az államadósság. A növekvő hiányt pedig a kormányzat ráterhelte a vétlen magyar emberekre. Sőt! A magyar emberek - köztük a legkiszolgáltatottabbak, a gyerekek és nyugdíjasok - megsarcolásával biztosította a folyamatos lopáshoz az alapot. Évek óta a Magyar Parlamenten belül és kívül idézem Berzsenyi Dániel: Magyarokhoz című versét. Idézem, mert hiszem a benne foglaltakat:
„...Így minden ország támasza, talpköve
A tiszta erkölcs, mely ha megvész:
Róma ledűl, s rabigába görbed."
– Itt tartunk most! A kormányzó pártokhoz köthető emberek lopás, vesztegetés, korrupció miatti előzetes letartóztatás-sorozatát. Hogy Bercsényi: A magyarokhoz című versénél maradjak:
„...Mi a magyar most? – Rút sybarita váz.
Letépte fényes nemzeti bélyegét,
S hazája feldúlt védfalából
Rak palotát heverőhelyének;"
– Ide jutottunk! Nincs válságkezelés. Ami van, az a megszorítások sorozata, ami az emberek ellehetetlenítésével tovább mélyíti a válságot. A kormány csak számokat lát, és nem törődik a számok „megnyirbálásának" következményeivel sem a családoknál, sem a korházaknál, sem az iskolákban, sem a vállalkozóknál, sem a munkanélküliek világában, sem a hajléktalanoknál, sehol a magyar társadalomban. Néha felmerül bennem a kérdés: ennyire tehetségtelenek, vagy tudatos pusztítást végeznek?
– A jövő? Ismert az ok, ismert a diagnózis. Ennek megfelelő, azaz adequat kezelés, terápia kell! Mi kereszténydemokraták tudjuk és valljuk, hogy sem a hit, sem az erkölcs nem kényszeríthető ki. De kikényszeríthető a jognak megfelelő külső magatartás. Erkölcsös törvényekre van szükség - egyrészt. Másrészt: egy világméretű válság bennünket sem kerül el. Nem mindegy azonban, hogy milyen állapotban ér el bennünket. Most kivéreztetett, immunitását vesztett Magyarországot ért el. Csak lelkileg és gazdaságilag stabil ország képes biztonságosan talpon maradni. Az erkölcsi megújulás mellett a gazdaságot kell emelkedő pályára állítani a kis-középvállalkozások megerősítésével, aminek első lépéseként az adóterheiket kell csökkenteni.
– Magyarország válaszút előtt! A szocialisták és szabaddemokraták (a koalíció ugyanis működik „papír nélkül") akár tehetségtelenek, akár tudatos pusztítók, el kell tűnniük a hatalomból. Azt várom a magyar megalázott választópolgároktól, hogy elmenjenek az országgyűlési választások első fordulójában, áprilisban és az azt követő második héten a választóurnákhoz, és mondjanak ítéletet az őket nyomorba döntő szocialistákról, szabaddemokratáról, mert egyedül ez az egyetlen módja annak, hogy messze küldjük őket hatalomtól. Mielőbbi kormányváltást várok: egy Fidesz- kereszténydemokrata koalíciós kormányt.
– Sir Winston Churchill 1940-ben miniszterelnökké választása után a következőket mondta: „Nem tudok jobbat ígérni önöknek, mint vért, erőfeszítéseket, könnyeket és verítéket." Vér - hála Istennek - nem folyt, könnyeinket elsírtuk. de hátra vannak az erőfeszítések és a eljövendő verítékes évek. Hiszek abban, hogy egy erkölcsös, tehetséges, kormányzóképes Fidesz- KDNP-s koalíciós kormány a churcill-i erőfeszítésekkel és verítékkel kivezeti hazánkat a válságból, és meglátjuk a fényt az alagút végén!
