A határozatban a lengyel és a magyar parlament leszögezi, hogy az 1956-os események mindkét nemzet történelmében különleges szerepet töltenek be, ezért - a poznani felkelésnek és a magyar forradalomnak emléket állítva - a 2016-os évet a lengyel-magyar szolidaritás évének nyilvánítja. A magyar parlament február 29-én szavaz ugyanerről a határozatról.

„A lengyelek és a magyarok hősies megmozdulása a szabadság iránti örökös vágyunk, illetve Európa II. világháborút követő erőszakos felosztásával az egész régió rabságban tartása elleni tiltakozásunk tanúbizonysága volt. A nemzeteink által 1956-ban tanúsított kölcsönös szolidaritás és segítség olyan különleges értéket képez, amelyre kötelességünk közösen emlékezni” - áll a határozatban.

„A határozatot igazán méltóságteljesen és egyhangúan hozta a szejm” - értékelt Latorcai János, kiemelve, hogy a lengyelországi parlamenti elfogadás időben egybeesett a kommunizmus áldozatainak Magyarországon csütörtökön tartott emléknapjával, valamint a Lengyelországban jövő héten megrendezendő, az antikommunista ellenállás hősei, az úgynevezett kiátkozott katonák előtt tisztelgő emléknappal. „Ez az időzítés történelmi ívet húz a határozatok horderejéhez”, tudatosítja, hogy a két nemzet történelme „meghatározó szerepet töltött be a kommunizmus megroggyantásában” - állapította meg az Országgyűlés alelnöke.

Latorcai János utalt Orbán Viktornak a Bild német lap számára adott, a pénteki lengyel sajtóban széleskörűen idézett interjújára, amelyben a kormányfő aláhúzta: a közép-európai országok szövetsége „élet és halál” kérdése, szükség esetén sok magyar a lengyelekért, sok lengyel pedig a magyarokért vért is ontana, és a történelem folyamán nemegyszer így is történt. Ezzel kapcsolatban az Országgyűlés alelnöke kifejtette: „Soha nem voltunk jobban egymásra utalva”, ugyanakkor a térség országai „történelmi múltjuknak megfelelő súllyal” tudnak részt venni az Európai Unió munkájában, példát mutatva a nemzetek együttműködésére. „Nagyon sokat tudunk tenni azért, hogy az uniót jelenleg érő nehézségekre a nemzetek Európája, és ne egy nemzetek feletti Egyesült Államok Európája” legyen válasz - szögezte le Latorcai.

Az Országgyűlés alelnöke Varsóban mások mellett találkozott Marek Kuchcinski házelnökkel. A csütörtök esti tárgyaláson megbeszélték: a lengyel-magyar szolidaritás évében többek között a közös múltnak szánt kiállításokat szerveznek mindkét ország parlamentjében, ezeket a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN), valamint a magyar Nemzeti Emlékezet Bizottsága készíti elő. Emellett szeptemberben a kelet-lengyelországi Przemysl főterén emlékművet állítanak az első világháború idején Délkelet-Lengyelországban egymás mellett harcoló magyar huszároknak és lengyel legionistáknak.

A szejm közleménye szerint a találkozón kiemelték a kelet-közép-európai országok, ezen belül a visegrádi együttműködés fontosságát, valamint „azt az új lehetőséget, hogy Lengyelország és Magyarország ebben az együttműködésben jelentős szerepet töltsön be”. Megegyeztek abban is, hogy „jövőbeni fenyegetések fényében” különös jelentőséggel bírnak az „Európa egyik alappillérét alkotó” keresztény gyökerek. Ezért a közös rendezvények egyik súlypontját a kereszténység lengyelországi felvételének 1050. évfordulójáról a nyugat-lengyelországi Poznanban tartandó, áprilisi megemlékezések képzik majd.

A lengyel-magyar szolidaritás évéről szóló határozatot már szombaton egyhangúan jóváhagyta a lengyel parlament felsőháza, a szenátus.

Magyarországon a dokumentum február 29-én kerül a parlament napirendjére, ugyanazzal a tartalommal. Ebből az alkalomból lengyel parlamenti delegáció látogat Magyarországra, Ryszard Terleckinek, a szejm alelnökének vezetésével.