Harrach Péter, a kereszténydemokrata frakció vezetője kijelentettet: az ellenzék pártjai a kötelező bírálatot mondták el, és nem sokat értettek meg, vagy akartak megérteni abból, ami elhangzott. A bírálatokat érdekesnek tartotta, mint mondta, meg lehetett tudni többek között, hogy az egyik felszólaló számára van egy új fogalom, a józan ész, a másik pedig arra kérte a kormányt ne bántsák a hiénákat, mert megsértődnek, s abból baj lehet.
   
A KDNP frakcióvezetője kiemelte: a társadalmi igazságosságot próbálják érvényesíteni egy igazságtalan helyzetben. Harrach Péter a bankadóról szólva azzal a hasonlattal élt, hogy ha valaki zsákot cipel, nem tesz rá még egy zsákot, különösen nem úgy, ha valaki zsebre tett kézzel ballag mellette. Inkább megkéri az illetőt, vegyen egy kosarat a kezébe, különösen, ha ő volt, aki a zsákot rátette.
   
A bankok idézték elő azt a krízist, amibe Európa és az ország jutott - mutatott rá, hozzátéve: eközben azok a kisemberek akik egyébként a nagy terheket viselik, újabbakat és újabbakat kaptak. Illő, hogy a bankok a nyereségből valamit leadjanak - jegyezte meg.
   
Kitért arra, hogy a hagyományosan baloldali értékek képviselete egy baloldali párt feladata lenne, de az a baloldali párt nem a munkavállalók, hanem a munkaadók érdekeit képviseli, s nem a kisjövedelműekét, hanem a gazdagokét.
   
Harrach Péter felidézve a választási eredményt azt mondta, százezrek jöttek baloldalról. Új korszakot nyitottak meg azzal, hogy a nemzeti egységet és együttműködést lehetővé tették. Ezt egy megosztó személyiség hozta létre, a megosztó kormányzás vezetett az egység vágyához, s hozott olyan eredményt, amely az ellenségeskedés kora helyett az együttműködés korát nyitja meg - fejtette ki a kereszténydemokrata frakció első embere.

Mesterházy Attila a miniszterelnök csütörtöki napirend előtti felszólalására reagálva elmondta, hogy hiányolta a kormányfő beszédéből a választ arra, miért nem történt meg a radikális adócsökkentés.

Vona Gábor a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva bocsánatkérésre szólította fel a kormányfőt. Szerinte attól a több millió magyar embertől kellene bocsánatot kérni, akik haragszanak és elégedetlenek, amiért Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon még mindig szabadlábon van.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője arról beszélt, hogy Magyarországon a sokféleség egységére lenne szükség.

Az új kormány megalakulása óta 56 nap telt el, és ez alkalmas arra, hogy elvégezzük az első összegzést – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök kedden a parlamentben. Mire elég ez az 56 nap? – tette föl a kérdést a miniszterelnök. A politikus szerint a magyar politika európai léptékű átalakuláson ment keresztül. Áprilisban kétharmados alkotmányos forradalom történt – tette hozzá. Orbán szerint nyitva maradt az a kérdés, hogy a kétharmad a választásokra jött létre, vagy tartós közösség is lehet. Tartós közösséget szeretnénk formálni ebből a többségből – mutatott rá a miniszterelnök.

Létrejött egy erős egység

Orbán elmondta: ezt hol centrális erőtérnek, hol a nemzeti együttműködés rendszerének neveztük. A változást az indította el, hogy a múlt századi ideológiák csődöt mondtak – vélte a Fidesz elnöke. Orbán szerint a század végére a hagyományos irányzatok kifulladtak, nem tudtak válaszokat adni a fölmerülő problémákra. Ez a tehetetlenség feszítette a társadalmakat és vezetett el a változáshoz itthon is – tette hozzá. Azok az országok tudják kezelni a feszültségeket, amelyekben a politikai paletta közepén létrejött egy erős egység, és a józan ész nevében meg tudott állapodni a jövőről – mondta a miniszterelnök.

Orbán szerint a változás lényege, hogy mindenhol meghaladták a 20. századi ideológiai kereteket, és gátjai az előrelépésnek. A miniszterelnök úgy vélte, kimaradt az ideológia a politikai fővonalból, és ehelyett a józan ész került előtérbe. A józan ész fontosabb, mint az ideológia, és ezt felismerték az emberek is – tette hozzá. Az emberek feladták a korábbi szekértábor-felfogást és hátrahagyták a régi eszméket – vélte a miniszterelnök.

Azok az országok a sikeresek, ahol létrejött egy erős centrumközösség, amelyek változásokat vittek véghez – folytatta a miniszterelnök. Úgy fogalmazott, itthon is győzött a józan ész, amely túllépett a múlt ideológiáin, és létrejött a nemzeti centrum.

Több dolog köti össze

Orbán felhívta a figyelmet arra, hogy megváltozott az Országgyűlés is, mert eddig csak a viták színtere volt, ami csak pótcselekvés, ám most az új parlament a cselekvés útjára lépett. „Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy két hónap alatt több dolgot vittünk véghez, mint elődeink 8 év alatt” – fogalmazott. Hozzátette: a nemzeti centrum a józan ész csoportja, amelybe mindenki beletartozik, aki nem akarja, hogy visszatérjen a múlt, az áprilisban megdöntött rendszer. Úgy véli, a józan ész felül tud írni minden vitát, és a magyarokat több dolog köti össze, mint amennyi szétválasztja.

Orbán Viktor elmondta: a választásokon győztes erőknek több baloldali szavazója van, mint magának a szocialista pártnak. A nemzeti centrumban ők is jelen vannak, őket is képviselni kell. A nemzeti centrumot a társadalom közös érdekei tartják egyben. Ezek a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend. Hiszen a magyar polgárok is tisztességes munkát akarnak, azt akarják, hogy a családalapítás ne jelentsen elszegényedést, a bűnözőket fogják el, kapjon mindenki megfelelő orvosi ellátást, valamint azt is akarják, hogy ne csaphassák be őket pont azok, akiket ők ruháztak fel hatalommal. A kormányzás értelme a nemzeti centrum, ezt az összefogást kell erősíteni – tette hozzá a miniszterelnök.

Nem tabu többé

A választásokon az emberek kinyilvánították, hogy legyenek változások, ezért nem kevesebbre vállalkoztunk, mint tabudöntésre – folytatta Orbán Viktor. Eddig nem történt változtatás a politikai osztályban, de mi tabut döntöttünk, kevesebb politikus lesz, és kisebb parlament – tette hozzá. Tabunak számított továbbá az adórendszer is. 56 nap alatt változtattunk a rendszeren, bevezettük minden idők legalacsonyabb jövedelmi adóját, aminek célja, hogy erősítse a nemzeti centrumot. Korábban szent tehénként kezelték a bankokat, ez azonban elfogadhatatlan – hangsúlyozta a miniszterelnök. Miközben munkahelyek szűntek meg, addig a bankok óriási haszonra tettek szert a válságban, a bajokból pedig nekik is ki kell venniük a részüket – mondta.

A bankok megadóztatása tehát nem tabu többé, ugyanis ezentúl nekik is részt kell vállalniuk a közteherviselésben, amíg stabilizálódik a helyzet. Vége annak, hogy a nagyok és hatalmasak mindent az emberekre akarnak hárítani – tette hozzá. Mint a miniszterelnök kifejtette, az Országgyűlést és a kormányt az emberek választották, ezért mi a nemzeti centrumnak az akaratát fogjuk végrehajtani. Korábban úgy gondolták, hogy nem lehet gazdasági serkentő és pénzügyi stabilitást biztosító politikát folytatni egyszerre. De igen – hangsúlyozta Orbán Viktor. Meg lehet adóztatni a végkielégítéseket, és véget lehet vetni a pazarlásnak is. Bebizonyítottuk azt is, hogy az elszámoltatás is lehetséges annak érdekében, hogy ne történjen meg még egyszer az, ami nyolc évig történt.

A most zajló pénzügyi tárgyalásokról Orbán elmondta, hogy ez a téma eddig tabunak számított. Mi is jobban szeretjük a megállapodást, mint a vitát – utalt az IMF-fel kapcsolatos viszonyra a miniszterelnök. Orbán rámutatott arra, hogy az a hitel, amit 2008-ban vett fel Magyarország, egy rossz gazdaságpolitika következménye volt. „Köszönettel tartozunk az IMF-nek, hogy a csőd széléről kihúzott minket” – tette hozzá. A miniszterelnök elmondta, hogy az akkor megkötött szerződés 2010 októberében lejár.

„Bűnt követtek el az országgal szemben”

Orbán úgy látja, hogy csak saját magunkat kell felelőssé tenni azért a rossz megállapodásért, ami adósságcsapdába vitte az országot. 2003-tól egy olyan politikai megállapodást rúgott föl a kormány, hogy külföldről fölvett hitelekből szociális intézkedéseket finanszíroztak, ami bűn az egész országgal szemben – vélte a Fidesz elnöke. Orbán bejelentette, hogy mindig az adósságcsapda szemszögéből tárgyalnak a nemzetközi pénzintézetekkel. „Bennünket az vezet, hogy legyőzzük az adósságcsapdát, és munkahelyeket tudjunk teremteni.” A 2008-as szerződés azt írta elő, hogy 3,8 százalékos legyen idén a költségvetés hiánya – tette hozzá. Orbán kijelentette, hogy a feladat, ami előttünk van, az, hogy betartsuk ezt, és a mostani 4,1 százalékról 3,8 százalékra csökkenjen hiány.

Az unióval való tárgyalásokról a miniszterelnök elmondta, hogy hat éve túlzott deficiteljárás van hazánkkal szemben, és ezt a problémát meg kell oldani. Orbán bejelentette, hogy a tárgyalások során olyan megállapodást akarnak elérni, amely az unió minden államára vonatkozik a hiány csökkentésében.

Büszkék lehetünk a miniszterekre

Orbán Viktor végezetül köszönetet mondott a kormány tagjainak, mint fogalmazott, „Magyarország büszke lehet a minisztereire”. Magyarországon nagy remények élnek, maga a nemzeti centrum léte is reménnyel töltheti el az embereket. Mindez azon az alapon áll, hogy változást akarnak a polgárok. A miniszterelnök azt mondta, két hónap alatt már olyan dolgokat változtattak meg, amelyeken 20 év alatt sem tudtak eddig. „Modern békeidők jönnek” – fogalmazott, majd hozzátette: harmonikus, nyugodt társadalmat kell építeni. Orbán úgy látja, a remények jogosak. „A józan ész nem csodákban reménykedik, hanem dolgozik” – mondta, és hangsúlyozta: most mindenkire kemény munka vár, „további tabukat kell ledönteni”. A miniszter felhívta a figyelmet arra, senki sem érezheti úgy, hogy nem figyelnek rá. „Senkit nem hagyunk az út szélén” – mondta, majd kifejtette: a gazdaság élénkítése mellett a szociális biztonságra is figyelni kell.

Orbán Viktor beszédét a Hír TV 19.25-től megismétl