A kormányfő kijelentette, vége a liberális blablának nevezhető szellemi-ideológiai korszaknak, és hangsúlyozta: ez új esélyt kínál arra, hogy a nemzeti-keresztény eszmerendszer, gondolkodásmód visszanyerje dominanciáját immár nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában.

„Ez az első jó identitásválság, amit átélek” – fogalmazott a liberális identitás válságával kapcsolatban Orbán Viktor.

Meggyőződését fejezte ki, hogy jólétben élni és ezzel egy időben liberális módon jónak látni magunkat többé Európában nem lehetséges. A legveszélyesebb kombináció, amit ember ismer a történelemben az – magyarázta –, ha az ember gazdag és gyenge. „A liberális filozófiából gyenge Európa következik, amely közben a gazdagságát meg akarja őrizni, de ha gyenge, nem tudja megőrizni” – összegzett.

Orbán Viktor amellett érvelt, hogy különbséget kell tenni a személyes, egyéni felelősség között és aközött, ami egy modern állam kötelessége: míg a személyes vagyonból adni nem okoz gazdasági problémát, az államiból ellátást, jólétet biztosítani a gazdasági teljesítmény szűkülését eredményezi.

A miniszterelnök szerint – Magyarországgal szemben – Európát ma a liberálisok uralják, nagyrészt az ő kezükben vannak a konzervatívok gondolatait is közvetítő, interpretáló eszközök, csatornák. Ezért van az – tette hozzá –, hogy ha „egy konzervatív kancellár asszony vagy egy konzervatív miniszterelnök lép hivatalba, annak nincs mit tennie, valamilyen mértékig - és ez a mérték nem kevés - alkalmazkodnia kell ahhoz az eszközrendszerhez, amelyet az eszmeileg tőle különböző emberek tartanak a kezükben. Ettől szenved az európai jobboldal”.

Orbán Viktor beszédében a hipokritaság rendszerré szervezett gondolati térségének nevezte a liberalizmust, szervezett képmutatásnak a liberális külpolitikát - amelyben a jónak mondott tettek mögött általában pénz, olaj, nyersanyag van. „Valójában nem jót tettek, amikor méltóztattak szétbombázni Irakot vagy éppen Szíriát, hanem a legrosszabbat”, miközben azt szeretnék, hogy a világ elismerje, ők állnak a jó oldalon – tette hozzá példaként.

Rámutatott: ideje a keresztény irgalom mellé beemelni az érvelésbe a felelősség kifejezést is.

Hangsúlyozta, a keresztény identitás fontossági sorrendet rajzol ki: először is felelősek vagyunk a gyerekeinkért, aztán a szüleinkért, majd a lakóhelyünkért, aztán jön a hazánk, és aztán jöhet minden más. „Tudjuk, a liberális az egész világért felelős, merthogy jó ember, minden fáj neki, ami a világban történik” – vázolta az ellenpólust Orbán Viktor.

Úgy összegzett: a mostani helyzet tanulsága, hogy a határokat, valamint Magyarország etnikai és kulturális összetételét meg kell védeni, utóbbi erőszakos megváltoztatását nem kényszerítheti ki senki. Emellett fontos az is, hogy az ország sikeres maradjon gazdaságilag, mert e nélkül, hiába vagy morálisan a tökéleteshez legközelebb eső pozícióban, eltaposnak – folytatta a miniszterelnök, aki negyedikként a "mindennapi patriotizmus" érvényre juttatását emelte ki.

Utóbbiról azt mondta, ez nem szellemi természetű dolog, hanem életösztön, napi rutin, mint az, hogy magyar terméket vásárolunk a boltban vagy magyar embert foglalkoztatunk, ha munkaerőre van szükségünk.

„Ha a kommunikációs, kulturális és egyéb távolságot nem tudjuk áthidalni, ha nem tudjuk vonzóvá tenni a fiatalok számára a mindennapi nacionalizmust, és nem valami rendezetlen, rossz szájszagú, radikális tempóban, amitől az embert kiveri a hideg igazából, tehát ha ettől különböző, friss és fiatalos nyelven nem tudjuk megtenni, akkor ezt a csatát nem mi fogjuk megnyerni” – fogalmazott a kormányfő, elismerve: e tekintetben voltunk a legkevésbé sikeresek.

Az idei, szeptemberi kötcsei piknik hallgatóságához fordulva kijelentette: a patrióta, nemzeti alapú, mindennapos életösztönök, életvezetési tanácsok, megfontolások, illetve az ez alapján kifejtett vélemények nincsenek jelen a vitákban, de erre a csatatérre is fel kell menni, és nyerni kell.