Az idei év optimizmusra ad okot belpolitikai kérdésekben, a külpolitikát illetően azonban csak mérsékelt a derűlátás, hiszen a fő téma továbbra is a bevándorlás lesz – jelentette ki tegnap pártja 2016-os várakozásairól szóló tájékoztatón Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. A politikus a Magyar Hírlapnak adott interjúban egyebek mellett arról beszélt, sok liberális szerint a legnagyobb önmegvalósítás, kvázi a szabadság diadala csak az anyaság tagadásával lehetséges. Szerinte ez elfogadhatatlan, társadalomellenes nézet.
Az irányított sajtó ellenére a német polgárok egyre inkább migrációellenesek – mutatott rá Harrach Péter
– Mennyire érvényesültek a kereszténydemokrata szempontok 2015-ben, a bevándorlási helyzet hazai kezelésében?
– Ez volt a legnagyobb kihívás, ami ráadásul elvonta a figyelmet a magyar gazdaság erősödéséről, a foglalkoztatás növekedéséről, az átlagbérek emelkedéséről vagy éppen a családtámogatások kiterjesztéséről. Ami a kérdést illeti, mi a kezdetek óta a kettős felelősség elvét hangoztatjuk. Vagyis fontos a humanitárius segítség biztosítása, de szükséges az önvédelem is. Annál is inkább, mert a szemünk előtt politikailag és gazdaságilag is irányított betelepítés zajlik. A probléma gyökere persze az iszlám országokban történt demográfiai robbanás, ehhez járul az intézményesített terrorizmus. Európában a bevándorlással kapcsolatban két világnézet, két politikai gondolkodás áll egymással szemben: a nyugati liberális, valamint a hagyományos értékeket, a nemzeti érdeket, továbbá a keresztény múltat vállaló kelet-közép-európai régió álláspontja.
– Azért a Nyugat sem egységes, Angela Merkel nem is olyan régen arról beszélt: „élethazugság” a multikulti. Változhat az irány?
– Németország a meghatározó az unióban, amit akar, az történik. A kancellárnak a nagykoalíció mégis kényszerhelyzetet jelent, hiszen a szociáldemokraták bevándorláspártiak. Eközben viszont, az irányított sajtó ellenére, a német polgárok egyre inkább migrációellenesek. Ez két fontos hatás, és úgy tűnik, végre az utóbbi is érvényesül.
– Az Orbán-kormány a bevándorlás helyett a családok támogatására koncentrál. Mennyire jutottak előrébb e téren?
– A 2010-es váltás után az adókedvezménnyel a dolgozó, gyermeket nevelő, inkább az alsó középosztályhoz tartozó családokat támogatta az állam. Ezt később kiterjesztettük a járulékokra, így a kiskeresetűek is teljes mértékben kihasználhatták a lehetőséget. Az idén pedig a kétgyermekeseknek jut több, meg kell említenünk a gyed extrát, ami dupla jövedelmet biztosít annak, aki visszatér a gyed alatt dolgozni, vagy újabb gyermeket vállal. Az otthonteremtés legújabb támogatása pedig soha nem látott kedvezményt jelent. Vannak aztán nem direkt eszközeink is. Ilyen például a közfoglalkoztatás, az ingyenes iskolai étkeztetés és tankönyvcsomag, vagy éppen a rezsicsökkentés. Ehhez jön még a bölcsődei férőhelyek további növelése, az ellátási formák szélesítése.
– Viszont a KDNP-s javaslat a családi csődvédelemről egyelőre még nem túl népszerű, alig jelentkeztek erre. Csalódott?
– Teljesen új jogintézményről van szó, természetes, hogy lassan indul, ráadásul amúgy is úgy terveztük, hogy folyamatosan bővítjük. Másrészt a családok biztonságérzete eddig, a kilakoltatási moratórium és a végrehajtási folyamat visszafogása miatt, eléggé erős volt. Most kezdik érezni a fenyegetettséget. Eddig kétszáz körül van a jelentkezők száma, ami kétségtelenül nem sok, de hasonlóan óvatos volt a kezdés például a ma már népszerű eszközkezelő esetében is. Ebbe belejátszik a bankok mérsékelt érdekeltsége is, vagy éppen a bonyolult űrlap. Annyit módosítottunk, hogy már az állami résztvevőnél is lehet jelentkezni. Az irány tehát jó, a cél is: mégpedig az adósságcsapdába került családok megsegítésére. Finomhangolás szükséges.
– Ha már a családok: nagy vihart kavart a tavalyi év végén Kövér László házelnök, majd még nagyobbat Kovács Ákos zenész nyilatkozata. Ezekről mit gondol?
– A házelnök szavai kapcsán érdemes rögzíteni: sorskérdés a demográfiai helyzet alakulása, miközben nem szabad vitatnunk a személyes döntési szabadságot sem. Látni kell azt is, hogy a családpolitikai intézkedések hatása csak részleges lehet, sokkal inkább szemléletváltásra lenne szükség a társadalomban. Súlyos elfogultság kell ahhoz, hogy tagadjuk, egy nő számára az önmegvalósításnak ha nem is egyetlen, de egyik legbiztosabb útja az anyaság. Az egyik legszebb emberi hivatás a szülői, így az apaság is. Családban élni jó, a gyermeknek legnagyobb ajándék a testvér, a szülőnek pedig öröm a gyermekvállalás, akkor is, ha ez áldozatokkal jár. Sokat veszít az, aki ettől való félelmében vagy a kényelmes élet utáni vágya miatt lemond a családról. Magyarországon egyébként ma bárki szabadon választhatja a karrier kizárólagosságát. A több gyermeket és az anyaság kizárólagosságát választó nők szabadságát jóval nagyobb teher korlátozza. Sok liberális szerint a legnagyobb önmegvalósítás, kvázi a szabadság diadala csak az anyaság tagadásával lehetséges. Ez elfogadhatatlan, társadalomellenes nézet.
– A 2015-ös utolsó parlamenti ülésen nem sikerült megszavazni a kétharmados egyházitörvény-módosítást. Mit szól ehhez?
– Úgy látszik, az ellenzék nem érdekelt abban, hogy megfeleltessük a jogszabályt az alkotmánybírósági és nemzetközi kifogásoknak, amelyek nyomán a módosítás született. Emlékeztetnék rá, hogy 2011-ben a KDNP készítette el az eredeti törvényt, amely mindenki számára elfogadható volt, megvalósítva a vallásszabadságot, és lehetetlenné téve a bizniszegyházak működését. Egy váratlan módosítás okozta a heves ellenállást. A mostani elképzelés jobban hasonlít az eredetihez, de kár, hogy vannak, akiknek ez sem tetszik.
