Napra pontosan 600 évvel ezelőtt nyílt meg a konstanzi zsinat, amely békefolyamatot tudott elindítani az egyházon belül, és amelyből tanulnia kell a ma emberének is: történészeknek, kutatóknak, de a politika szereplőinek is – mondta Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára egy tudományos konferencia megnyitóján, Debrecenben.
Soltész Miklós emlékeztetett: a zsinat célja a nyugati egyházszakadás megszüntetése, a kereszténység és a hit egységének helyreállítása, a meglazult egyházi fegyelem megjavítása volt.
Az államtitkár felidézte: az 1414. november 5-én, a németországi kisvárosban elkezdődött zsinatot XXIII. János ellenpápa Luxemburgi Zsigmond német császár és magyar király kezdeményezésére hívta össze; 1418-ig tartott, és a középkorban az európai diplomácia legnagyobb eseménye volt.
A háromnapos konferencia megnyitóján Soltész Miklós mellett beszédet mondott Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora, Bosák Nándor római katolikus püspök, Kocsis Fülöp görög katolikus püspök, valamint Fekete Károly, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora.
A felszólalók méltatták a konstanzi zsinat máig ható üzenetét, kiemelve, hogy a zsinat kiáltás és kiállás volt „az új lelkiség iránt”. Fekete Károly úgy fogalmazott: a mártírok vére magvetés, ettől megy előrébb a világ.
A Pósán László fideszes országgyűlési képviselő, egyetemi tanár moderálásával zajlott megnyitón Orosz István akadémikus ismertette a konstanzi zsinat korában jellemző európai gazdasági, társadalmi viszonyokat. A konferencián szó lesz egyebek közt a XIV-XV. század demográfiai és etnikai változásairól és a zsinaton való magyar részvételről is.
