Rogán Antal szavai szerint az a helyes, ha Magyarország mérlegeli, hogy mi az álláspontja az EP határozatáról.  

Az EP strasbourgi ülésén Magyarország nem kapott egyenlő elbánást, nem kapta meg azt, ami kijár az EU minden tagjának. Vagyis azt, hogy tiszteletben tartsák az uniós szerződésben vállalt jogokat és kötelezettségeket, és csak azok a szervek foglaljanak állást, amelyeknek erre felhatalmazásuk van – hangsúlyozta a Fidesz frakcióvezetője.  

Azt mondta, hogy döntésével az EP megsértette Magyarország szuverenitását. Az Országgyűlésnek az a kötelessége, hogy kifejezze a magyar népnek az ország EU-csatlakozáskor is megnyilvánuló akaratát, amely szerint olyan közösséghez szeretne tartozni, ahol mindenkinek azonosak a jogai – emelte ki.  

A politikus felolvasta a határozati javaslatot és hangsúlyozta, azért kell válaszolni, mert az Európai Unió olyan közösség, amelynek tagállamai egyenlőek. Ha viszont egyes intézményei visszaélnek a hatalmukkal, az nemcsak annak a tagállamnak a kára, amelynek rovására mindezt teszik. Ez az Európai Unió egészét veszélyezteti.  

Az EP azzal sértette meg Magyarország szuverenitását, hogy olyan ügyekben hozott határozatot, amelyekben nincs illetékessége – mondta.  

Ha az Európai Parlament létrehoz egy olyan intézményt, amelyikben saját hatáskörén túl kíván foglalkozni egy tagállammal, azzal egyértelműen sérti az uniós szerződést és az adott tagállam szuverenitását. Ez azzal a veszéllyel jár együtt, hogy a jövőben fontosabb kérdésekben is sérülhetnek Magyarország jogai – hangsúlyozta.   

A magyar parlamentnek kötelessége kimondani, melyek Magyarország azon jogai, amelyeket meg kíván védeni. Ha az unió bármely intézménye vissza akar élni a hatalmával, azt az Országgyűlésnek vissza kell utasítania – jelentette ki.  

Martonyi: politikai állásfoglalásra politikai állásfoglalás a válasz    

A kormány nevében felszólaló Martonyi János külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kormány támogatja a határozattervezetet.    

Elmondta: Magyarország és a magyar kormány teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unió jogrendjét. Hozzátette, a magyar kormánynak és az országnak – ahogy a többi tagállamnak is – vannak és lesznek vitáik az integrációs intézményekkel. Az ilyen vitákat eddig szinte minden esetben megoldották, de ha ez nem sikerül, akkor az Európai Bíróság dönt. Ezeket az ítéleteket Magyarország mindig végrehajtotta és a jövőben is végre fogja hajtani.

Tévedésekre, torzításokra, valótlan megállapításokra, hamisításokra, túlzásokra, politikailag motivált támadásokra vagy sértésekre viszont csak olyan választ tudunk adni, hogy azokat nem fogadjuk el és nem hajtjuk végre – jelentette ki. Egy politikai állásfoglalásra politikai állásfoglalás a válasz, ezért van szükség a parlamenti határozatra – mondta.  Az Európai Parlament kilépett a hatásköréből, és ha egy uniós intézmény a jogi keretrendszerből kilép, akkor az egész integrációs folyamat veszélybe kerülhet – közölte.

Rogán Antal előterjesztői expozéja, majd Martonyi János külügyminiszter állásfoglalása után elsőként Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség fideszes külügyi és külgazdasági államtitkára kért szót, aki felszólalásában a magyar emberek nevében utasította el a Tavares-jelentésben foglalt „súlyos sértéseket”. Mint mondta, az európai dokumentum elfogadásához az az érdeksérelem vezetett, amelyet a magyar családok zsebeiből komoly profitra szert tevő vállalatok szenvedtek el Magyarországon. Szijjártó Péter hangsúlyozta, a magyar gazdaságpolitika a méltányos közteherviselés elvére épül, ennek sikerességét pedig az Európai Unió is elismerte, amikor a közelmúltban megszüntette az országgal szemben uniós csatlakozása óta fennálló túlzottdeficit-eljárást.   

Kovács László (MSZP) ugyanakkor kétségbe vonta, hogy a jelentést a rezsicsökkentés váltotta volna ki, szerinte ugyanis erre a demokrácia és a jogállam felszámolása miatt került sor. Szólt arról is, hogy a történtek mögött baloldali összeesküvést sem érdemes keresni, mivel a szavazás eredménye alapján a jelentést néppárti képviselők is megszavazhatták, vagy legalábbis távolmaradtak támogatásától.   

Másképp vélte ezt Hargitai János (KDNP), aki szerint a magyar baloldal éppen azért nyitotta meg ezt az ügyet az Európai Parlamentben (EP), mert ott az Országgyűléssel ellentétben többségben van. A kormánypárti politikus megjegyezte, a magyar baloldalnak a jövő évi választásokon kell elszámolnia, amiért külföldön lépett fel Magyarországgal szemben.   

Staudt Gábor, a Jobbik egyetlen felszólalója úgy nyilatkozott, pártja várhatóan elfogadja majd a határozati javaslatot. A képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy az EU a demokrácia érvényesítésére hivatkozva beleszóljon Magyarország belügyeibe, mivel szerinte jogdogmatikai értelemben az unióban nem valósul meg a demokrácia, hiszen intézményrendszerében nem történt meg a három hatalmi ág különválasztása.   

Farkas Flórián (Fidesz) a jelentés azon részét kifogásolta, amely a hazai romahelyzetet marasztalja el. A kabinet e téren végzett munkáját dicsérve kiemelte, a kormány az elmúlt három évben több fiatal romát juttatott tanulási lehetőséghez, mint az összes többi kormány az elmúlt húsz évben együttvéve.   

A Demokratikus Koalíció (DK) nevében függetlenként szót kérő Molnár Csaba köszönetet mondott az EP-nek, amiért a jelentés elfogadásával fellépett a „kormány önkényével szemben”. Az ellenzéki képviselő felszólalásában – amely végig hangos nem tetszést váltott ki a kormánypárti padsorokban – az elmúlt három év legsilányabb, legszánalmasabb politikai nyilatkozatának minősítette a határozati javaslatot.   

A kereszténydemokrata Pálffy István erre válaszolva azt mondta, a „gyurcsányista” Molnár Csaba felszólalásával egy platformra került a „bajnaista” Szilágyi Lászlóval és Karácsony Gergellyel, akik „gyalázatos” módosító javaslatukkal „idepiszkítottak a patkóba”. A vitában szót nem kérő két ellenzéki képviselő említett közös módosító javaslatában a parlamenttel egyebek mellett azt is kimondatta volna, hogy „egy paksi csőszkunyhóban Viviane Reding és Bajnai Gordon a Szent Koronát ürgebőrbe kötve átadta a Bilderberg-csoportnak”.   

A szocialista Bárándy Gergely ezután azt emelte ki, hogy a Tavares-jelentés nem Magyarországot, hanem a kormányt ítélte el. Úgy fogalmazott, Orbán Viktor szerdán Strasbourgban „akkora sallert kapott, amekkorát Európában még senki”.   

Varga István (Fidesz) felszólalásában a baloldalt bírálva azt mondta, „azok a politikusok, akik a rendszerváltás után huszonhárom évvel nem tanultak Kun Bélából, nem tanultak Károlyi Mihályból, azoknak nincs helyük a magyar parlamentben”.   

Utolsó felszólalóként Hargitai János Szanyi Tibor szavaira reagált, akinek szerinte méltó helye lesz az EP-ben, mert követni tudja majd az ott folyó „középiskolás szintű” vitát, stílusban pedig „méltó vetélytársa lesz Cohn-Benditnek” – szavait hangos nevetés és taps fogadta a kormánypárti padsorokban.   

A fideszes Gulyás Gergely zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy az EP megsértette a közösségi jogot azzal, hogy olyan területeket kezdett vizsgálni, amire az Európai Bizottságnak sincs hatásköre. A képviselő emellett kétségbe vonta, hogy a strasbourgi titkos szavazáson néppárti képviselők is támogatták volna a jelentés elfogadását.   

Az ülést vezető Latorcai János lezárta a határozati javaslat összevont általános és részletes vitáját, így a parlament pénteken elfogadhatja azt a kivételes sürgős eljárást folytatva.

Közszolgáltatásokat érintő törvénymódosítások   

A mezőgazdasági termelők felmentést kaphatnak az útdíj fizetése alól az élő állatok szállítására, továbbá a mezőgazdasági termények betakarítására – mondta Tállai István belügyi államtitkár, az egyes közszolgáltatásokat érintő törvénymódosításokról szóló előterjesztést bemutatva.   

Az államtitkár szólt arról is, hogy a törvénymódosítással október 1-jéről jövő év július 1-jére tolnák azt a határidőt, ameddig a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek be kell vezetnie az üzemanyag-jelölő és -ellenőrző rendszert a hatékonyabb adóbeszedés érdekében.   

A javaslat vitájában Józsa István, Pál Tibor és Göndör István szocialista képviselők támadták a kormány intézkedéseit, kiemelve egyebek mellett, hogy a kormány elkapkodva, és sok hibával vezette be az elektronikus útdíjat. Az ellenzéki politikusok emellett értetlenségüknek adtak hangot az üzemanyagok tervezett színezésével összefüggésben, mondván, az üzemanyagok értékesítését a jelenlegi nyilvántartások mellett is pontosan nyomon lehet követni.   

Kínai-magyar kulturális intézmények létesítése     

A kormány nevében Répássy Róbert igazságügyi államtitkár ismertette azt az előterjesztést, amely új kínai-magyar kulturális intézmények létesítését támogatja. A kabinet képviselője hangsúlyozta, a kormány a gazdasági és politikai kapcsolatok mellett a kultúra területén is közeledni igyekszik a keleti országok, így például Kína felé. Mint emlékeztetett, 2011 nyarán ennek jegyében született miniszterelnöki szintű döntés a Pekingi Magyar Intézet létrehozásáról.

Józsa István (MSZP) előrelépésnek nevezte a kulturális intézmények megnyitásának szándékát és pártja támogatásáról biztosította a kormányt.     

Napirend után     

A napirendi pontokat követően Csóti György (Fidesz) Horvátországot üdvözölte az Európai Unióban, frakciótársa, Erdős Norbert az óvodai és iskolai menzák minőségét javító kormányprogramot ismertette, míg Pálffy István (KDNP) az 1954-ben, Bernben elvesztett labdarugó-döntőt idézte fel.     

Az Országgyűlés várhatóan pénteken zárja nyári rendkívüli ülésszakát. A képviselők az államfő által legutóbb visszaküldött három törvényt módosíthatják, valamint határozati javaslatot fogadhatnak el az Európai Parlamentben szerdán elfogadott Tavares-jelentésre válaszolva.