A mai európai parlamenti vitában az is kiderült: ahogy korábban, az EP baloldali és liberális frakcióit most sem érdekli a Bizottság értékelése, céljuk a kirakatper folytatása, Magyarország alapos és részrehajlásmentes vizsgálata nélküli pellengérre állítása.

Az Európai Parlament baloldali frakcióinak kezdeményezésére az EP állampolgári jogi ügyekkel foglalkozó szakbizottsága (LIBE) mai ülésén Magyarországról rendezett vitát. Az ülésen Françoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója ismertette a szervezet álláspontját az egyes sarkalatos törvényekről. E szerint az intézménynek három törvény esetében vannak aggályai azok uniós joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban. Ahogy erre a vitában az ülést elnöklő Gál Kinga fideszes EP-képviselő rámutatott: ebben semmi rendkívüli nincs, számos másik európai tagállammal szemben vannak folyamatban eljárások.

Mint arra számítani lehetett, a szocialista, liberális, zöld és kommunista EP-képviselők hozzászólásait nem a tények és az észérvek, hanem a hazugságok, csúsztatások és tévedések sora jellemezte, míg egyesek képviselők autoriter állam kiépülésével, fasizmus rémével fenyegetőztek. Mint az a vitában szintén kiderült: az európai baloldal ismételten teljességgel figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány között a megszokott eljárási rendnek megfelelően folyamatos konzultáció zajlik az egyes magyar jogszabályok tekintetében. A magyar kormány pedig többször kifejezte nyitottságát az esetlegesen kifogásolt kérdésekben való egyeztetésre.  

Gál Kinga és más néppárti képviselők felszólalásukban visszautasítottak a baloldali képviselők vádjait, s rávilágítottak: üdvözlendő, hogy a tavaly elfogadott 30 sarkalatos törvény közül az Európai Bizottság pusztán három törvénnyel kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat. Ez azt bizonyítja, hogy Magyarországon a jogállamiság még sincs akkora veszélyben, mint ahogy azt a baloldal beállítja.

Szájer József felszólalásában kijelentette: a szocialisták nyolc évig tartó regnálásának eredményeként romokban heverő ország talpra állítása és megújítása érdekében elengedhetetlen volt az ország jelentős átalakítása. Hozzátette: a Magyarországgal kapcsolatos kérdések megvitatásakor korrekt, tárgyilagos és hisztérianélküli bánásmódot vár el. Sógor Csaba erdélyi magyar EP-képviselő felszólalásában rávilágított: kettős mércén alapulnak a magyar egyházügyi törvényt ért bírálatok, hiszen Európa számtalan országában az elismert egyházak száma 14 alatt van.

Bár a mai napon bebizonyosodott: az Európai Bizottság észrevételei a sarkalatos törvényekkel kapcsolatban köszönőviszonyban sincsenek azzal a rágalom-cunamival, amellyel az európai és magyar baloldal az egész nemzetközi sajtót telekürtölte, az EP baloldali és liberális frakciói mégis tovább folytatják Magyarország elleni felelőtlen lejárató kampányukat – zárul az Európai Parlament Magyar Néppárti Képviselőcsoport által kiadott kommüniké.