Bármi történt is az elmúlt huszonöt évben, a magyar társadalom szemében a magyar katona mindig megbecsült volt, a honvédségnek magas a társadalmi presztízse, és erre lehet építeni – közölte a honvédelmi miniszter pénteken Budapesten. Simicskó István egy friss közvélemény-kutatás eredményeit ismertetve kitért arra, hogy a megkérdezettek többsége, 54 százalék kiválóra vagy jóra értékelte a honvédség teljesítményét.
A miniszter a Zrínyi Kiadó „A Magyar Honvédség negyedszázada – A rendszerváltástól napjainkig" című legújabb kötetének bemutatóján azt mondta: az elmúlt 25 év nehéz volt, sok tanulsággal, de voltak sikerek is, s a honvédség értékeit sikerült megőrizni. A miniszter kitért arra, hogy az elmúlt 25 évben a politikában sok reformot meghirdettek, voltak leépítések, átszervezések, átalakítások, amelyet mindig modernizációként jellemeztek. Ennek ellenére a modernizáció területén még mindig lemaradásban vannak – jegyezte meg a miniszter, de – mint kiemelte – megtanulták, hogy a testület átszervezésével óvatosan kell bánni, s most már megkezdődhet a fejlesztés időszaka.
Simicskó István szerint a könyv tárgyszerűen, a Magyar Honvédséget, és irányait meghatározó döntések ismertetése mellett a politikától elvonatkoztatva, diplomatikusan mutatja be az elmúlt 25 évet. Kiemelte, hogy 1990-91-ben még egy másik katonai szövetségnek voltunk tagjai. Sorsfordító dátumként emelte ki 1999. március 12-ét, amikor a NATO-hoz csatlakozva egy más kultúrában, más rendszerben találta magát a honvédség. Beszélt a 2004-es évről, amikor a sorkatonai szolgálat megszűnt, s az addigi szoros kapcsolat is megszakadt a honvédség és a társadalom között. Ezért ennek kapcsán a jövőre nézve fontos feladatnak nevezte azt is, hogy tudjanak nyitni a civil társadalom felé, s újra tudják építeni a tartalékos rendszert.
Simicskó István beszédében kitért arra is, hogy napjainkban a globalizációval és a technikai fejlődéssel járó változások nyomán felmerül a kérdés, hogy lehet-e csak katonai feladatként értelmezni a haza védelmét. Mint mondta: a katonai harctereken kívül a kibertérben a civil szférát is érhetik támadások, ezért úgy vélte, a mai világunkban nem csak katonaként kell védelmezni a hazát.
Ruszin Romulusz, a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökségének megbízott csoportfőnöke – aki 1991-ben jelentkezett tisztképzésre – a könyvbemutatón saját katonai pályája alapján beszélt a honvédség elmúlt negyed évszázadáról. Az ezredes szerint ezt az időszakot folyamatos fejlődés jellemezte, amely során a régi rendszer után egy teljesen új katonai kultúrát kellett megismerniük, de úgy véli, sikerült jól ötvözni ezt a két rendszert.
Benkóczy Zoltán, a Zrínyi Kiadó vezetője a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tartott könyvbemutatón kiemelte: „a hon védelme nemzeti ügy". Hozzátette: feladatuk, hogy kiadványaikon keresztül erre hívják fel a figyelmet, s hogy közelítsék egymáshoz a civil társadalmat és a katonaságot.
