A magyar kormány finanszírozza az otthonukból elüldözött iraki keresztényeket ellátó erbíli kórház féléves gyógyszerszükségletét. A támogatói okiratot Balog Zoltán és Bashar Matti Warda erbíli érsek írta alá Budapesten. Hölvényi György kereszténydemokrata EP képviselő szerint az összefogás azért is fontos, hogy a muszlim többség lássa, „mire képesek a keresztények”. Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár támogatási összeg elkülönítését javasolta a környéken élők megsegítésére.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (j) és Basár Matte Varda erbíli érsek kezet fog az iraki Erbíl Szent József Kórházának nyújtott magyar gyógyszertámogatásról szóló okirat aláírása után az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Tükörteremében 2017. május 29-én. A magyar kormány finanszírozza az otthonukból elüldözött keresztényeket ellátó erbíli Szent József-kórház féléves gyógyszerszükségletét. MTI Fotó: Illyés Tibor
A miniszter elmondta: az Iszlám Állam (IÁ) fegyveresei elől 2014-ben az iraki Moszulból ötvenezer, a ninivei síkságról csaknem kétszázezer keresztény menekült Erbílbe, döntő többségük a város keresztény negyedébe, Ankawába. A városrész gyakorlatilag menekülttáborrá alakult, hangárokban, elhagyott épületekben szállásolják el a keresztény menekülteket.
Balog Zoltán ismertetése szerint az erbíli káld érsekség által alapított Szent József-kórházban a menekültek ingyenes orvosi ellátását 12 orvos végzi, akik között szintén vannak menekültek.
Naponta százhúsz krónikus és kilencven akut beteget kezelnek és további kétezer embert látnak el ott gyógyszerekkel – tette hozzá.
Balog Zoltán kiemelte, tudja, hogy a magyar kormány segítsége „csepp a tengerben”, de bízik abban, hogy a segítségnyújtásnak üzenetértéke is van: jelzi, „tudatában vagyunk annak, hogy milyen szenvedésnek vannak kitéve a Közel-Keleten élők, különösen a keresztények”.
„Tudjuk a kötelességünket, azt, hogy segítenünk kell”, és „azt az elvet követjük, hogy ott segítünk,” ahol ezek a keresztény közösségek 1900 éve élnek és ahol maradni szeretnének – fogalmazott.
Legjobbkor érkezik a magyar segítség
Bashar Matti Warda a segítséget megköszönve elmondta, hogy kevés pénzből, elsősorban adományokból tarják fent kórházukat, a múlt hónapban azonban kifogytak a forrásaik, ezért a legjobbkor érkezik a magyar segítség.
Az érsek külön megköszönte, hogy a segítségnyújtás előtt a kormány tagjai és szakértői a helyszínen tájékozódtak a helyzetről.
Az okirat aláírása után Bashar Matti Warda részt vett a Karitatív Tanács (KT) megbeszélésén. Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, a KDNP alelnöke, a KT elnöke azt javasolta a tagszervezeteknek, hogy a nekik május közepén megítélt ötven-ötven millió forintos támogatásból különítsenek el egy összeget, hogy közösen segítsenek Erbíl környékén.
Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő úgy fogalmazott: Észak-Irakban most van esély tenni valamit. Az újjáépítés időszakában a karitatív szervezeteknek „át kell állniuk” egy újfajta segítségnyújtásra.
Hozzátette: az összefogás és a helyben segítés azért is fontos, hogy a muszlim többség lássa, „mire képesek a keresztények”.
Bashar Matti Warda beszámolója után azt javasolta, hogy a KT tagszervezetei hozzanak létre Erbílben egy koordinációs irodát, ahonnan irányítani lehet az újjáépítést. Lehetséges segítségként szólt még a lerombolt falvak újjáépítéséről. Mint mondta, Erbíl környékén kilenc falut és 14 ezer házat romboltak le az IÁ fegyveresei. A magyar karitatív szervezeteknek ezért – ha segíteni akarnak – érdemes lenne egy településre koncentrálniuk, ami modell értékű lehetne.
