A kormányfő a Gazdasági évnyitó című gazdaságpolitikai fórumon elmondta: meghozták azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarországon minden politikai szereplő, minden politikai párt az államtól érkező forrásokból el tudja végezni a munkáját két választás között, és a választásokkor is.

Példaként említette az új párttörvényt, az új finanszírozási törvényt, az új frakciótörvényt és az alapítványokra vonatkozó új szabályozást. Kijelentette: a politikai átalakításoknak köszönhetően a kormány keze szabad a jó gazdasági döntések meghozatalában. A magyar politika immár képes önállóan, minden gazdasági érdekcsoporttól függetlenül, csak a közjót és a gazdaság érdekét szem előtt tartó gazdaságpolitikát folytatni – tette hozzá.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a kereskedelmi bankok feladata a gazdasági növekedéshez elengedhetetlen vállalati hitelezés, hosszú távon nem lehet ebben csak a jegybankra támaszkodni. Tavaly 4 százalékkal nőtt a vállalati hitelkihelyezés, de ebből levonva a Magyar Nemzeti Bank által elindított növekedési hitelprogramot (nhp), akkor csökkenés volt, amit a miniszterelnök nagyon súlyos dolognak nevezett. Ez ugyanis azt jelzi, hogy az MNB nélkül nem lett volna a növekedést lehetővé tevő hitelkihelyezés – hangsúlyozta. Mint mondta, jegybanki számítások szerint a magánszférának nyújtott hitelállománynak évi 7-8 százalékkal kellene növekednie ahhoz, hogy meghaladja a 3 százalékot a gazdasági növekedés az adott évben. „Évtizedekig nem lehet fönntartani ezt a helyzetet, hogy a jegybank speciális konstrukciójára hagyatkozunk" – mondta, hozzátéve: szeretnének arról megállapodásokat kötni a bankokkal, hogy a bankadó csökkentése fejében a pénzintézetek növelik a hitelezést.

A kormányfő fenntarthatónak nevezte a 2014-es, a legfrissebb adatok szerint 3,6 százalékos gazdasági növekedést, és úgy vélte, a bővülés 2015-ben meghaladhatja a költségvetésben előirányzott 2,5 százalékot. Bizakodásra adnak okot a GDP-bővülés szerkezetében bekövetkezett változások, nevezetesen, hogy 2014-ben döntően magyar kézben lévő ágazatok: az építőipar, a kereskedelem, a turizmus és a mezőgazdaság hajtották a növekedést – fejtette ki.

Emellett szavai szerint felértékeli a magyar gazdaság teljesítményét, hogy úgy sikerült gyarapodnia, hogy ezzel egyidejűleg a legfontosabb exportpiacon, az Európai Unióban jóval alacsonyabb volt a növekedés. Ráadásul úgy sikerült ezt – az EU-átlagot kétszeresen-háromszorosan meghaladó – növekedést elérni, hogy közben csökkent az államadósság. Legalább hatvan – de lehet, hogy száz – éve először fordult elő, hogy nem külföldi hitelből finanszíroztuk a növekedést, ez történelmi áttörés – mondta.

A miniszterelnök az MKIK adócsökkentésre vonatkozó felvetésére reagálva kijelentette: a jó jövedelemadó-kulcs a nulla. Az embereket nem szabad adóztatni, amikor keresnek. Akkor kell adóztatni, amikor elköltik a pénzt, ez sokkal igazságosabb, és kevésbé kijátszható – mondta. Kijelentette: a két nagy áfa-kijátszási módszerből az egyiket az online pénztárgépek bevezetésével sikerült radikálisan visszaszorítani, és a másikat is sikerülni fog a szállítmányozás területén az ekáer-rendszer (elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer) bevezetésével. Ezért, ha sikerül beszedni az adókat, folyamatos lehet az adócsökkentés politikája a következő években – tette hozzá. Emlékeztetett, hogy 2016-tól a kétszeresére emelik a kétgyermekes családok adókedvezményét.

Orbán Viktor részletesen beszélt arról, hogy a kormány hogyan állítja a gazdasági növekedés szolgálatába az európai uniós forrásokat. Emellett az úgynevezett „déli nyitás" – a latin-amerikai és fekete-afrikai piacok meghódítását célzó külgazdasági offenzíva – is „hozzáad valamit" a gazdasági növekedéshez – jegyezte meg. Ráadásul az energiaárak alakulása is kedvező lehet Magyarország számára, „az oroszokkal (a földgáz áráról) kötött megállapodás pedig a következő két-három évben minden kellemetlen meglepetéstől megvéd bennünket" – fűzte hozzá.

Megjegyezte, nem igazak azok a híradások, amelyek szerint kevesebb közmunkás lesz idén, mint tavaly volt. Több pénzt költünk közmunkára – mutatott rá. Megismételte, hogy kormányzati cél 2018-ra elérni a teljes foglalkoztatottságot Magyarországon, vagyis azt, hogy a munkanélküliség három százalékra vagy az alá csökkenjen.

Kijelentette: újabb és újabb területeket, ezzel családok tízezreit kell bevonni a gazdasági növekedésbe. Mindenütt kell egy zászlóshajó, egy olyan húzóerő, amely köré összerendezhető az adott térség fejlesztéspolitikája – mondta. Példaként említette Szegedet, ahol a világ legnagyobb lézerkutató központja lehet ilyen.

Orbán Viktor kijelentette: a Kecskemétet Békéscsabával összekötő gyorsforgalmi út – amelyet, mint fogalmazott, a költségvetésből kell „kiizzadni", mert az EU nem finanszírozza –, valamint a Salgótarjánba vezető négysávos autóút megépítésével Magyarország minden nagy fejlesztési központja elérhető lesz, „nem maradnak feltáratlanul nagy fejlesztési területek, ezáltal családok tíz- és százezreit tudjuk bevonni a gazdasági növekedésbe”. „Ez a mi reményünk, a vízióm 2015-re és az azt követő időszakra” – tette hozzá. Hangsúlyozta ugyanakkor, hiába minden látomás, ha nem valósul meg az együttműködés a gazdaság három nagy szereplője, a kormányzat, a jó munkások és a kockázatot is vállaló vállalkozók között.

Parragh László: a növekedés előtt álló akadályok lebontására hozzanak létre közös munkacsoportot

A tartós gazdasági növekedés előtt álló akadályok lebontására munkacsoport létrehozását javasolta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke pénteken a kamara gazdasági évnyitó rendezvényén, amelyen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is.

Parragh László kiemelte, hogy a bürokrácia csökkentése továbbra is fontos terület, az adó- és szakigazgatási eljárást át kellene gondolni, a megfelelő tudású munkaerő megtartásához pedig reálbér felzárkóztatási programot kellene indítani.

A kamara elnöke kifejtette, hogy a bürokrácia csökkentését, a valós adminisztrációs terhek mérséklését a biztonságos szabályozási szint megtartása mellett kell megvalósítani.

Az adó- és szakigazgatási eljárás újragondolása során szemléletváltásra van szükség, a tisztességes adófizetőt meg kell becsülni - jelentette ki a kamara elnöke, aki szerint az adó mértékét nem emelni kell, hanem mindenkitől beszedni.

A reálbérek felzárkóztatását célzó programmal kapcsolatban Parragh László példaként említette, hogy az egy órára jutó osztrák minimálbérhez képest a visegrádi országok jelentős lemaradásban vannak, Magyarország az egy órára jutó minimálbér az osztrák 23-24 százalékát tesz ki.

Parragh László elismeréssel szólt arról is, hogy a Miniszterelnökség rendkívüli hatékonyan hajtja végre az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos munkát.

A kamara elnöke kitért a vállalkozásokat érintő szerzői jogdíj ügyére, szerinte a végrehajtási rendszer alapjaiban hibás.

Az elnök a cégbíróság ügyét is átgondolásra javasolta, és utalt a kamarai regisztrációval kialakult adatbázisra, amely jövő évtől a vállalkozások számára nyilvánosan is elérhető lesz a megbízható üzletmenet biztosítása érdekében.

A kamarai regisztrációs rendszer hatékony és eredményes működtetésére példaként említette Parragh László, hogy a Baranya megyei kamara leválogatta a DBR-bankcsoportnál számlát vezető vállalkozásokat, számukra Széchenyi Kártyával igyekeznek likviditást biztosítani.

A rendezvényen a vállalkozók a duális szakképzés továbbvitelét szorgalmazták, és szóvá tették, hogy az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert (ekáer) még mindig bürokratikusnak érzik.

Orbán Viktor válaszában elmondta, hogy a szakképzési rendszer átalakításában szeretnék elérni, hogy jól látható pálya mentén továbbtanulva, magasabb végzettséget lehessen szerezni.

Varga Mihály kijelentette: az ekáer működik, 40 ezer cég jelentkezett be a rendszerbe, amelynek fontos szerepe van a feketegazdaság kiszűrésében.