A parlament honlapján közzétett dokumentum rögzíti: az Országgyűlés a határon túli magyarság iránt viselt, az alaptörvényben rögzített felelősségnek megfelelve november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és magyar király születésének napját, a Magyar Szórvány Napjává nyilvánítja. A parlament felhívja az intézményeket, szervezeteket, és egyúttal felkéri a polgárokat, hogy a nemzet szerves részét alkotó szórvány magyarság támogatásának egy kiemelt napot szenteljenek, és idén november 15-től kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg.

A javaslat indoklásában felidézték, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2014. december 5-i ülésén azt a javaslatot tette, hogy az Országgyűlés november 15-ét nyilvánítsa a Magyar Szórvány Napjává, hiszen Erdély aranykorának legnagyobb fejedelme, Bethlen Gábor ezen a napon, 1580. november 15-én született a - ma már szórványterületen található - Hunyad megyei Marosillyén. Az erdélyi magyarság immár négy éve megünnepli ezen a napon a szórvány napját.

Kitértek arra is, hogy a nemzet fogyása a leggyorsabban a szórványterületeken zajlik, itt a legintenzívebb az asszimiláló hatás. A szórvány magyarság sajátos helyzete miatt különleges támogatási módszereket kíván meg, a határon túli tömbmagyarság szempontjaitól eltérőket, hozzátéve: a magyar szórvány napja kiemelné ezeket - az olykor háttérbe szoruló - közösségeket, és kellő figyelmet fordítana a problémáikra.

Mint hangsúlyozták: a mindennapi életben a szórványban élő magyarok sok esetben csak akkor és addig lehetnek magyar környezetben, amíg családi körben vannak, otthonaikból kilépve asszimiláló környezetbe lépnek át akár a Magyarországgal szomszédos, akár távolabbi országokban. A még megmaradt vagy újonnan létrehozott helyi, anyanyelvi intézményeiknek kiemelt szerepük van a magyar környezet fenntartásában.