Magyarország a korábban jelzett, az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye alatt működő Zöld klíma alap részére felajánlott egymilliárd forint mellett a párizsi megállapodás sikere érdekében további egymilliárd forint összegű felajánlást tesz a nemzetközi klímafinanszírozás javára – mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára kedden az MTI-nek telefonon, aki részt vesz a párizsi konferencián.
A kereszténydemokrata politikus kiemelte, a magyar felajánlást örömmel fogadták, és emlékeztetett arra, hogy a kormány júliusi döntése alapján csak egymilliárd forint volt a teljes magyar felajánlás a párizsi konferenciáig, ezt az összeget emelték most a duplájára az új bilaterális és multilaterális klímafinanszírozási érdekében.
A klíma alapban több mint 10,2 milliárd dollár felajánlás gyűlt össze, a nagyobb fejlett országok már mind megtették pénzügyi vállalásukat – ismertette Aradszki András. Hozzátette: az összegyűlt pénzből segítenék majd a fejlődő országok klímavédelmi törekvéseit. Emellett azonban további fontos fórumokat hoznak létre, és az államoknak készen kell állniuk arra, hogy ezeket gazdasági teljesítőképességüknek megfelelően támogassák.
Az ENSZ 185 országa az emberi eredetű kibocsátások majdnem 95 százalékát lefedi nemzetileg tervezett vállalásaival, de ezek a Föld légkörének felmelegedését még mindig csak 2,7 Celsius-fokban tudnák maximálni. Ez elmarad az eredetileg kitűzött, 2 Celsius-fokos felső határtól, bár a jelenlegi állapothoz képest kétségkívül nagy előrelépést jelentene. Nézetkülönbség van a fejlett és fejlődő országok között abban, hogy a fejlődők 1,5 Celsius-fokos célt szeretnének kitűzni, miközben igaz az is, hogy egyes nagy fejlett országok a globális kötelezettségeket már nem kívánnák betartani – fűzte hozzá Aradszki András.
A tárgyalásokról elmondta: az Európai Unió és a luxemburgi elnökség delegációi vállaltak közvetítést a fejlett és fejlődő országok között nyitott négy új politikai munkacsoportban annak érdekében, hogy a múlt szombaton beterjesztett új szakmai megállapodás-tervezetet politikailag el tudják fogadni, és egy – remélhetőleg kötelező erejű – megállapodás születhessen számon kérhető vállalásokkal. A megállapodás tartalmazná azt is, hogy a Zöld klíma alapból és más úton nemzetközi klímafinanszírozási céllal kifizetett összegekkel a kedvezményezetteknek szigorú szabályok alapján kell elszámolniuk.
Aradszki András kiemelte, hogy egy sikeres – nemcsak sikeresnek nyilvánított – megállapodás Magyarország számára hosszú távon számos előnnyel járna. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenésével Magyarországot nem fenyegetné majd az elsivatagosodás, a jelentős hőmérséklet-emelkedés és az éghajlatváltozással járó természeti katasztrófák veszélye. Szólt arról is, hogy Magyarország az üvegházhatású gázok tekintetében, az uniós állásponttal összhangban, 1990-hez viszonyítva 2030-ig 40 százalékos kibocsátás-csökkentést vállalt.
Az ország már 36 százalékos kibocsátás-csökkentést tudott elérni az ipar jelentős átalakításával, a hazai termelő kapacitások termelékenységének növelésével és a gazdaság fenntartható bővülésével. A magyar reformok erről szólnak és bizonyítottan működnek – mondta az államtitkár. Ezt a tudást és tapasztalatot most a nemzetközi klímapolitika és a fejlődő országok részére fel kell ajánlani, hogy azok megtalálhassák saját fenntartható megoldásaikat – tette hozzá Aradszki András.
+
Magyarország 2020-ra 20 százalékkal, 2030-ra 40 százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátást – mondta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter kedden az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén. A tárcavezető éves meghallgatásán szólt arról is, hogy az otthon melege programban 2014 óta 15 milliárd forintot fordítottak pályázatok révén a lakossági energiatakarékos eszközök cseréjére, ezzel 85 ezer háztartásban javult az energiahatékonyság.
