Az elsőként felszólaló Csöbör Katalin, a Fidesz országgyűlési képviselője kijelentette: az új törvény eleget fog tenni annak az elvárásnak, hogy azok az egyházak működhessenek egyházként, amelyek tényleg vallási tevékenységet folytatnak és nem "biznisz" céljából jöttek létre. Ugyanakkor nyitva áll az út a többi szervezet előtt is, hogy az állam által elismert egyházzá váljanak.   

Varga László, a KDNP országgyűlési képviselője az előterjesztők nevében a törvényhez benyújtott módosító javaslatokat ismertetett.   

A jobbikos Mirkóczki Ádám arra hívta fel a figyelmet, hogy felkészületlenül, kapkodva próbálnak meghozni egy fajsúlyos kérdést, Gulyás Gergelytől (Fidesz) pedig azt kérdezte, kikre gondolt, amikor azt mondta, 12 szervezettel bővülhet az elismert egyházak listája. Elmondta azt is, hogy a célokkal egyetértenek, de elvi vita van a mennyiség és a minőség kettőségéről az előterjesztők és közöttük.   

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában azt kezdeményezte, hogy a Hit Gyülekezetét vegyék ki az egyházügyi törvényjavaslatból, mivel szerinte nekik nincs helyük az elismert egyházak között.    

A szocialista Lendvai Ildikó öt év türelmi idő bevezetését javasolta azon iskolák számára, ahol egyházak vették át az üzemeltetői feladatokat. Mint mondta, az előterjesztés alapján ezen intézmények dolgozóitól azonnal megkövetelhetnék az adott egyház világnézeti gyakorlatának ismeretét, szerinte azonban ennek elsajátítására elegendő időt kellene biztosítani.    

Varga László a részletes vitában elhangzottakra reagálva hangsúlyozta: a törvény alkalmas a „bizniszegyházak” kizárására, a nem teológiai feltételek teljesülésére pedig biztosíték a Magyar Tudományos Akadémia bevonása a döntéshozatalba.    

Megjegyezte, hogy a törvénytervezetbe mindenki beleszólt, „még Clintonné nagyságos asszony is”, amit pártrja nevében visszautasított.    

A felszólalást követően az elnöklő Balczó Zoltán lezárta a részletes vitát, és az ülésnapot is. A képviselők pénteken folytatják a munkát.