A miniszterelnök szerint arra kell felkészülni, hogy az euróválság és az ahhoz kapcsolódó reálgazdasági válság nem múlik el a következő néhány hónapban, évben. Orbán Viktor a külképviselet-vezetői értekezlet nyitó napján a Külügyminisztériumban azt mondta: Magyarország folytatja az államadósság-csökkentés politikáját, amíg ugyanis annak mértékét nem tudja a GDP 70, majd 60 százaléka alá vinni, addig az ország nem távolodik el a veszélyzóna centrumától.
Magyarországnak arra kell felkészülnie, hogy az eurót folyamatosan támadások alatt tartó össztűz által meghatározott térben, hangulatban, politikai erőtérben kell majd végezni a munkát – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, hogy az euróválságnak, a pénzügyi válságnak reálgazdasági következményei is vannak, elsősorban a gazdasági növekedés mértéke, minősége szempontjából.
Európában mára bevetté váltak azok a nem ortodox gazdasági intézkedések, amelyek miatt a magyar kormányt az elmúlt egy évben össztűz alá vették – hangsúlyozta Orbán Viktor. A kormányfő a külföldön dolgozó magyar diplomaták előtt azt mondta: bár a bankadó miatt „kis híján keresztre feszítettek minket”, mára tizenkét európai állam vezetett be bankadót, bár a különadók miatt perben áll Magyarország, egyre több európai állam ró ki különadót egyes ágazatokra, és ma már „minden második miniszterelnök munkaalapú gazdaságról beszél”. Orbán Viktor szerint ez azt mutatja, hogy a magyar kabinet korábban szalonképtelennek bélyegzett gazdasági intézkedései mára „mainstreammé”, bevetté váltak az Európai Unióban.
A kormányfő szerint minden olyan törekvést meg kell próbálni visszaverni, amely az egységes európai adózás irányába mutat. Orbán Viktor a hétfői budapesti külképviselet-vezetői értekezleten ezt azzal indokolta, hogy az adózással összefüggésben ellentétes a magyar érdekekkel az európai egységesülés. A miniszterelnök beszédében hangsúlyozta: Magyarország folytatja az államadósság-csökkentés politikáját, amíg ugyanis annak mértékét nem tudja a GDP 70, majd 60 százaléka alá vinni, addig az ország nem távolodik el a veszélyzóna centrumától.
A kormány minden eszközzel tartani fogja a 3 százalékos költségvetési hiányt is, csakúgy mint a tíz év alatt egymillió munkahely teremtésének politikáját – mondta Orbán Viktor, megjegyezve, hogy reményeik szerint 200-300 ezer ember munkába állására lehet számítani az előttünk álló évben, kifejezetten a közfoglalkoztatás keretében.
Orbán Viktor szerint Magyarország nagyon súlyos veszélyhelyzetbe sodródott az elmúlt három hónapban az euróválság miatt, ezért az ősz nehéz, a szuverenitásért folytatott küzdelemmel teli időszak lesz. A miniszterelnök a külképviselet-vezetői értekezlet első napján azt mondta: folytatni kell a több mint egy évvel ezelőtt megkezdett változásokat, különben Magyarország visszasodródik a görög útra, és pénzügyi spekulánsok miatt elveszti szuverenitását. A Görögország jövőjét meghatározó döntéseket már nem Görögország hozza, Magyarországnak ezt az utat mindenképpen el kell kerülnie – tette hozzá. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy ehhez több gazdasági intézkedésre lesz szükség, és ősszel meg kell hozni a még hátralévő sarkalatos törvényeket is. Szavai szerint ha ezt a munkát nem végzik el az idén, jövőre már csak sokkal rosszabb hatásfokkal nyílik majd rá lehetőség. Ez azt jelenti, hogy rég volt olyan nehéz időszaka a magyar társadalomnak és közéletnek, mint amilyen a most következő ősz lesz – jelentette ki.
A miniszterelnök arra hívta fel a külképviselet-vezetők figyelmét, hogy a következő 15-20 év a szövetségkötések versenyéről fog szólni. Orbán Viktor a külföldön dolgozó magyar diplomaták budapesti értekezletén azt mondta, az a jó külpolitika, amely nem kérdőjelezi meg a transzatlanti elkötelezettséget, de emellett a lehető legintenzívebb együttműködésre törekszik Kínával, Oroszországgal, az arab világgal vagy a felemelkedő közép-ázsiai térséggel. A kormányfő álláspontja szerint az új szövetségek megkötésénél versenyfutás van, s aki erről lemond, kárt okoz saját hazájának. Megerősítette, a közeljövőben magyar delegáció látogat Szaúd-Arábiába.
Egy-két hónapon belül elkészül, majd a kormány elé kerül a külpolitikai stratégia, és a tárca tervei között szerepel egy külkapcsolati törvény megalkotása is – ismertette Martonyi János külügyminiszter a misszióvezetői értekezleten hétfőn. A külügyi tárca vezetője a külföldön dolgozó magyar diplomaták budapesti értekezletén a külkapcsolati törvény szükségességét azzal indokolta, hogy átfogó szabályozást kialakítva javítsák a külügyi és a külgazdasági terület, valamint a kulturális diplomácia közötti együttműködést.
Martonyi János előadásában kitért arra, hogy az ENSZ BT nem állandó tagságának megszerzése nem stratégiai célja a magyar diplomáciának, ugyanakkor már a kandidálás, a tisztség elnyeréséhez vezető folyamat is hasznos az országnak.
