Az egyes házszabályi rendelkezések módosításáról szóló javaslat részletes vitája után a büntetőeljárások gyorsítását célzó előterjesztés általános vitájával, majd a napirend utáni felszólalásokkal zárult az Országgyűlés ülése.

Házszabályi rendelkezések:

Az egyes házszabályi rendelkezések módosításáról javaslat részletes vitájában egy képviselő sem szólalt fel, az előterjesztő Rubovszky György (KDNP) pedig mindössze azt jelentette be, hogy nem támogatja a javaslathoz benyújtott egyetlen módosító indítványt, ezt követően pedig az elnöklő Latorcai János (KDNP) a részletes vitát lezárta.

Büntetőeljárások időszerűségének javítása

Kormány: cél az eljárások gyorsítása

Rétvári Bence államtitkár előterjesztői expozéjában ismertette: a bizottsági viták alapján az összes párt támogatja a javaslatot, amelynek lényege a bírósági ügyek gyorsítása. Elismerte, hogy a módosítás egyik kiváltó oka, hogy az „ároktői banda” tagjainak lejárt a maximálisan előzetes letartóztatásban tölthető négy éve. Leszögezte: amint ez nyilvánosságra került, a kormány azonnal törvényalkotási munkába kezdett. Ismertette: a most bevezetni javasolt intézkedések alternatívája lehetett volna az ügyáthelyezés lehetősége, de ezt az Európai Bizottság hatására meg kell szüntetni, és ez a magyar adófizetőknek az elkövetkező 5 évben legalább 6 milliárd forintjába kerül majd.

Az ároktői banda ügyéhez hasonló esetek elkerülése érdekében a módosítás növeli a bíróságok, ügyészségek és szakértői intézmények létszámát, valamint az intézmények költségvetési támogatását is a gyorsabb ügyintézés és az ügyhátralék feldolgozása érdekében. Rétvári Bence ismertette: a Fővárosi Ítélőtáblán 35 új bíró, 50 új tisztviselő és 20 bírósági ügyintéző állhat munkába, emellett pedig 4 új orvos- és pénzügyi szakértői státusz valamint 20 új ügyészi és 50 ügyészségi megbízotti státusz állhat fel. Emellett a kormány „komoly költségvetési vállalásokat” tesz a büntetőügyek gyorsítása érdekében. Ezen belül a szakértő intézeteknek „biztosítják a jelentések 90 napon belüli elkészítésének anyagi feltételeit”, a szakértők megtartása érdekében pedig a közalkalmazotti bértábla helyett igazságügyi dolgozói bértábla vonatkozik majd az ott dolgozókra – mondta Rétvári Bence.

További módosítás, hogy a Fővárosi Ítélőtábla leterheltségének csökkentése érdekében a Heves megyei ügyek a Debreceni Ítélőtáblához, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei ügyek pedig a Szegedi Ítélőtáblához kerülnek. Az államtitkár elmondta: a hatásköri szabályok módosításával az ügyteher egy része átcsoportosítható a kevésbé leterhelt járás- (kerületi) bíróságokra, továbbá a kiemelt jelentőségű ügyek számát csökkentve hasonlóan kedvező eredmények érhetők el.

Képviselői hozzászólások:

Varga István (Fidesz) azt emelte ki, hogy a kormány példátlan gyorsasággal oldotta meg a felmerülő problémát. Szólt arról is, hogy a javaslat jelentős eredményeket hozhat a fővárosi törvényszék leterheltségének csökkentésében a bírói létszám növelésével és az ítélőtáblák vonzáskörzetének átalakításával. Emellett a kormánypárti képviselő kiemelte a szakértői testületek létszámának növelését is, amely nagyban hozzájárulhat az eljárások gyorsításához.

Bárándy Gergely (MSZP) a támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot, ugyanakkor kifogásolta, hogy annak előkészítésekor nem egyeztetett a kormány az ellenzékkel. Kritikaként fogalmazta meg ugyanakkor a szocialista politikus a kiemelt ügyek kategória létezését és ennek megszűnését kezdeményezi majd az MSZP egy módosító indítványban.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) az igazságszolgáltatás előtt álló legnagyobb kihívásnak az elfogadható időn belüli ügylezárást és az ésszerű döntéshozatalt tartotta. Közölte: ha az unió diktátumot fogalmaz meg, annak semmilyen módon nem szabad engedni, ugyanakkor hozzátette: nem értett egyet az ügyáthelyezés kormány által korábban szorgalmazott megoldásával. Üdvözölte, hogy a házi őrizetben lévők szökését megakadályozandó, biztonsági felszereléssel látják el őket.

Az ülésen elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát lezárta.

Napirend utáni felszólalásában Koncz Ferenc (Fidesz) I. Rákóczi Györgyről emlékezett meg. Korondi Miklós (Jobbik) a Nyékládháza szomszédságában lévő, mintegy egy éve kivágott almafákról beszélt, és annak területének előnytelen átjátszásáról. 

Ezt követően Balczó Zoltán az ülést berekesztette, a következő, rendkívüli ülésnapot pedig jövő hétfőre összehívta.

Egy év eleje óta hatályos szabály megváltoztatásával módosított a távolléti díj számításán a parlament pénteken. Az Országgyűlés hozzájárult a hétfőn elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbításához, októberig mentesítette a bírságolás alól az ebtenyésztőket, és úgy döntött: automatikus lesz a pedagóguskari tagság.

Nemzetközi szerződéseket hagyott jóvá a parlament

Öt nemzetközi szerződést hagyott jóvá egyhangúlag a parlament. Elfogadták a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény módosítását, a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló megállapodás és a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzat kihirdetését. Támogatták az Európai Unió és a Fülöp-szigeteki Köztársaság, valamint az EU és Vietnam közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodás kihirdetését is.

Elfogadták a Stabilitás Megtakarítási Számla létrehozását célzó módosító javaslatot

Megszavazta a parlament azt a gazdasági tárgyú törvényekhez benyújtott bizottsági módosító javaslatot, amely megalapozza a Stabilitás Megtakarítási Számla bevezetését. Az indoklás szerint ez segítené, hogy az államadósságon belül a devizaadósság aránya csökkenjen. A szocialisták ellenezték és név szerinti szavazást kértek az indítványról, amelyet a parlament kormánypárti szavazatokkal elfogadott.

Módosul a távolléti díj számítása, nem kell adót fizetniük a veszélyhelyzetben segítőknek

Az Országgyűlés elfogadta a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot, így augusztus 1-jétől távollét – például szabadság – esetén nem változik a munkabér az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően.

A törvény több ponton módosítja a munka törvénykönyvét – így a megállapodás hiányában úgy kell kiadni a szabadságot, hogy a munkavállaló évente egyszer legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Megváltoznak az önkormányzatok adósságot keletkeztethető ügyleteire vonatkozó előírások is. Emellett rögzítették, hogy a veszélyhelyzetben segítő vállalkozásoknak az adományozáskor nem keletkezik adófizetési kötelezettségük.

A törvénycsomagban több adó-, illeték- és jövedéki szabály módosítását is elfogadták a képviselők.

Változik a földhasználati bejelentési kötelezettség elmulasztásának büntetése

Az eredetileg tervezett július 1-je helyett 2014. január 1-jétől indulhat a földhasználati összesítő szolgáltatás, mint a földhasználati nyilvántartásból történő új adatszolgáltatási forma – döntött az Országgyűlés a termőföldről szóló törvény módosításával, a KDNP-s Sáringer-Kenyeres Tamás és a fideszes Patay Vilmos kezdeményezésére. A javaslatot 274 igen, 43 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

A bejegyzett földhasználóknak adataikat március 30-ig kellett volna közölniük, de - mint azt Patay Vilmos korábban a parlamenti vitában elmondta - ennek nem a várt mértékben tettek eleget, ezért a földhasználati összesítő szolgáltatás nem valósulhat meg július 1-jétől.
Patay Vilmos hozzátette: az azonosító adatok bejelentési kötelezettségének új határideje szeptember 30., aki e határidőig sem teljesíti az adatközlést, húszezer forintos bírságot kap.

Újdonság, hogy míg jelenleg a földhasználati bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a földhivatal azonnal bírsággal sújthatja a földhasználót, a törvénymódosítás után a hivatalnak előbb fel kell szólítania a bejelentési kötelezettségére a mulasztót. A hivatal szankciót csak akkor szabhat ki, ha a földhasználó a felszólításban megállapított legfeljebb 30 napos határidővel sem tesz eleget.

Októberig mentesülnek a bírság alól az ebtenyésztők

Június eleje helyett október 1-jéig mentesülnek az állattenyésztési bírság alól az állami elismeréssel nem rendelkező ebtenyésztők – döntött a parlament a fideszes Budai Gyula előterjesztésére. A bírság alól mentesül egyebek mellett a tenyésztőszervezeti elismerés nélküli törzskönyvezés. Tenyészállat szakmai hozzájárulás nélküli behozataláért vagy kiviteléért viszont októbertől sem szabnak majd ki bírságot.

Automatikus lesz a pedagóguskari tagság

Automatikusan a Magyar Pedagógus Kar tagjai lesznek az állami, önkormányzati fenntartású intézményekben oktató tanárok, miután a parlament leszavazta azt, a fideszes Pósán László által beterjesztett módosító indítványt, amely választhatóvá tette volna a pedagóguskari tagságot.

A módosító javaslatot korábban a parlament oktatási bizottsága támogatta, a kormány azonban nem. A parlamentben Pósán Lászlón kívül csak öt frakciótársa – Ángyán József, Bencsik János, Kucsák László, Pánczél Károly és Simon Miklós – és a KDNP-s Nagy Andor szavazta meg, 229-en viszont ellenezték. Ezen kívül támogatta a Jobbik-frakció és a független képviselők többsége. Zárószavazás jövő héten lesz az oktatásszabályozással összefüggő törvényekről.

Hozzájárult a Ház a hétfőn elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbításához

A Duna fővárostól délre eső szakaszára kihirdetett árvízi veszélyhelyzet meghosszabbításához is hozzájárult a parlament. Pintér Sándor belügyminiszter határozati javaslatát nagy többséggel fogadták el a képviselők. A kormány hétfőn Pest megyében az érdi, a ráckevei és a szigetszentmiklósi járás, Fejér megyében a martonvásári és a dunaújvárosi, Bács-Kiskun megyében a kunszentmiklósi, a kalocsai és a bajai járás, Tolna megyében a paksi, a tolnai és a szekszárdi, Baranya megyében pedig a mohácsi járás közigazgatási területére is kihirdette a veszélyhelyzetet.

A kabinet erről szóló rendelete alapesetben 15 napig hatályos, ám a mostani parlamenti felhatalmazással a veszélyhelyzet július 19-ig meghosszabbítható.

Az árvízi védekezés, a kkv-k támogatása, a földtörvény és a magyar gazdaság is téma volt az Országgyűlés ülésén a napirend előtti felszólalások között. A képviselők ezt követően módosították a tervezett napirendet is.

KDNP: Magyarország példát mutatott összefogásból

Kalmár Ferenc (KDNP) a dunai árvíz kapcsán arról beszélt: a ritkán látott összefogás és példás helytállás hatására az elmúlt napokban 3000 önkéntes és 9000 hivatásos önfeláldozó munkájával megóvta az ország értékeit. Kiemelte a segélyszervezetek és az egyházak mellett, hogy a különböző pártkötődésű politikusok együtt segítettek a védekezésben. Kitért az Országos Cigány Önkormányzat példás mozgósítására. Magyarország példát mutatott összefogásból, bátorságból és szervezettségből – mondta.

Kiemelte: az árvíz azt is bebizonyította, hogy „a nemzeti összefogás mekkora erejű”, hiszen az egész Kárpát-medence magyarlakta területeiről érkeztek önkéntesek. Szerinte az árvíz bebizonyította, hogy az országon belül, ha vannak is viták, lennie kell egy közös minimumnak, amely köré az egység felépíthető.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszában mindenkinek megköszönte a részvételt és az „összefogás érzését”. Szerinte Magyarország az árvízi védekezést követően összetartóbb, fegyelmezettebb és szervezettebb lett, mint volt előtte.

MSZP: uniós forrásokkal kell segíteni a kkv-ket!

Harangozó Gábor (MSZP) arról beszélt: a tervekkel ellentétben a kormány inkább ártott, mint használt a fejleszteni szándékozott hazai kis- és középvállalkozásoknak (kkv). Szerinte ezt bizonyítja, hogy a gazdaságfejlesztési projektekre a vártánál sokkal több pályázat érkezett, amelyeket azonban nagyon sok esetben forráshiány, vagy a „magas kockázati tényező” miatt utasítottak el a hatóságok.

Az MSZP szerint jelentős uniós forrásokat kellene átcsoportosítani a kkv-ket támogató, tartaléklistára került, vagy felfüggesztett pályázatokra. Az ellenzéki párt ennek érdekében pénteken határozati javaslatot is benyújt az Országgyűlésnek.

Fónagy János államtitkár válaszában emlékeztetett arra, hogy a jelenleg zajló uniós pályázati rendszert az előző kormány készítette el. Kiemelte: eddig összesen 110 ezer pályázat érkezett, ebből 55 ezer kapott támogatást. Az államtitkár szerint az 50 százalékos arány „ebben a műfajban igen jónak minősül”. Elmondta azt is: az összesen rendelkezésre álló 8200 milliárd uniós támogatás 99 százalékát már meghirdették, a leszerződött források a teljes keret 94 százalékát teszik ki, a kifizetett összeg pedig 3900 milliárd forint.

Jobbik: a földtörvény veszélyezteti az ország szuverenitását

Balczó Zoltán (Jobbik) a földtörvény kapcsán a külföldiek lehetséges földvásárlásáról beszélt. Szerinte nem igaz, hogy uniós előírások tennék kötelezővé a magyar földpiac liberalizálását, de ha igaz lenne, akkor módosítani kell a magyar csatlakozási szerződést a magyar termőföld védelme érdekében.

Szerinte a kormánypárti képviselőknek súlyos felelősségük lesz a külföldiek tömeges földvásárlási lehetőségének megteremtésében. A Jobbik szerint aki a földforgalmi törvényt megszavazza, az a saját hazáját árulja el, mert ez a folyamat súlyosan veszélyezteti az ország nemzeti szuverenitását.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszában leszögezte: csak magyar földműves tud majd magyar földet vásárolni, sem EU-n belüli, sem kívüli nem tud földhöz jutni és erre „gyakorlati megoldásokat” tartalmaz a törvény. Emellett pedig a magyar földet „egy kétharmados alaptörvény és egy kétharmados földtörvény” védi majd – tette hozzá.

Fidesz: vége a nyolc szűk esztendőnek

Puskás Imre (Fidesz) arról beszélt, hogy egyre gyorsul a magyar gazdasági növekedés, ráadásul a növekedés az Európai Unión belül a harmadik legnagyobb, miközben az unió átlaga csökkenést mutat. Kiért arra is, hogy az előző – Bajnai Gordon vezette – kormány idején jelentősen csökkent a gazdaság a megszorítások ellenére is. Úgy fogalmazott: valóban vége van az előző kormányok által előidézett „nyolc szűk esztendőnek”, Magyarország gazdasági növekedést produkál, amely alapja lehet az államadósság és az államháztartási hiány további csökkentésének.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint az idézett számok azt jelentik, hogy beérett az elmúlt két év munkája és lehetővé válik például az az újraiparosítási program, amit a kormány meghirdetett. Hangsúlyozta: a kormány által elindított politika mára jelentkezik a gazdasági növekedésben, a foglalkoztatás bővülésében és az ágazati mutatókban.

A napirend előtti felszólalásokat követően a képviselők határoztak arról, hogy az Országgyűlés pénteki ülésén döntenek az árvízi veszélyhelyzet meghosszabbításához történő hozzájárulásról. Lekerült a napirendről a temetkezési törvény részletes vitája, helyette a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges törvénymódosítás általános vitáját tartják meg.