A párt frakciója leszögezi, hogy az alaptörvény szerint „Magyarország független jogállam, amely az Európai Unióban az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja”.

Magyarország tehát szuverén állam, mi nem autonómiát akarunk az unión belül, éppen ellenkezőleg – közös jogérvényesítést a tagállamokkal, és semmiképpen sem az európai intézmények által erőltetett voluntarista politikai-gazdasági megoldásokat – fejtette ki. Hozzátette: a KDNP képviselői remélik, hogy Sólyom László kijelentése csak pillanatnyi alkotmányos lapszus és még nem a gyarmatosítottság jele, amire az utalna, hogy a nemzet egysége fölött korábban őrködött volt államfő egy külsőleg finanszírozott pártalapítvány rendezvényén beszélt.

Sólyom László vasárnapi előadásában az EU-hoz való viszony kapcsán emlékeztetett arra, hogy az 1990-es évek elején az Európához visszatérés eufóriája nem maradt a szavak szintjén: „mindenki megpróbált viselkedni”.

A közösségben elfoglalt hely pedig döntően rajtunk múlik – tette hozzá a volt alkotmánybírósági elnök, aki arra is felhívta a figyelmet: a negyedik alkotmánymódosítás európai fogadtatása Magyarország és az uniós értékek viszonyáról szól.

Sólyom László különösen a jelentését vesztett jobb-baloldali szembenállást, a fősodor harcmodorát, a „ki kit győz le” logikáját kárhoztatta.

Mint mondta: ugyanúgy értelmetlen ma Magyarországon diktatúráról beszélni, mint ahogy a 2010 előtti két évtizedet tévelygésnek minősíteni. Az összefüggésekből kiragadott részletek helyett rendszerszemléletű, a fenntarthatóságot szem előtt tartó gondolkodásra van szükség.