A tudás földjének nevezte Magyarországot Orbán Viktor az LMP frakcióvezetőjének azonnali kérdésére adott válaszában. A kormányfő úgy fogalmazott: a kormány célja, hogy a magyar oktatási rendszer hasznosítható tudással rendelkező embereket bocsásson ki, ugyanis a „romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokkal ma Dunát lehet rekeszteni, de ez sem nekik nem jó, sem az országnak". A megújított oktatási rendszerben az állam csak olyan képzéseket támogat, amelyekkel el is lehet helyezkedni – tette hozzá.
Jávor Benedek a „Milyen országban akarunk élni – kaszárnyakapitalizmus vagy tudásalapú társadalom? ” című kérdése kapcsán arról beszélt, hogy míg a tudásalapú társadalmak az emberi erőforrásokba fektetnek be, a társadalmi egyenlőséget tűzik ki célul, az oktatást és az egészségügyet pedig megerősítik, addig a kaszárnyakapitalizmus a munkavállalói jogokat hírből sem ismeri, alacsony hozzáadott értékű összeszerelő iparágakat erőltet, és nem törődik az oligarchakörök államot pumpáló tevékenységével. Az ellenzéki politikus szerint a kormány tevékenysége ezt a kaszárnyakapitalizmust valósította meg.
A kormányfő válaszában azt mondta: Magyarország a tudás földje, a magyar észjárás, találékonyság és tanulékonyság a legfőbb erőforrásunk. „A mi célunk az, hogy a magyarok a jó szellemi képességeiket valóban kamatoztatni tudják a kiélezett gazdasági versenyben: a romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokkal ma Dunát lehet rekeszteni, de ez sem nekik nem jó, sem az országnak” – jelentette ki.
Álláspontja szerint a régi oktatási rendszer tömegével termelte ki a piacképtelen tudással rendelkező embereket. „Amikor Széchenyi a kiművelt emberfők sokaságáról beszélt, akkor nem hasznavehetetlen okleveleket álmodott meg, hanem alkotóképes szakembereket, akik hasznosítható tudással rendelkeznek” – mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy kormánya olyan sikeres embereket szeretne képezni, akik a nehéz XXI. századi kihívások közepette Kínával, Brazíliával vagy akár az Egyesült Államokkal futott versenyben is megállják a helyüket.
A kabinet ezért újította meg az oktatási rendszert, vagyis hogy az állam az adófizetők pénzéből csak olyan képzéseket támogasson, amelyekkel el is lehet helyezkedni, és sikeressé lehet válni – jelentette ki.
Jávor Benedek viszonválaszában azt mondta, a kormány felsőoktatási átalakítása nem csupán a bölcsészdiplomák területén szűkítette a hozzáférést, hiszen a kabinet által dicsért természettudományos szakokon is kevesebb a finanszírozott férőhely.
Reagálásában a miniszterelnök arról beszélt, hogy akármerre is fejlődik a világ, nem lesz mindenkiből kutató, laboratóriumi munkatárs. „Vannak, és mindig lesznek olyan emberek, akik kétkezi, fizikai munkából fognak megélni. Alacsony lesz a képzettségük, de becsületes emberek, akik munkából akarnak megélni”.
Orbán Viktort ezt megelőzően a jobbikos Volner János is faggatta, elsősorban a kormány gazdasági intézkedéseiről. Kifejtette: pártja javaslata szerint nem a munkavállalók legjobban kereső 15 százalékát kellene kedvezményben részesíteni az adórendszerrel, hanem a termelő ágazatokba kellene ezt az összeget átcsoportosítani, így a kutatás-fejlesztésbe, az iparba, a mezőgazdaságba és a turizmusba. Azonnali kérdésében hozzátette azt is, hogy „mi nem Mol-részvényeket vettünk volna IMF-hitelből 500 milliárd forintért, hanem a munkahelyteremtésre fókuszáltunk volna”.
Válaszában a miniszterelnök felsorolta kormánya eddigi főbb intézkedéseit: a kabinet szakított a megszorításokkal, bevezette a méltányos tehermegosztás politikáját, a bérplafont a közhivatalokban, és megfelezte a politikusok számát az önkormányzatoknál, 2014-től pedig az Országgyűlésben is. A hiány ismét három százalék alatt van, ma 80 ezerrel többen dolgoznak, mint a kormányváltáskor, 200 ezren pedig segély helyett a Start-munkából élnek – emlékeztetett a tényekre a kormányfő.
