A V4-ek következő éve legyen a gazdasági érdekérvényesítés éve – javasolta a magyar kormányfő, aki egyúttal köszönetet mondott a leköszönő lengyel elnökségnek, mert az „óriási bravúrt” hajtott végre az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről szóló tárgyalások során. Magyarország ugyanis a lengyel elnökség nem tudott volna olyan kedvező pozíciót elérni a közös költségvetésben, mint amit sikerült kiharcolni – mondta Orbán Viktor a varsói királyi várban, aki szerint Magyarország - július 1-jén – a legjobb pillanatban veszi át a V4 elnöki posztját, mert a kormány befejezte az új, a következő évtizedekre versenyképességet teremtő gazdasági szerkezet kialakítását, létrejött a munkaalapú gazdaság, és Magyarország éppen most lép ki a recesszióból.

Orbán Viktor a magyar V4-elnökség programjának hat pontja között említette az energiabiztonságot, az észak-déli közlekedési és szállítási infrastruktúrák kiépítését, a biztonságpolitikát – ugyanis 2016-ig fel kell állítani egy közös V4-es harci egységet –, valamint a gazdasági együttműködés erősítését elsősorban a kis- és középvállalkozások szintjén, ezért ennek érdekében létre akarják hozni a gazdasági és iparkamarák közötti együttműködést V4-es szinten. Emellett a magyar elnökség is él majd több külpolitikai kezdeményezéssel, továbbá célja a V4 „parlamenti dimenziójának” létrehozása, amelynek keretében évente kétszer parlamenti delegátusok is találkoznának a közös siker erősítése érdekében – ismertette miniszterelnök, megismételve azon álláspontját, amely szerint ha a közép-európai térség nem növekszik, súlyos gazdasági visszaesés lesz az egész Európai Unióban.

A miniszterelnök egyúttal örömét fejezte Abe Sindzó japán miniszterelnök látogatásával kapcsolatban is, mint fogalmazott: „figyeljük a japán gazdaság megújítása érdekében tett, időnként forradalminak tűnő kezdeményezéseket, és nagy reményeket fűzünk a japán gazdaság sikereihez mi, magyarok is”.

A sajtótájékoztatón a japán kormányfő közölte: a 2014-es évet a V4-országok és Japán közötti csere évének hirdetik meg. Abe Sindzó kiemelte egyebek mellett a védelmi, a gazdasági és az energetikai együttműködés fontosságát országa és a V4-es államok között.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a visegrádi országok régiójában befektető japán cégek már csaknem 120 ezer munkahelyet teremtettek az érintett négy államban. Elmondta továbbá, hogy a találkozón szóba került az észak-koreai helyzet is – így például az Észak-Korea által elrabolt japán és más állampolgárok ügye –, majd hangsúlyozta: fontos aktívan tevékenykedni a kelet-ázsiai béke érdekében.

A házigazda lengyel miniszterelnök országa V4-elnökségének évéről szólva azt hangsúlyozta, hogy nemcsak az Európai Unión belül, hanem globálisan is sikerült megerősíteni a V4-országok értékét. A visegrádi államok jelentőségét Abe Sindzó varsói látogatása is aláhúzza – mondta Donald Tusk, majd beszámolt arról, hogy a tárgyaláson tájékoztatták a japán kormányfőt: a V4-országokban az európai átlagnál lényegesen nagyobb a gazdaság bővülése.

Megjegyezte, Japán az energiapolitika területén is értékes partnere a visegrádi csoportnak, nemcsak az atomenergiára való specializációja, hanem a megújuló energiaforrásokban játszott vezető szerepe miatt is. Tusk végül örömét fejezte ki azért, hogy a japán kollégája jelezte, részt fog venni az őszi vilniusi keleti partnerségi találkozón.

Robert Fico szlovák miniszterelnök szintén a V4-országok bővülő gazdaságaira mutatott rá a sajtótájékoztatón, vonzó régióként ajánlva a térséget Japán figyelmébe. Elmondta, hogy a visegrádi államok csoportja támogatja az Európai Unió és Japán közötti szabadkereskedelmi egyezmény aláírását.

Ugyanezt szorgalmazta Petr Necas cseh kormányfő is, jelezve, hogy a japán gazdasággal való kereskedelmi forgalomban óriási lehetőség rejlik, a szabadkereskedelmi egyezmény aláírásával akár 0,8 százalékkal is nőhet az unió GDP-je. Hangsúlyozta a gazdasági együttműködés fontosságát, perspektivikus régióként bemutatva a V4 országait, ahol magasan képzett a munkaerő.

Este a királyi várban a V4-ek kormányfői munkavacsorájának keretében adja át Lengyelország a visegrádi együttműködés soros elnökségét Magyarországnak.

+

Havasi Bertalan elmondta, a visegrádi országok miniszterelnökeinek és Japán kormányfőjének csúcstalálkozója után Orbán Viktor kétoldalú megbeszélést folytatott Abe Sindzóval, amelyen a japán miniszterelnök az Orbán Viktor magyar kormányfővel folytatott varsói tárgyalásán elismerését fejezte ki Magyarországnak azért a „fantasztikus összefogásért”, amellyel elhárította az árvízveszélyt. A tárgyaláson magyar oldalról részt vett Gottfried Péter, a miniszterelnök főtanácsadója és Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára is.

A magyarországi dunai árvízhelyzet mellett az is szóba került a megbeszélésén, hogy számos japán cég fektet be Magyarországon, ezért a két ország befektetési hatóságai megállapodást kötnek majd Orbán Viktor – az év második felében várható – tokiói látogatása alkalmával – ismertette a sajtófőnök.