A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint Magyarországnak jó esélye van arra, hogy nyerjen a tiszai ciánszennyezés miatt indított perben. Rétvári Bence kereszténydemokrata képviselő a ciánszennyezés 10. évfordulója alkalmából elmondta, hogy Magyarország 28 milliárd forintot követel, ennek egy része a szocializációs kár, másik része a rehabilitáció, illetve kárelhárítás.
A KDNP-s politikus szólt arról is, hogy tavaly egy magánszemély megnyert egy pert, mert Románia nem garantálta az emberek tiszta és egészséges környezethez való jogát. Megjegyezte: a közeljövőben Áder János (Fidesz) európai parlamenti képviselő kezdeményezi az egész unióban a cianidos bányászat betiltását.
Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának tagja kiemelte: a 12 napig tartó ciánszennyezés következtében mintegy 1240 tonna vizi állat hullt el, kipusztult a planktonok 100, a halak 80, a gerinctelenek 50-60 százaléka. A szennyezettség 180-szorosa volt a határértéknek.
Tíz éve, 2000. január 30-án Romániában az aranymosással foglalkozó nagybányai (Baia Mare) Aurul bányaipari vállalat létesítményéből mintegy 100 ezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ahonnan a Szamosba, majd a Tiszába került. Az eddigi legsúlyosabb magyarországi vízszennyezésre emlékezve az Országgyűlés 2000. június 16-án február 1-jét a Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilvánította.
A tíz évvel ezelőtt történteket a KDNP-s politikus, Karakó László (Fidesz) Gávavencsellő és Tilki Attila (Fidesz) Fehérgyarmat polgármestere, képviselő-jelöltek társaságában a helyszínen, Dombrádon idézte fel. Az eseményen bemutatkozott Seszták Miklós, a Fidesz-KDNP területi jelöltje is. Rétvári Bence, a térség egyik fő problémájaként említette, hogy nem épültek meg a Vásárhelyi-terv keretében meghirdetett víztározók. Az előre jelzett hat tározóból csupán kettő készült el, s a csatornahálózat kiépítése, és az erdőtelepítés is elmaradt.
