Adócsökkentést szorgalmazott a magyar vállalkozások életben maradásáért Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a párt III. országos konferenciáján. A KDNP elnöke kijelentette: a neoliberálisok által vallott adóemelésről és megszorító csomagokról bebizonyosodott, hogy csak válságot teremtenek, s nem kivezető utat jelentenek. Hoffmann Rózsa, a Kereszténydemokrata Néppárt oktatáspolitikusa új oktatási törvények megalkotására tett ígéretet. Mint mondta: „pénzközpontú, materiális gondolkodás” jellemzi a mai oktatáspolitikát. Nagy Kálmán, a KDNP egészségpolitikusa közölte: vissza kell hozni azt a szemléletet, melyben a beteg érdeke, és lehető legmagasabb színvonalú ellátása az elsődleges. Azt ígérte, hogy helyreállítják az orvosok önbecsülését és stabilizálják az ellátást. Hargitai János, a KDNP gazdasági szakpolitikusa szerint ma Magyarországnak nincs gazdasági szuverenitása, a Nemzetközi Valutaalap és külföldi pénzintézetek diktálják, milyen gazdaságpolitikát kell folytatni. Soltész Miklós, a Fidesz-KDNP frakciószövetség népjóléti kabinetjének vezetője szerint olyan szolidáris szociálpolitikára van szükség, amely nemcsak ad, de el is vár.
Rogán Antal, az V. kerület fideszes polgármestere köszöntôjében úgy fogalmazott, hogy a KDNP és a kereszténydemokrácia ma a polgári politizálás „gerincét adja” Magyarországon. A kereszténydemokrata eszmeiség nem ellensége a fejlôdésnek, s Magyarországon is sikeres lehet, mert nem mindent a piacnak rendel alá – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy úgy tűnik, „a szolidaritás és a testvériség kiveszett” a mai kormányzati politikából, de a „mi politikánkból nem tűnt el”. A kerületben megvalósított fejlesztések a sikeres Fidesz-KDNP-együttműködés nélkül nem jóhettek volna létre.
Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke a párt III. országos konferenciáján adócsökkentést szorgalmazott a magyar vállalkozások életben maradásáért. A KDNP elnöke kijelentette: a neoliberálisok által vallott adóemelésről és megszorító csomagokról bebizonyosodott, hogy csak válságot teremtenek, s nem kivezető utat jelentenek.
A pártelnök hangsúlyozta: ma egy magyar vállalkozás előtt három út áll: vagy csődbe megy, vagy a feketegazdaságban folytatja tevékenységét, vagy Pozsonyba települ át és ott fizeti az adót.
Semjén Zsolt gazdaságpolitikájuk alapelemeként említette az adócsökkentés mellett, hogy nem szabad a lakosságot megsarcolni. Ez nemcsak erkölcsileg elfogadhatatlan, hanem a gazdasági növekedés ellen is hat – jegyezte meg.
Kifejtette: a gazdasági növekedés beindításáért arra van szükség, hogy a különböző kedvezményeket ne a külföldi vállalkozások kapják, hanem a magyar kis- és középvállalkozások. Hozzáfűzte: ma a multinacionális cégek a magyar adófizetők pénzéből olyan kedvezményeket élveznek, melyekről a hazai vállalkozások talán még álmodni sem mernek.
A multik különböző transzferekkel talicskával tolják ki a pénzt az országból, s miközben a gazdaság nagy részét birtokolják, addig a munkavállalóknak csak a töredékét foglalkoztatják.
Semjén Zsolt szerint a neoliberálisok olyan gazdaságpolitikát folytatnak, amelynek lényege, hogy az ember van a pénzügypolitikáért. Ezzel szemben a kereszténydemokrata szociális piacgazdaság alapja, hogy a gazdaság- és pénzügypolitika van az emberekért, hogy az ő életüket javítsa – mondta.
Hoffmann Rózsa szerint nem lehet tovább vinni az „agyontoldozott-foltozott” közoktatási és felsőoktatási törvényeket, új oktatási jogszabályok megalkotására van szükség. Ez azért is fontos lenne, mert mára a nagyon sok, szinte követhetetlen módosítás következtében, elveszett „a jogbiztonság, a kapaszkodó” – fejtette ki.
A Kereszténydemokrata politikus rámutatott: az iskolában meg kell erősíteni a nevelést, amelynek „a testre, lélekre, szellemre és erkölcsre” kell irányulnia.
Hoffmann Rózsa álláspontja szerint a mai oktatáspolitika hajlamos elfeledkezni a művészetoktatásról és a sportról. Több olyan intézkedést hoztak ugyanakkor az elmúlt években, amelyekkel az iskolai életet elviselhetetlenné tették.
A szakpolitikus kitért arra is, hogy olyan nemzeti alaptantervet adtak ki 2003-ban, amely minimális ismeretanyagot sem rögzít, csupán a kompetenciákat. Olyan érettségi rendszert vezettek be – a közoktatás jeles képviselőinek tiltakozása ellenére – amely radikálisan csökkentette a tudást. Az oktatásirányítás megtépázta a pedagógusok tekintélyét, beavatkozott a pedagógusok szakmai munkájába, azt üzenve, nem értenek a dolgukhoz – sorolta.
Romokban hever a felsőoktatás is, színvonala messze elmarad attól, amit korábban elért –jelentette ki.
Nagy Kálmán, a KDNP egészségpolitikusa közölte: vissza kell hozni azt a szemléletet, melyben a beteg érdeke, és lehető legmagasabb színvonalú ellátása az elsődleges. Orvoslást nem lehet soha a beteget figyelmen kívül hagyva végezni – tette hozzá. Hangsúlyozta, olyan helyzetbe kell hozni az egészségügyet, hogy képes legyen feladatát ellátni. Azt ígérte, hogy helyreállítják az orvosok önbecsülését és stabilizálják az ellátást. Összegzése szerint az elmúlt éveket az ember és betegellenes egészségpolitika jellemezte.
Hargitai János, a KDNP gazdasági szakpolitikusa szerint ma Magyarországnak nincs gazdasági szuverenitása, a Nemzetközi Valutaalap és külföldi pénzintézetek diktálják, milyen gazdaságpolitikát kell folytatni. Hangsúlyozta: a politikai váltás nagyobb gazdasági mozgásteret biztosít majd Magyarországnak. A kereszténydemokrata politikus áttekinthetőbb önkormányzati rendszert szorgalmazott, mint megjegyezte, az önkormányzati bürokrácia leépítésével jelentős megtakarításokat lehetne érni. Álláspontja szerint a nagyvárosokban, megyékben, és a fővárosban felére lehet csökkenteni a képviselők létszámát.
Nem azon kell szerinte gondolkodni, sok vagy kevés az önkormányzat jelenleg – ha megtakarításokat akarnak keresni, nem a kistelepülések autonómiáját kell felszámolni –mondta a politikus. Hargitai János teljesen irracionálisnak nevezte, hogy ma nincs olyan önkormányzat, amely képes lenne érdemi területi feladatait ellátni. Mint mondta: a megyei önkormányzatok csak jogi értelemben léteznek, ugyanis a megyei szintű feladatok elvégzéséhez valós eszközei nincsenek. Kiemelte: kormányzati pozícióban szükség lesz a kistérségi, területfejlesztési rendszer újragondolására is.
Soltész Miklós, a Fidesz-KDNP frakciószövetség népjóléti kabinetjének vezetője szerint olyan szolidáris szociálpolitikára van szükség, amely nemcsak ad, de el is vár.
Mint mondta: a legszegényebbekért és a középosztály tagjaiért egyaránt tenni kell.
„Tűzoltásként” el kell törölni a természetbeni adományok áfáját, amit az MSZP a legszegényebbek rovására vezetett be. Segíteni kell a lakhatás megőrzését, hatékony, és kellő ideig védelmet nyújtó családi csődvédelemre van szükség – mutatott rá a KDNP szakpolitikusa.
Soltész Miklós a Kereszténydemokrata Néppárt egyik legfontosabb céljaként fogalmazta meg a családi adózás lehetőségének megteremtését. „Nem lehet egyenlő a gyermek vállalása a szegénység vállalásával” – jelentette ki, hozzátéve hosszú távon kiszámítható családpolitikára van szükség.
A kormányzati pozícióban lévők semmit nem értenek abból, amit az országnak okoztak – hangsúlyozta a politikus, „szégyenletes, amit tettek az elmúlt nyolc évben” – fűzte hozzá. A példákat sorolva elmondta: a segélyből szerzett jövedelmet felemelték a munkából szerzett jövedelem szintjére, szétverték az otthonteremtési rendszert, a családi adókedvezményt teljes mértékben kiüresítették, a cigányság felzárkóztatására indított programokat teljesen tönkretették.
Másfélszeresére nőtt a gyermektelenek aránya 25-29 évesek körében, a házasságkötések száma is csökkent, míg az abortuszok száma még mindig magas, 44 ezer évente, miközben tavaly 34 ezerrel csökkent a népesség. Harmadik éve nem nő az öregségi nyugdíjminimum, s így más ehhez kötődő segély sem emelkedik. 2006 óta szociális normatívák reálértéken 10 százalékkal csökkentek – idézte fel az MSZP-kormányok bűnlajstromát,. Soltész Miklós cinikus arcátlanságnak nevezte, hogy a szocialisták kampányukban azzal büszkélkednek, hogy az általuk előidézett szociális a krízisre, alapítottak egy krízisalapot.
