Az egyházi diplomáciáért is felelős miniszterelnök-helyettes a program részleteit ismertető háttérbeszélgetésen a kelet-nyugati egyházi párbeszéd szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek nevezte III. Senuda és az öt kopt püspök magyarországi látogatását. Utalt arra, a magyar uniós elnökség alatt a hazai diplomácia nagy sikere volt, hogy a kopt keresztényeket ért támadások kapcsán az unió elítélte a keresztények elleni atrocitásokat.

Az egyházi vezető a pénteki érkezését követően a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre látogat, ahol átveszi díszdoktori címét. Augusztus 20-án megtekinti az állami ünnepségek nyitányát az Országházból, majd fogadja Schmitt Pál köztársasági elnök. Ezt követően Semjén Zsolttal folytat megbeszélést, délután a Szent István-bazilikában részt vesz a körmenet előtt tartandó szentmisén. Látogatása utolsó napján, vasárnap kora reggel az egyházfő a főváros XVIII. kerületében felavatja az első magyarországi kopt keresztény templomot. Ehhez III. Senuda ragaszkodott – jegyezte meg Semjén Zsolt, hozzátéve: a 88 éves egyházi vezető gyenge egészségi állapotára tekintettel különösen heroikus vállalkozás a hosszú utazás.

A miniszterelnök-helyettes a történész végzettségű egyházi vezetőről szólva elmondta, hogy rendkívüli műveltségű, a nyugati kultúrában is otthonosan mozgó személyiség. 1956 és 1962 között teljes remeteségbe vonult, majd 1971-ben választották pápává. Az akkori hatalom 1981-1985 között száműzte, kolostorba vonult vissza.

III. Senuda mind a mai napig igen intenzíven vesz részt a közéletben, az Egyiptomot érintő kérdésekben sokszor ad hangot markáns véleményének. A kopt egyházban nagy ökumenikus nyitást valósított meg, a keleti ortodoxia képviselői mellett 2000-ben találkozott II. János Pál pápával is. Magyarországon 1996-ban járt, szerzetesként látogatott Pannonhalmára.

Egyházi tevékenységéről szólva a háttérbeszélgetésen más kormányzati forrástól elhangzott még, hogy soha ennyi fiatal szerzetes még nem vett részt a kopt keresztény egyház munkájában, III. Senuda emellett több mint száz püspököt, több mint ezer papot szentelt fel. Az egyházi vezetőt 120 könyv szerzőjeként jegyzik.

A kopt az egyik legősibb egyház, a hagyomány szerint Szent Márk evangélista alapította, III. Senuda az evangélista 117. utóda. A kopt keresztények – akiket a vértanúk egyházaként is szoktak említeni – aránya Egyiptomban 10-12 százalékos, ugyanakkor gazdasági befolyásuk jelentős – hívta fel a figyelmet a látogatás spirituális jelentősége mellett a gazdasági vonatkozásra is a kormányzati forrás. Hozzátette: a kopt keresztények folyamatos terrorfenyegetettség alatt állnak, gyakorta támadások érik szélsőséges iszlám csoportok részéről. Az MTI úgy tudja, hogy emiatt a kopt pápa látogatásakor rendkívüli biztonsági intézkedések lesznek érvényben.