Hoffmann Rózsa hangsúlyozta: 1981 óta csaknem egymillió fővel csökkent Magyarország polgárainak száma és Kárpát-medence szerte fogy a magyarság. A politikus kitért az előző demográfiai fórumra is. Kijelentette: nem kérnek az erőszakos bevándorlók kínálta hamis látszatelőnyökből, Magyarországnak képesnek kell lennie magát megvédenie.

Novák Katalin államtitkár rámutatott: a fórumon intenzív párbeszéd zajlott. A kihívás közös, és a megoldásokat is közösen kell keresni. A demográfiai helyzet Európában aggasztó, Magyarország is komoly kihívás előtt áll, és a választ a családok támogatásával kell megadni – hangsúlyozta. Kitért a csalad.hu portál elindítására, és jelezte: a tanácskozásról kiadványt készítenek.

Tóbiás József, az MSZP frakcióvezetője azt mondta: Magyarországon abban nincs vita, hogy a szegénység mértéke és mennyisége is nőtt, s ez a gyermekeknél is igaz. Idézte az MTA kutatását, miszerint 50 ezer tartósan éhező gyermek van. Kitért arra, hogy a gyermekéhezés felszámolása közös nemzeti ügy, nem pártpolitikai kérdés, az a nemzeti, társadalmi minimum, amiért mindenki felelős. Egyre több a szegény gyermek, a szülők egyre kevésbé képesek a családot eltartani. Arra szólított fel, segítsenek közösen az érintett gyermekeken. Azt kérte, vegye az Országgyűlés napirendjére a gyermekéhezés ügyét, ne azt nézzék, honnan jön a javaslat, hanem azt, hogy a valóságról szól.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára Ferge Zsuzsa szociológus szűk egy éve tett kijelentését idézte: miszerint nem volt olyan kormány Európában, amely annyira magára hagyta volna a válság veszteseit, mint a szocialisták 2008-ban. A kormány arra törekszik, minél több embernek legyen munkája, 555 ezerrel többen dolgoznak most mint öt éve. A nemzeti minimum kezdeményezésről kiemelte: a kormány a gyermekéhezés kapcsán az Arénát ingyenesen átadta a civil szervezőknek. Ugyanakkor a programon nagyon kevesen vettek részt - jegyezte meg, hozzátéve: az addig zajlott jól, amíg ellenzéki képviselők nem kívántak belőle politikai tőkét kovácsolni. Egyeztetések történtek a tárcánál és ez a jövőben is így lesz - jelezte. Kitért arra: ma 241 ezerrel kevesebben vannak a szegénység kockázatának kitéve, mint pár éve. Úgy fogalmazott: költségvetési maximumot szeretnének adni, ennek jegyében 29 milliárdról 58 milliárdra, jövőre pedig több mint 71 milliárdra nő a gyermekétkeztetés támogatása.    

Z.Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy az aláírásgyűjtésnél erősebb eszközt javasolnak az migráció ügyében, országos népszavazás tartását. A kérdés az lenne: kíván-e Magyarország polgára bármilyen eszközzel hozzájárulni idegen emberek letelepítéséhez. A Jobbik elutasít minden kvótaszerű megoldást és a nem szavazatra fognak buzdítani - jelezte. A jogi aggályok eloszlatása érdekében alaptörvény-módosítást kezdeményeznek, és elvárják, hogy a kormány biztosítsa ehhez a kétharmadot.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kifejtette: a kormány megvédi az országot és a déli határt. Mint mondta, szeptember elején előfordult, hogy több mint 10 ezren léptek be Magyarországra egy nap alatt, a déli határzárnak, az élőerős és jogi védelemnek köszönhetően az elmúlt 72 órában 13 főt fogtak el tiltott határlépés miatt. A kormány tisztában van azzal, hogy a helyzetet folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A Jobbik javaslatáról elmondta: nemzeti konzultációt tartottak és az emberek azt mondták, meg kell védeni a határokat. Külön népszavazásra álláspontjuk szerint nincs szükség. Az aláírásgyűjtő akciójukat az emberek jelentős arányban támogatják.    

Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője szerint „az a néhány család, akiket megerősítenek, nagyon erősödik”. Idézett korábbi kormányzati megszólalásokat az állami földek esetleges értékesítésének elvetéséről, majd azt mondta: ha valaki állít valamit és azzal ellentétesen cselekszik, az maga a hiteltelenség. Arra kérte a kormányt, változtassa meg álláspontját és ne valósítsa meg azt a nemzetárulást, amit csinál. 

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: a gazdák szeretnének földhöz jutni, ezt hallotta meg a kormány, és ezt ülteti át a gyakorlatba. Szükséges és elodázhatatlan az állami földek 20 százalékának értékesítése, így segítik a gazdákat a termelésben - mondta, majd kitért arra is: mindazon területeknél, amelyek védettség alatt állnak, az állam közbelép és vásárol. Van-e átláthatóbb, tisztább folyamat, mint azok a feltételek, amelyeket a földárverésekre meghatároztak? - tette fel a kérdést.

Tessely Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője a Womex világzenei fesztivált értékelte és kiemelte: jelentős kormányzati támogatással valósulhatott meg a rendezvény, amelyre minden jegy elkelt és amelyen idén 17 magyar zenekar kerülhetett a rivaldafénybe.  Hozzátette: minden eddiginél több szakmai résztvevő volt jelen, és a fesztivál jótékony hatásaként a külföldi vendégek mintegy 950 millió forintot költöttek el.

Egyetértett azzal a véleménnyel, hogy egy rendkívül pozitív hatású országimázs-akció volt, és az eddigi 21 Womex közül a legsikeresebb a budapesti volt.

Rétvári Bence, at Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta: rendkívül sikeres volt a rendezvény, a közép-európai országok közül Magyarország tudott először Womexet rendezni. Bemutatkozás, óriási vásár volt, s a következő egy év világzenei eseményei nagyrészt itt, Budapesten szerveződtek – jegyezte meg.

Kérdések

Gúr Nándor (MSZP) az egészségügyi ellátórendszer csődjeként beszélt az egri Markhot Ferenc Kórházról. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára azt felelte: ezen intézmények működésére rányomta a bélyegét, hogy a szocialisták közreműködésével a HospInvest betette a lábát, távoztak a szakorvosok, eladták a műszereket. Hozzátette, folyamatban van az eszközpark korszerűsítése, a szakmai minimumfeltételeknek eleget tesznek az intézmények.
    
Rig Lajos (Jobbik) az egészségügyi dolgozók bérezésében lévő egyenlőtlenségekről beszélt. Rétvári Bence Emmi-államtitkár kifejtette, hogy az alapbért is emelték és differenciált emelés is megvalósult, utóbbi során nagyobb mértékben honorálták a betegágy mellett dolgozók munkáját. A kormány a gazdaság növekedésével arányosan tud béreket emelni a jövőben is, s ennek igyekeznek forrást teremteni egyebek mellett a chipsadóval is.
    
Sallai R. Benedek (LMP) egy zöld szervezet által készítetett felmérésre hivatkozva arról beszélt, hogy rákeltő vegyületeket tartalmazó növényvédő szert mutattak ki az Illatos úti telep környezetében. A hatások felmérését, a talaj és a talajvíz megtisztítását sürgette. Nagy István, a földművelési tárca parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: a jelenlegi kormány az egyetlen, amely tett valamit, mióta 2002 óta a hatóság kiadta a mentesítésre vonatkozó parancsot. Jelezte, hogy egy októberi mintavétel megállapította, hogy a gyártelep környezetében lévő 5 kútban ivóvíz tisztaságú víz van, a vegyi művek felelőssége azonban vitathatatlan.
    
Simon Róbert (Fidesz) a hazai autóipar eredményeit méltatta, példaként hozva, hogy az Audi 7,4 milliárd eurót fektetett be alapítása óta Győrben. Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arról számolt be, hogy az ágazat 145 ezer embert foglalkoztat közvetlenül és még több családnak ad megélhetést. A dinamikusan fejlődő ágazatban egyre több az innováció - jegyezte meg, szükségesnek tartva, hogy a duális képzés révén gyakorlati tudással rendelkező emberek kapcsolódjanak be a munkába. A kis- és közepes vállalkozások beszállítói szerepének erősödését is hangsúlyozta.
    
Az Együtt színeiben politizáló Szelényi Zsuzsanna független képviselő szerint mintegy 10 ezer bentlakásos intézményre és ugyanennyi nappali ellátó férőhelyre lenne szüksége a hazai autistáknak. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára válaszában elmondta, hogy összesen 1,2 milliárd forinttal bővültek a területre fordítható források. Ezek között szerepel, hogy új jogcímet nyitottak az autistákat ellátó intézmények számára, amely idén 95 millió forintos pluszt jelent. Uniós forrásból összehangolt képzéseket is indítottak és folyamatban van a bentlakásos rendszer megújítása is
    
Kiss László (MSZP) Óbuda és az agglomeráció ellátásának szempontjából fontosnak nevezte a Szent Margit Kórházat, amelynek fejlesztéseit az önkormányzat is támogatja anyagilag. Az kérdezte, milyen beruházások várhatók a következő években az intézményben. Rétvári Bence kiemelte, hogy a kormány az elmúlt 5 évben 500 milliárd forintot fordított egészségügyi fejlesztésekre, ám az uniós támogatáspolitika miatt kevés forrás jutott a központi régióba. Emiatt egy új budapesti kórház létrehozása is szükséges, megjegyezve továbbá: a Szent Margit Kórház 221 millió forintból korszerűsítheti radiológiai ellátását és további 6 milliárd forintos keretösszegre pályázhat.

A jobbikos Sneider Tamás szerint a magyar közigazgatás lepusztítása folyik, mert bár életpályamodellről és a közszolgák megbecsüléséről szóltak az ígéretek, érdemben semmi sem történt. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált, hogy novemberben beterjesztik az Országgyűlés elé a területi közigazgatásban dolgozók új életpályamodelljére vonatkozó javaslatot, amelyről az ágazatért felelős Kovács Zoltán államtitkár ötpárti egyeztetést fog kezdeményezni.
    
Tukacs István (MSZP) arra kérdezett rá: terveznek-e valamilyen lépést az ellen, hogy egyes, Ukrajnához közeli magyarországi falvakban megkétszereződött a lakosok száma, sokan a juttatásokért veszik fel a magyar állampolgárságot. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára úgy felelt: néhány ember ügyében büntető eljárás folyik, de alapvetően ukrán-magyar kettős állampolgárok jelentkeznek be állandó lakcímre az említett településeken.
    
Farkas Gergely (Jobbik) szerint egy diploma megszerzése óriási terhet jelnet egy átlagos családnak, az átlagjövedelem 93 százalékát fordítják a fiatalok a felsőoktatási tandíjra. Az önköltségi díjak csökkentésének lehetővé tételét várta a kormányzattól. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arra mutatott rá: az említett díjat csupán az orvosképzésben kell fizetni, ott is keveseknek. Ő a felsőoktatással kapcsolatos egyik legnagyobb problémaként azt jelölte meg: sokan vannak, akik nem fejezik be a képzést.

Ikotity István (LMP) az új Csontváry múzeummal kapcsolatos kormányzati vitáról szólva kijelentette: az LMP szerint inkább csökkenteni kellene a vidék és a főváros közötti kulturális aránytalanságot. Választ várt arra: visszaszállítják-e Pécsre a képeket? Rétvári Bence úgy felelt: a kormány korábban döntött a festmények pécsi elhelyezéséről, a jogi helyzet ezzel kapcsolatban nem változott. Arról azonban szerinte érdemes gondolkodni, hogyan lehetséges minél több ember számára elérhetővé tenni a festményeket.  

Lukács László György (Jobbik) a Merényi kórházban történteket felelevenítve azt kérdezte:  meddig fontosabb még milliárdokkal tömni a kormány közeli kommunikációs embereket, és meddig várnak még az országos hiányosságok felszámolására a pszichiátriában? Rétvári Bence emlékeztetett: a kormány azonnal 40 millió forintos segélyt nyújtott a kórháznak. Közölte azt is: az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárása utáni hiányosságokat sok időbe telik orvosolni, de a kabinet már több mint kétszáz aktív addiktológiai ágyat hozott létre az országban.

Sallai R. Benedek (LMP) az agrár-környezetgazdálkodási programmal kapcsolatban kérdezte a többi közt azt: kiírják-e még a jövőben a pályázatot? Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy felelt: 2017-ben ismét megnyitják a pályázatot, most 174 milliárd forintra lehet pályázni, 64,5 milliárd forint pedig ökogazdálkodásra fordítható.

Azonnali kérdések

Több képviselő is Orbán Viktor miniszterelnököt kérdezte az azonnali kérdések órájában, erről itt olvashat.

Ikotity István (LMP) azt mondta, hogy a közelmúltbeli hírek szerint több háromezresnél nagyobb lakosságú település önkormányzata is visszakéri az iskolája működtetésének feladatát, mert különben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) nagyobb hozzájárulást kér tőlük, mint amennyibe korábban az iskola működtetése a településnek került. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte, hogy érdemes a szalagcímek mögött a tényekkel is tisztában lenni. Közölte, hogy a háromezer főnél nagyobb önkormányzatok 137 esetben nyilatkoztak úgy, hogy átadnák a Klik-nek az iskola működtetést.
    
Selmeczi Gabriella (Fidesz) a népesedési folyamatok alakulásáról beszélve azt mondta, Európát sokan az "üres bölcső kontinensének" tartják, mert elégtelen a gyermekszám, ami közép és hosszú távon is veszélyezteti a nemzetgazdaságok működését. A kormány intézkedéseit sorolva többek között azt említette, hogy a gyes időtartamát kettőről három évre emelték, a családi adókedvezményt megerősítették és bevezették a gyed extrát. A politikus azt kérdezte, mik voltak a múlt heti Budapesti Demográfiai Fórum legfontosabb tapasztalatai. Veresné Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára is aggasztónak nevezte a demográfiai kihívásokat. Elmondta, hogy a fórum a Fókuszban a család alcímet kapta, mert azt gondolják, hogy a családok erejében kell bízni, nem a tömeges bevándorlásra, hanem a belső erőforrásaikra támaszkodnak.

A felszólalását a bibliai Ézsau és az egy tál lencse történetének felemlegetésével kezdő Tóth Bertalan (MSZP) azt mondta, hogy az MVM Partner Zrt. az olcsó ausztriai gázimporthoz kapcsolódó jogairól és akár százmilliárd forintról is lemondott a miniszterelnök baráti körébe tartozó egyik üzletember cégének javára, mindezt pár száz millió forintért cserébe. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte, hogy a Szentírás forgatása sem mentesít a képviselőt az alól a felelősség alól, hogy a szocialista kormányok idején hány százalékkal emelték fel a gáz és az áram árát. A kormány ezer milliárd forinttal csökkentette a választók által fizetendő gáz és áram árát, hozzátéve: a kabinet nem foglalkozik konkrét üzleti tranzakciókkal, ezért az MVM Partner Zrt. által megkötött gázszerződésről sem tud érdemi információt adni.

Firtl Mátyás (KDNP) azt akarta megtudni, hogy sikeres-e az Otthon melege program mosógépcsere alprogramja. Hangsúlyozta, hogy a résztvevők július 1-től nyújthatták be a kérelmeket és ez már az ötödik alprogram a programon belül. Fónagy János azt mondta, hogy a mosógépek cseréjéről szóló pályázati kiírás a korábbi hűtőgépcseréről szólóhoz hasonlóan sikeres volt. Négyszer annyi pályázat érkezett be, mint az eredeti keret, ezért azt a kormány ötszázmillió forintról kétmilliárdra emelte fel.

Manninger Jenő (Fidesz) egyebek mellett a versenyképesség fokozása, a foglalkoztatás bővítése és az egyenlőtlenségek csökkentése szempontjából tartotta fontosnak a közlekedési fejlesztéseket, értékelése szerint a kormány komoly eredményeket ért el az autópályák és kerékpárutak bővítésében. Üdvözölte, hogy rendeződni látszik a vasút helyzete, ugyanakkor további intézkedéseket tartott szükségesnek a vasúti hálózat és pálya állapotának javítására. Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára az uniós finanszírozási ciklus nagy nyertesének nevezte a vasutat, utalva arra, hogy a közlekedésfejlesztési támogatások háromnegyede a kötött pályás rendszerekben hasznosul. Ezer milliárd forintot szánnak erre, példaként motorvonat-beszerzéseket és pályafelújításokat hozva.