Vissza kell utasítani azt a felfogást, hogy a kisebbségek kérdése belügyi kérdés, a magyarság természetes joga, hogy nemzetrészei megmaradásának legfontosabb teendőiről tanácskozzék – hangsúlyozta Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Tusnádfürdőn. Rámutatott: a közösségi, nemzetiségi jogok emberi, tehát egyetemes jogok a közösség szintjén, a kisebbségi jogok kérdése nem egy adott ország belügye.
A 24. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor egyik fórumára érkező miniszterelnök-helyettest újságírók kérdezték arról, mit szól a román külügyminisztérium előző napi közleményéhez, amelyben egy „romániai szuverén folyamatba” való beavatkozásnak minősítették egyes – meg nem nevezett – magyarországi politikusoknak a romániai közigazgatási átszervezés kapcsán tett kijelentéseit.
Semjén Zsolt rámutatott: a közösségi, nemzetiségi jogok emberi, tehát egyetemes jogok a közösség szintjén, a kisebbségi jogok kérdése nem egy adott ország belügye. Hozzátette, a legtermészetesebb dolog, hogy Magyarország törődik a nemzetrészeivel, a székelyföldi magyarsággal, ahogy „nagyon helyesen” Románia is törődik a Moldovai Köztársaság területén élő románokkal, szerbiai vlachokkal.
„Mi a létező legjobb kapcsolatra törekszünk román barátainkkal, már csak azért is, mert ez magyar nemzeti érdek is, meg román nemzeti érdek is, de a magyarság számára az első, második és harmadik szempont a magyar megmaradás” – mondta Semjén Zsolt.
Kifejtette: a magyarság csak akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad, az erdélyi is, a délvidéki is, a kárpátaljai is, a felvidéki is, mert e nélkül megcsonkulna a magyar nemzet, és ennek érdekében közösen tanácskozik a nemzetrészeket érintő kérdésekről.
„Természetes az, hogy így a székelyföldi magyarság is megtanácskozza, mi az, ami az ő megmaradásához szükséges. Erre hívtunk vendégeket természetesen, román barátaink részéről is, tisztelettel, érdeklődéssel meghallgatjuk a véleményüket, de azt a leghatározottabban vissza kell utasítani, hogy bárki kétségbe vonja jogunkat, hogy a saját magyar nemzetrészeink tekintetében eljöjjünk, tanácskozzunk és megvitassuk, hogy a megmaradásunk tekintetében mik a legfontosabb teendők” – zárta nyilatkozatát Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a pódiumbeszélgetésen kijelentette, ellentétes a magyar érdekkel az EU-ból való kilépés szorgalmazása, de azt a szervilizmust is el kell utasítani, mely feladja a nemzeti érdeket Brüsszellel szemben. Kijelentette: „a magyar történelemnek nem az a célja, hogy az EU tagjai legyünk. A cél a megmaradás, aminek egy eszköze az EU”.
A szabadegyetem hallgatósága élőben hallgathatott meg egy „Semjén–Schiffer pengeváltást” is, melynek alapját az 1968-as európai diákmegmozdulások különböző megítélése képezte. Semjén szerint kommunista vezérek nevével fémjelzett nihillista mozgalom volt, Schiffer pedig éppen a fogyasztói társadalom elleni, a neoliberális szemlélet elleni lázadás volt.
Kérdésre válaszolva Semjén Zsolt fontosnak tartotta, hogy a romániai magyar politikusok az alapvető kérdésekben konszenzusra jussanak. Kijelentette, miután a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenzékbe került, „a budapesti kormánynak kutya kötelessége az RMDSZ pénzügyi támogatása”.
A erdélyi magyar–magyar összefogás szükségességéről szólt Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke is. Mint felidézte, 2007-ben a verseny, 2009-ben az összefogás juttatott be három erdélyi magyar képviselőt az EP-re. „Meghívtuk az RMDSZ-t Tusványosra, és aki fontosnak tartja a nemzetpolitikát, az itt is van” – utalt a szövetség vezető politikusainak a távolmaradására.
