Semjén Zsolt elmondta, hogy az idén mindent „überel” az állampolgárság kiadása. Az egyszerűsített honosítást a kormányfő helyettese sikertörténetként értékelte. Mint mondta, átlépték a tízezres kérelmező számot, s naponta legalább nyolcszáz kérelmet adnak be elektronikusan. A szavazati jog kérdése a választójogi törvény módosításakor, az év második felében kerülhet a kormány, illetve a parlament elé – tette hozzá.

A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke ismét leszögezte: nincs kétféle állampolgárság. Az állampolgárságtól a szavazati jog elválaszthatatlan. Az a véleményem, hogy legalább a pártlistás szavazás tekintetében a szavazati jogot meg kell adni – jelentette ki, hozzátéve: az uniós országok nagy része a határon túl élő nemzettársainak megadta az állampolgárságot és emellé szavazati jogot is biztosított valamilyen formában. Példaként említette Romániát, Portugáliát, Olaszországot, Szlovákiát, vagy a tagjelölt Horvátországot. „A magyar választójogi rendszerben semmi olyan nem lesz, ami ne lenne az uniós országok gyakorlatában” – jelezte Semjén Zsolt.

Elmondta, hogy Magyar Állandó Értekezlet novemberi ülésén feltette szavazásra a kérdést, s a résztvevők körül csupán az LMP és az MSZP tartózkodott, a szervezetek egyhangúlag támogatták a szavazati jog megadását az állampolgárságot szerző határon túli magyaroknak.

Az LMP azon véleményével kapcsolatban, hogy aki nem itt fizet adót, az ne szóljon bele az itthoni döntésekbe, azt mondta: az LMP-t súlyának megfelelően kell kezelni. Azt nem gondolják ugye komolyan, ha valaki például Bajorországban dolgozik, ott fizet adót, el kellene venni a szavazati jogát – tette fel a kérdést. Ha pedig azon az alapon vonnák el a szavazati jogot valakitől, mert nem fizet adót, akkor Magyarországon több millió embertől meg kellene vonni a voksolás lehetőségét, ami pedig nyilvánvalóan abszurditás – közölte. A szavazati jog és az adófizetés semmilyen összefüggésben nincs egymással – mondta, hozzátéve: az sem lenne helyes, hogy a lakóhelyhez kössék a szavazati jog minden formáját. Megjegyezte: értelemszerűen, ha valaki nem lakik egy választókörzetben, ott a helyi jelöltre ne szavazzon, de ettől még a pártok listáira miért ne szavazhatna.

A kormányfő helyettese kitért arra is, hogy megkezdődött az összmagyar regiszter előkészítése, amely az év második felében indulhat el. Az internet világában mindez nagyon olcsón és hatékonyan megvalósítható – jegyezte meg Semjén Zsolt.

Emlékeztetett arra, hogy szándékuk szerint a regiszteren keresztül Magyarországról szóló üzeneteket, irodalmi műveket juttatnának el azokhoz, akik megadják email-címüket. Első lépésként a magyar szervezetekhez fordulnak majd, azt kérve tőlük, ismertessék meg tagjaikkal a magyar regiszter lehetőségét. A csatlakozók üzeneteit, javaslatait is szívesen fogadják majd, oda-vissza működne a regiszter. Olyan nemzetek esetében van hasonlóra példa, amelynek tagjai közül sokan élnek szétszórtan a világban. Az emigráció magyarságát a magyar nyelvű üzeneteken kívül pedig az adott ország nyelvén is érdemes megkeresni, hiszen az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában vagy Dél-Amerikában a harmadik, negyedik, ötödik nemzedék nem beszéli olyan szinten a nyelvet, hogy az üzeneteket nehézség nélkül megértsék. Számukra angol spanyol, egyéb más nyelven is eljuttatnák az üzeneteket – mondta, és hozzátette: nyitottak arra is, hogy ha valakiben csak pislákol a magyar identitás, vagy csak szimpatizál a magyar üggyel, akkor ők is megkaphassák az üzenetet. Kitért arra is, hogy ha a magyar nemzet valamely részét sérelem éri, mint a szlovák nyelvtörvénynél történt, akkor a regiszter segítségével a világ magyarságát tudják tájékoztatni, és segítséget tudnak kérni. A regiszterrel kapcsolatban megfontolandónak tartott egy olyan testületet felkérni, amelynek tagjai a magyar nemzet meghatározó szereplői, s akik „szellemi védnökséget vállalnának” a kezdeményezés fölött.