A miniszter szerint a 2010 közepétől indult gazdaságpolitikai fordulat keretében megszilárdították a fogyasztóvédelem két „védővonalát”. Az első „védővonal” a gazdaságpolitika, annak fogyasztásra, reálkeresetekre gyakorolt hatása, a második az alkotmányba beépített adósságfék, a harmadik pedig a fogyasztóvédelmi politika. Hozzátette: ha a gazdaságpolitika nem védi a fogyasztók vásárlóerejét, vagy elfut az adósság, akkor nehéz ezt működtetni. Mint mondta: az első két védővonalat megszilárdították, e harmadikra tudnak koncentrálni.

Selmeczi Gabriella (Fidesz) azt szorgalmazta hogy a fogyasztóvédelemhez kapcsolódó szankciórendszer egészét vizsgálják felül. Zsigó Robert (Fidesz), a bizottság alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az állampolgárok pénzügyi ismereteit kell növelni.

Matolcsy György a felvetésekre válaszul egyebek közt arról beszélt, hogy érdemes lenne a magáncsőd intézményét bevezetni, és ha a csőd-, felszámolási eljárás átalakításával össze tudják hangolni, akkor ez a fogyasztóvédelmi nemzeti stratégia része is lehet. Közölte: el tudná képzelni azt is, hogy az önkéntes munkát beszámítják a pályázatoknál. A plázastoppal kapcsolatban annyit mondott: központilag kell meghatározni, hogy Magyarországon a nagy áruházláncok terjedése hol álljon meg, e területen a „fékre”, a helyi piacok ösztönzésénél a „gázra” szeretne lépni a kormány.

A nemzetgazdasági miniszter a dohánytermékek jövedéki adójának emeléséről annyit mondott, hogy az adóemelés üteméről szóló döntést az adótörvények őszi vitájában folytatják le. A minisztérium álláspontja világos, emelni kell ezt az adót.

A szakminiszter a devizahitelesekről szólva úgy fogalmazott: az otthonvédelmi terv a kormány legnagyobb fogyasztóvédelmi vállalkozása. Cáfolta azt a felvetést, hogy a program bankoknak nyújtana túlzott védelmet. A költségeket áthárítottuk a bankokra, és nem engedtük levonni ezeket a bankadóból, mert ilyen követelés is elhangzott a bankok részéről.